HTML

Birka nép

A birka nép istenére esküszünk, esküszünk, hogy mindig birka nép leszünk! Küldjetek történeteket a birkanep@lajt.hu-ra!

Friss topikok

  • Foldes Gazda: @uni1002: Így igaz . Velem megtörtént ,hogy a munkaadóm ukázára orosz katonai járművel kellet utaz... (2014.04.24. 17:52) Hagymaszárat a birkának!
  • elkeseredett.polgar: Szerencse, hogy legalább blogok szintjén ismerjük egymást, így egyszerűbb volt ennek a kis "oktatá... (2013.05.08. 22:10) A birka házhoz száll
  • zellerlevél: Több, mint három év eltelt a poszt megjelenésétől, és semmi sem történt? (2013.03.24. 20:36) A koponyahiányos birka és az Optimális Családtervezési Modell
  • Gáb-orom: Jól esett volna egy kis forrás. Azt hiszem innen vannak, nem? puafesztival.hu/ (2012.08.31. 22:21) A birka párzik
  • Reactor: Ne is. Még a végén érvelned kellene. (2012.07.07. 16:20) Büdös birka

Linkblog

Pénzt vissza nem adunk!

2009.09.11. 00:00 Strici

Aki csak újságot olvas vagy tévét néz, az is hozzászokott már ahhoz, hogy néhány százmillió forint eltűnése senkit nem zavar. Így aztán aligha lépheti át az ingerküszöböt, ha nem egészen három milláról van szó. Pedig egy ilyen pici összeg jobban mutatja, hogyan is működik a birkák társadalma.

Ahhoz, hogy előképzettség nélkül is megértsétek a történetet, lássuk a társadalmi és jogi hátteret!

Magyarországon immár két évtizede létezik elismert munkanélküliség. Ennek mértéke az utóbbi években egyre nőtt, de már a kezdetek kezdetén is törekedett arra az állam, hogy a munkanélküliség mértékét a ténylegesnél sokkal kisebb számokkal  mutassa ki. E törekvések eszköze volt például esetenként a kényszernyugdíjazás, a kényszervállalkozások erőltetése, az ún. regisztráció, a felnőttképzés, vagy – mint majd látjuk – a foglalkoztatás támogatása.

Ugyancsak Magyarországon több mint két évtizede lehet csaknem bárkinek szabadon társadalmi szervezetet, civil szevezetet létrehoznia, elegendő hozzá tíz ember és valami – a törvényekbe, a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjébe nem ütköző – tevékenység. A társadalmi szervezet egyik lehetséges formája az egyesület. A törvény azt is kimondja, hogy az egyesület tevékenysége nem irányulhat elsődlegesen gazdasági célra, de az egyesület – az általa választott cél elérése érdekében – folytathat gazdasági tevékenységet úgy, hogy e tevékenység eredményét köteles az egyesület céljaira fordítani, vagyis nem keletkezhet profit, nem szabad osztalékot fizetni, stb. 

De mi van akkor, ha az egyesület rosszul gazdálkodik, részben vagy egészében nem tud eleget tenni egy megbízatásnak? Akkor az egyesületnek meg kell térítenie az okozott kárt, vissza kell fizetnie a támogatást, és így tovább.

Igen ám, de akkor mi van, ha nincs miből visszafizetnie? Akkor az van, hogy az egyesület a teljes vagyonával felel a dolgaiért, tehát pl. elárverezik az egyesület ingatlanait, vagy legalábbis jelzáloggal terhelik meg azt.

És akkor mi van, ha az egyesületnek egyáltalán nincs vagyona? Akkor meg az van, hogy az egyesület adós marad, és pl. ha az államnak tartozik, akkor legalább addig nem pályázhat újabb állami pénzekre, amíg a köztartozását annak kamataival együtt ki nem fizeti. A törvény értelmében ugyanis az egyesület tagjai – ideértve a vezetőiket is – csak a befizetett tagdíj mértékéig felelősek a szervezet gazdálkodásáért. Ha tagdíj sincs – nem kötelező, hogy legyen –, akkor semmivel nem felelősek. Persze, bűncselekmény elkövetésekor megmarad a személyi felelősség.

Akinek az egyesület tartozik, az persze igyekszik megszerezni a neki járó pénzt, feltéve, hogy az egyesület jogosnak tartja a követelést. Ha nem tartja jogosnak, akkor jogvita keletkezik a két fél között, ami egy idő után peres eljárássá válhat, különösen akkor, ha adós a fizetési meghagyással szemben kifogást emel.

Ismerkedjetek meg tehát egy tegnapi bírósági tárgyalás felperesével és alperesével!

A felperes az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA), amelyiknek az a feladata, hogy támogassa az állástalanok foglalkoztatását, segítsen munkahelyek létrehozásában vagy megőrzésében. Ez úgy szokott történni, hogy az OFA pályázatokat ír ki, amelyeknek lényege, hogy a nyertes pályázók egy adott időszakra – általában egy évre – megkapják az általuk foglalkoztatni kívánt személyek munkabérét és egyéb járandóságainak ellenértékét annak közterheivel együtt. A nyertesek azonban nemcsak azt vállalják, hogy a támogatás időszakában biztosítanak munkahelyet és munkát az alkalmazottjaiknak, hanem azt követően még egy ideig – a pályázattól függően 6-12 hónapig – tovább foglakoztatják őket, immár más bevételeikből.  Az OFA-pályázati felhívások ezen felül esetenként ingyenes oktatást is ígérnek a leendő alkalmazottaknak. De arra is volt példa, hogy az OFA rádióknak és tévéknek hirdetett pályázatot olyan reklámok készítésére és sugárzására, amelyek a legális munkáról szóltak. 600 milla ment el erre a célra, ha emlékeztek ilyen reklámra, szóljatok, mert én egyre sem. Egyébként a munkahely-megtartásra irányuló, nagy kormányzati propagandával hirdetett pályázatok befogadását hol felfüggeszti, hol átnevezi az idén az OFA – a fonal már rég el van veszejtve.

Az alperes az Állástalan Diplomások Országos Bizottsága (ÁDOB) nevű, immár 20 esztendeje létező egyesület, amelyről keveset lehet ugyan hallani, de a civil szférában újszerű megoldásai miatt „jó áron” jegyzett társadalmi szervezetről van szó.  Az ÁDOB elnöke 1997-ben szakértőként is részt vett az akkori OFA-pályázatok elbírálásában, tehát nem járatlan a pályázatok és a munka világában.

A konkrét, 2006-ban megjelent pályázati felhívás arról szólt, hogy társadalmi szervezetek pályázhatnak OFA-támogatásra úgy, hogy az OFA egy évig fizeti a civil szervezetnek az alkalmazottak bérét, bérletét, étkezési utalványát és a közterheket, a nyertes szervezet pedig az első év után még fél évig az OFA havi támogatásával megegyező alkalmazotti juttatásokért vállalja a továbbfoglalkoztatást. Magyarán: a civil szervezet hathónapnyi bérért és juttatásért kap másfél évnyi munkaerőt. A pályázati felhívás továbbá azt is tartalmazta, hogy az OFA ingyenes EU-pályázatírási tanfolyamot szervez az alkalmazottak számára. A pénzt nem egy összegben adja az OFA, hanem  kb. kéthavonta, az előző időszak pénzügyi és tartalmi beszámolójának elfogadását követően.

Az ÁDOB tehát pályázott – és nyert. Két embert alkalmazhatott, és kellett is alkalmaznia másfél évig. Az elnyert támogatás csaknem hárommillió forint volt. Az első gubanc abból származott, hogy az OFA első utalása a szerződés aláírását követő ötödik hónapban történt. Tapasztalt civil szervezet ezen nem lepődik meg, teljesen előfinanszírozottnak csúfolt pályázatok esetében sem ritka, hogy a zsé akkor érkezik, amikor a pénzzel már el is kellett számolni. Hogy erre milyen tisztességes (!) trükkök vannak a civil szférában, azt hadd ne most áruljam el, mindenesetre megjegyzem, hogy a Zuschlag valóban gazember, de kispályás játékos, mert le tudott bukni - ebből is látszik, hogy köze sincs a civil szférához: a hülyéje azt hitte, hogy fiktív számlákat kell gyártani... (Tényleg, azzal az üggyel mi van? Nagy a kuss.)

Az ÁDOB a pályázat keretében azt találta ki, hogy ingyenes, nyomtatott újságot fog készíteni és terjeszteni a két alkalmazottal, ami a civil szervezetek – tehát nem a vállalkozások – szolgáltatásait reklámozza. Ennek azonban az lett volna a feltétele, hogy az ÁDOB további pályázatokat is nyerjen, és ugyancsak ez lett volna a feltétele a továbbfoglalkoztatásnak - hiszen azt azért lehetett sejteni, hogy a reklámbevételek főként kezdetben a nyomdai költségeket sem tudják fedezni..

A további összes pályázatot elbukta azonban az ÁDOB, ezért az egyesület elnöke már az első részbeszámolójában jelezte, hogy a továbbfoglalkoztatás esélyei csökkennek. És ezt egyre borúlátóbban fogalmazta meg a további beszámolókban. Az OFA ennek ellenére – hagyományőrző késésekkel – utalgatta az esedékes összegeket, igaz, az általa vállalt képzésekről elfeledkezett.

Aztán eltelt az első év, a zseton elfogyott, a nyomtatott újságból internetes kiadvány lett csupán, amelynek nem sikerült hirdetőket szereznie. A két ifjú diplomás ki is lépett az ÁDOB-tól, viszont más civil szervezetben tudott továbbdolgozni.

Az OFA azonban keresetet nyújtott be az ÁDOB ellen, követelve a teljes támogatás visszafizetését annak kamataival együtt. A tárgyaláson az OFA ügyvédje arra hivatkozott, hogy az ÁDOB megszegte a szerződést, mert a további féléves foglalkoztatás nem nála történt.  Szerződésszegés esetén pedig a teljes zsé visszajár.

A bírónő megkérdezte, hogy az OFA elismeri-e, hogy az ÁDOB az első évben teljesítette a vállaltakat, tehát arra – és csak arra – költötte-e a támogatást, amire kapta? Az ügyvéd szerint e tekintetben az ÁDOB szabályosan járt el, nincs szó sikkasztásról vagy más bűncselekményről. Ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy az OFA foglalkoztatási támogatást nyújt, nem munkanélküli segélyt, tehát ha a két alkalmazott valóban eredményorientáltan dolgozott volna, ha az ÁDOB ennek érdekében mindent megtett volna, akkor a két ifjú diplomás kitermelte volna a további féléves bérét. 

Az ÁDOB elnöke szerint ilyenkor van lehetőség arra, hogy az OFA kuratóriuma részteljesítést fogadjon el.  Ehhez a kuratóriumi döntés ismeretére volna szükség. De ettől függetlenül, ő azt kéri, hogy a bíróság utasítsa el a felperes igényét.

Az OFA ügyvédje elmondta, hogy semmilyen kuratóriumi döntésről nincs tudomása, őt ilyenről nem tájékoztatták, neki ennek a pernek a végig vitele a dolga, az OFA-t képviseli, nem az OFA  kuratóriumát.  A nagyon rokonszenves bírónő felszólította az ügyvédet, hogy 15 napon belül nyújtsa be a kuratórium döntését tartalmazó iratokat.

Az ÁDOB elnöke szerint a pályázati cél a másfél éves foglalkoztatás volt, az pedig teljesült. S bár ő többször írásban is jelezte, hogy a továbbfoglalkoztatás kérdéses, az OFA az egy év alatt egy szót se szólt. A bírónő felszólította az ÁDOB elnökét, hogy 30 napon belül nyújtsa be azokat a dokumentumokat, amelyek a továbbfoglalkoztatást bizonyítják más szervezeteknél, továbbá azokat a dokumentumokat is nyújtsa be, amelyek bizonyítják, hogy mindent megtett az ÁDOB-nál történő továbbfoglalkoztatás érdekében.

Az OFA ügyvédje ragaszkodott ahhoz, miszerint a pályázati cél nem általában a foglalkoztatás, hanem az ÁDOB-nál történt másfél éves foglalkoztatás volt.

A bírónő megkérdezte az ÁDOB elnökét, hogy miből tudná az egyesület kifizetni az OFA követelését. Az ÁDOB elnöke erre azt válaszolta, hogy a szervezetnek egyetlen fillér vagyona és semmilyen vagyontárgya sincs.

Arra a kérdésre, hogy az OFA mekkora esélyt lát a követelés visszafizetésére, az ügyvéd azt válaszolta, hogy semennyit, de a törvény értelmében – hiszen közpénzről van szó – az OFA-nak muszáj volt perelni, mert ha netán az Állami Számvevőszék megkérdezi, hogy ez a pénz hová tűnt, az OFA-nak bizonyítania kell, hogy mindent megtett. Ő egyébként nem is kéri az ügyvédi költségek megtérítését, mert úgysem kapná meg.

A bírónő még egy szempontot felvetett. Ha a az OFA egyoldalúan felbontotta a szerződést a szerződésszegés miatt, amit jogásziul úgy mondanak, hogy elállt a szerződéstől, tehát a teljes összeget kéri vissza kamatostól, akkor a vonatkozó jogszabály szerint helyre kell állítani az eredeti állapotot. Az OFA esetében láttuk, hogy ez mit jelent: elvileg az ÁDOB fizet. Az ÁDOB esetében viszont ez azt jelentené, hogy a két egykori alkalmazottól kell visszavenni a zsetont, és követelheti az OFA-tól az egy esztendő alatt a pályázattal kapcsolatosan felmerült költségeinek - postaköltségek, könyvelői díj, közüzemi díjak, az elmaradt tanfolyam általa történt megtartásának értéke, az önkéntes munka értéke - megtérítését. Az eredeti állapot tehát nem állítható vissza.

A tárgyalást követően – immár lazább hangulatban – arról beszélgettem az OFA ügyvédjével és az ÁDOB elnökével, hogy normális volt-e az OFA, amikor társadalmi szervezeteknek – és itt most nem álcivilekre és megélhetési civilekre gondolok – írt ki egy továbbfoglalkoztatásos pályázatot? Az OFA ügyvédje szerint ez egy kísérlet volt, ami láthatóan nem jött be, kis civil szervezet, igazi civil szervezet nyilvánvalóan nem képes munkabért kitermelni, nem ez a dolga.  Hozzátette még, hogy ő nem a civil szféra szakértője, ez csupán a magánvéleménye.  Az ÁDOB elnöke szerint viszont bejött a dolog, mert két ifjú ember másfél évig dolgozott, és sok mindent megtanult. Azt pedig nem lehetett előre látni, hogy az összes többi pályázatot elbukják – az ÁDOB korábban sokszor volt eredményes pályázó, mindig mindennel törvényesen számolt el, ez az első bírósági ügye. 

Folytatás decemberben. Csak minek?

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://birkanep.blog.hu/api/trackback/id/tr621373817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

flea 2009.09.11. 15:07:32

Ez jópofa... Annak a pénznek, ami jó helyre ment, és csinált is ott valamit, annak utánamegyünk, perelünk, meg minden. Ami viszont szó szerint ömlik kifelé mindenféle csatornákon a nagy büdös semmibe, azt észre se vesszük.

Amúgy voltam kapcsolatban olyan (nem ál) civil szervezettel, ami nyert ilyen továbbfoglalkoztatásos pályázaton, és korrektül tovább is foglalkoztatta a delikvenst. Más kérdés, hogy ha nem nyer, akkor is felvette volna, mert egyszerűen végeztek annyi munkát, hogy kellett oda valaki (és meg is tudták termelni a bérét).

váj mí 2009.09.12. 18:56:19

Hümm .. most a konkrét esettől eltekintve még mindig (így 1,5 év után is) képes vagyok meglepődni a Magyar Köztársaság mérhetetlen bürokráciáján.
Most elemezzem megint, hogy Romániában mennyivel egyszerűbbek (bürokratice) a folyamatok (akár egy nyomi civil szervezet, akár az állampolgárság megszerzése)? Áááá, nem fogom, minek?
Lassan oda jutok, hogy nagyon szép ország Magyarország, és élhető is, csak a bürokráciához ne legyen semmi közöm. Adófizető szinten sem.
(És erről eszembe jut az akkor 11 éves öcsém megállapítása Sepsiszentgyörgyről, ahol 3 évig lakott a család, miszerint ... "Nagyon jó kis város ez, kár, hogy sok benne a cigány és a román." :P)

Peter Kropotkin 2009.09.12. 21:59:10

Te kivagy? Ki vagy? Figyelni foglak...