Gondolhatnátok, hogy sztrájkoltam az előző mintegy két hétben, pedig csak mással foglaltam el magam, de most ismét itt vagyok!
Tehát a sztrájk.
Magyarország Európának az egyik különleges szeglete, amely bár nagyjából középen terül el, ám amelynek lakossága oly mértékben zárt agyú, hogy a legalapvetőbb információk se képesek a nép tudatáig hatolni. Ilyen a sztrájk fogalma is. A hatalom irányította tömegkommunikáció, a jól képzett (?) vállalati szóvivők eredményesen nyomatják a süketelést arról, hogy a sztrájk bűnös dolog; aki sztrájkol, nem tisztességes ember; ráadásul nemcsak a kenyéradó gazdiját teszi tönkre, hanem a magyar nemzet egészét is; röviden fogalmazva, csak a csőcselék sztrájkol.
Mindezt megelőzte persze egy olyan időszak, amikor azzal indokolták a sztrájk – és bármiféle más lázadás – értelmetlenségét, hogy a munkás hülye lenne a saját tulajdona ellen harcolni.
Kevesen tudják, hogy ebből a szempontból is lényeges eltérések voltak tapasztalhatók a létezett szocializmus vezetőinek álláspontja között. „Ez a villanás mindennél jobban megvilágította a valóságot.” – írta Lenin a kronstadti felkelést illetően, megállapítva, hogy a hadikommunizmus ugyan indokolt volt a polgárháború alatt és a szocialista „tőkefelhalmozás” kezdeti időszakában, ám a lakossági szükségletek figyelmen kívül hagyása, a tervszerű gazdálkodás helyett a gazdasági terror alkalmazása a rendszer gyors bukását eredményezheti.
A múlt század ötvenes éveinek végén Mao Ce-tungnak jelent meg egy cikke a Zsenmin Zsibao című központi pártlapban arról, hogy ha a gyár vezetősége a munkások ellenében cselekszik, akkor igenis van létjogosultsága a sztrájknak. (A cikk magyarul csak az MTI zárt kiadványában volt olvasható.)
Vagy itt van például Milovan Gyilasz, aki egykor a Jugoszláv Kommunista Párt szűkebb vezetőségének tagja volt, s az Új osztály című könyvében szól ugyanerről. (Az Új osztály a Kossuth könyvkiadó zárt kiadványaként jelent meg magyarul.)
De most nem a múltról van szó, hanem a jelenről. Arról, hogy a sztrájk ugyan kivételes – úgy szokták mondani, a legvégső – békés eszköz a bérmunkás és az őt alkalmazó tulajdonos(ok) közötti, általában bérharcban, de egyáltalán nem valami égi katasztrófa.
Igazi, nagy, általános sztrájkban még én sem vettem részt. Mert nálunk olyan még nem volt. Az általunk példaként emlegetett „Nyugaton” viszont többször is volt már nagyon nagy sztrájk. Még a válság kezdete óta is, sokszor. Talán azért, mert ahol öntudatosabbak az emberek, ott azt is felismerik, hogy a tőkés gazdaság válsága nem az ő válságuk. Mégis rájuk akarják hárítani a válság összes egzisztenciális következményét; rájuk, akik nem okozói a válságnak.
Hogy van-e értelme a sztrájknak? Többnyire van értelme, bár gyakran nincs közvetlen eredménye. Azonban sokszor kiderül, hogy a siránkozó tőkének mégis van miből bért emelni, fenntartani a korábbi béren kívüli juttatásokat, vagyis hogy a sztrájk gazdasági feltételezései valódiak voltak.
De azért időnként nálunk is van sztrájk. Ilyen volt például közel egy évvel ezelőtt a Budapest Airport Zrt. (repülőtéri) dolgozóinak sztrájkja. A sztrájk fő oka az volt, hogy a cég bizonyos tevékenységeket – pl. a takarítást – ki akart szervezni. Többnyire jó buli ez, a megbízást elnyerő cég szép summákat szokott tejelni a vezetőknek, viszont az eredeti cégnél egy csomó ember munkanélküli lesz, a szolgáltatás pedig drágább és rosszabb.
A sztrájkról 2008. december 10-én közleményt adott ki a cégvezetés, amit így foglalt össze a HVG:
A BA (Budapest Airport) a közleményében hangsúlyozta: nem enged a szakszervezeti zsarolásnak és felháborítónak tartja, hogy miközben a vállalat célja a légikikötő biztonságos üzemeltetése, a két szakszervezet kizárólag azon munkálkodik, hogy önös céljaik elérésére használják fel Ferihegyet, és az itt megforduló utasok tízezreit. Kifejtik: a szakszervezetek olyan követelések miatt próbálják megbénítani a repülőteret, mint a takarítás kiszervezésének megakadályozása, vagy a kollektív szerződés aláírása, amelyről folyamatosan tárgyalt a BA.
A sztrájk miatt eddig 22 érkező és 25 induló járatot kellett törölni Ferihegyen, több gép azonban sikeresen elindult, a 2B terminálon lassan ugyan, de folyamatosan jutnak át az utasok a biztonsági ellenőrzésen. A Budapest Airport elfogadhatatlannak tartja, hogy a szakszervezetek csak azért sztrájkoljanak, mert megtehetik, hiszen olyan területen dolgoznak, ahol a munkabeszüntetés utasok ezreinek okoz kellemetlenséget. "A szakszervezeti vezetők néhány órára élvezhetik a nyilvánosság figyelmét, a repülőtérnek, a dolgozóknak és az utasoknak azonban mérhetetlen károkat okoznak" – fűzik hozzá.
A BA 2006 óta tervezi a takarítás kiszervezését. Akkor valamennyi érdekképviselet egyetértett ezzel. A kiszervezés célja, hogy ez a terület profi szolgáltató kezébe kerüljön. A vállalat másik terve a létesítmény-fenntartás bizonyos – nem speciális repülőtéri tevékenységeket végző – részlegeinek átadása saját leányvállalatának, amely a BA tulajdonában maradna. Ez az, ami ellen a két szakszervezet tiltakozik – derült ki a közleményből.
Mivel azonban a sztrájk továbbra is folytatódott, a BA görög munkások alkalmazásával próbálta megtörni a sztrájkot. Az egykori közleményben szereplő két szakszervezet – a Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete (RDSZSZ) és a Légiközlekedési Dolgozók Egyesült Szakszervezete (LESZ) – azonban még tavaly a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult, amelyben kérte, hogy a bíróság nyilvánítsa törvénysértőnek a sztrájktörők alkalmazását.
A Bíróság 2009. december 3-án döntött is – ezt az ítéletet, amely pedig precedens értékű, a magyar sajtó nem reklámozta. Az ítélettel kapcsolatban az alábbi közleményt adta ki a Munkástanácsok Országos Szövetsége:
Megállapította a bíróság, hogy jogsértő volt a görög munkavállalók alkalmazása a 2008. decemberi sztrájk idején Ferihegyen.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy a 2008. decemberi sztrájk során behívott görög munkavállalók alkalmazása jogsértő volt, az beleütközik a sztrájktörvény 1. § (2) bekezdésébe, amely tiltja, hogy a munkáltató a jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel lépjen fel.
Dr. Czuglerné Dr. Ivány Judit, a Munkástanácsok Országos Szövetségének szakjogásza, az RDSZSZ és a LESZ jogi képviselője elmondta, hogy a bíróság – ahogyan ezt az ítélet szóbeli indokolásában kifejtette, s amelynél a munkáltató tisztelt képviselője is jelen volt – kimondta, hogy sztrájk idején a sztrájkoló munkavállalók helyettesítésére új munkavállalók felvétele a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszköznek minősül, s ezért az tilos, jogellenes munkáltatói magatartás. A görög munkavállalók alkalmazása tehát tavaly decemberben a Budapest Airport Zrt. dolgozóinak sztrájkjogát sértő magatartás volt a munkáltató részéről.
Azt is kimondta a bíróság, hogy a sztrájkoló munkavállalók elhelyezésének körülményei is lehetnek olyanok, amelyek szintén a sztrájk befejezésére kényszeríthetik a munkavállalókat, s ezért ez is jogsértő magatartás lehet. A tavaly decemberi sztrájk kapcsán a bíróság megállapította, hogy az ebédlőben lévő körülmények az első napon alkalmasak voltak arra, hogy a sztrájktól visszatartsák a munkavállalókat, úgy értékelte azonban, hogy ez a körülmény önmagában ténylegesen mégsem vezetett a sztrájk befejezéséhez (a dolgozókat nem tántorította el a sztrájktól), ezért ezzel kapcsolatban nem állapította meg a munkáltató kényszerítő magatartását az ebédlőben való első napi elhelyezést követő időre, az első napra azonban igen.
Nem látta bizonyítottnak a bíróság ugyanakkor azt a szakszervezeti kereseti kérelmet, amely szerint a munkáltató megsértette volna a sztrájk alatti együttműködési kötelezettségét a szakszervezetekkel azzal, hogy nem tárgyalt folyamatosan velük, illetve az egyes tárgyalások tartalmukat tekintve nem voltak érdeminek tekinthetőek. Hangsúlyozta a bíróság, hogy az egyes tárgyalások tartalmát egyáltalán nem vizsgálta.
A bíróság azonban nem mondta ki azt, hogy a munkáltató megfelelően együttműködött volna a szakszervezetekkel, ilyet tehát egyáltalán nem lehet állítani.
Félrevezetőnek tartjuk a munkáltatói “tájékoztatónak” azt a részét, amely a görög munkavállalók munkaszerződéseinek jogszerűségéről ír, arra hivatkozva, hogy a munkaügyi felügyelőség nem állapított meg szabálytalanságot az alkalmazásukban. A bíróság egyértelműen elmondta a tárgyaláson, ahol egy munkáltatói vezető (képviselő) is ott volt, tehát hallhatta, hogy a munkaügyi felügyelet hivatkozott döntése nem a görögök felvételének jogszerűségéről szólt, az tehát nem vehető figyelembe a jelen eljárásban, mert más témára vonatkozik, s nem arra, hogy a görögök munkaerő-kölcsönzés révén kerültek-e a Budapest Airport Zrt-hez.
Nem értünk egyet a munkáltató azon következtetésével sem, hogy az ítéletnek semmilyen következménye nincs a jövőre nézve. Az ítélet történelmi jelentőségű a magyar sztrájkok és sztrájktörvény életében, hiszen először mondta ki magyar bíróság azt, hogy sztrájk idején a sztrájkoló munkavállalók helyettesítésére nem lehet új munkavállalókat felvenni, mert ez súlyosan sérti a munkavállalók sztrájkhoz való jogát. Azt is kimondta a bíróság, hogy a sztrájkban résztvevő munkavállalók elhelyezése sem lehet olyan rossz, ami őket inkább a sztrájk abbahagyására készteti, mert ez is tilos kényszerítő eszköz a sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben. Ennek pedig az a következménye, hogy a jövőben a Budapest Airport Zrt. nem vehet fel sem külföldi, sem pedig belföldi munkavállalókat.
Sajnálattal olvastuk a Budapest Airport tegnap közzétett tájékoztatását a Fővárosi Bíróság ítéletéről. Ebből a “tájékoztatóból” azt látjuk, hogy a munkáltató még most, az egyértelmű bírósági ítélet után sem látja be, hogy a görög munkavállalók alkalmazása jogsértő volt a bíróság megítélése szerint is, vagy egyszerűen félreértette a bírósági ítéletet, s ezért nem kezeli azt súlyának és jelentőségének megfelelően. Azt nem merjük feltételezni sem, hogy az elsietett “tájékoztatás” célja a munkavállalók esetleges félrevezetése lehetett.
Az ítélet meghozatalát követő napon előzetes letartóztatásba helyezték a Budapest Airport Zrt. és a BKV Zrt. jogi igazgatóját. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) több hónapon át nyomozott, mielőtt december 4-én őrizetbe vette a BA Zrt. és BKV Zrt. jogi igazgatóját, akik ellen bűnszövetségben elkövetett vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indítottak eljárást.