„Ahhoz, hogy megnyerhessék a pályázatot, hazudni fognak nappal, hazudni fognak éjjel, és hazudni fognak minden hullámhosszon.” – olvasható annak a jelentésnek a záró mondataként, amelyet az egykori  Phare-programmal kötött támogatási szerződés részeként készített egy civil szervezet az EU-nak a magyarországi országos vételkörzetű kereskedelmi rádiók pályázatáról 1997-ben.

Azaz, nem olvasható, mert noha sajtótájékoztató is volt belőle, a korabeli magyar sajtó nem tartotta fontosnak a nyilvánvaló mutyizás nyilvánosságra hozatalát, nyilván voltak magasabb szempontok is. Pedig az EU e jelentés alapján megkereste az ORTT-t, és nem dicsérte meg.

Ráadásul én sem tudom elolvasni ezt a jelentést, mert fogalmam sincs, hová tettem azt a flopit, amire annak idején elmentettem. Talán az EU-nál még megvan, mert egy példányt át kellett adnom belőle a szerződés teljesítését igazolandó.  Ám amikor reggel kibámultam az ablakon, és láttam, hogy szemerkél az eső, úgy döntöttem, hogy ma mégse megyek Brüsszelbe – annál is kevésbé, mert délelőtt 10 órára beszéltem meg randit az ORTT Titkos Ügyiratokat Kezelő Irodájával, annak érdekében, hogy betekinthessek az egyik egykori pályázatba. Jelzem, a pályázatokba bárki betekinthet, nem titkos, csak ebben a szobában tárolják ezt is. (Itt köszönöm meg Horváth Annamáriának és Varga Józsefnének a készséges és gyors segítséget.)

A lényeg, hogy ez volt az a pályázat, amelynek egyik nyertese a Danubius Rádió lett, a másik pedig a Hungária Rádió. Mivel mindkét rádió pályázata hasonló volt, elegendő csak az egyiket megnéznünk. A kedvetekért eltekintek a teljes pályázati anyag lemásolásától, csupán a műsortervet – az elfogadott, nyertes műsorterv egyes részleteit biggyesztem ide, némi magyarázattal.

„A Hungária Rádió a nemzet rádiója” – így kezdődik a műsorterv. A vizuális típusúak kedvéért lefestem a logót is, ami a piros-fehér-zöld zászlóból és a rádió nevéből áll. Hát meg kell a nemzeti szívnek szakadni, különösen, ha a pályázat másik részén már átrágtuk magunkat, és tudjuk, hogy a többségi tulajdonos az USA-beli Emmis Broadcasting (54%), valamint 20%-ot birtokol a Credit Suisse First Boston Radio Operating BV is.

„A Hungária Rádió a magyar közélet teljes spektrumát átfogó, a legváltozatosabb nézeteket bemutató műsorokat fog sugározni (..), hogy megértesse a közönséggel az aktuális politikai kérdések összetettségét.” Könnyekig megható ez is. A törődés, hogy megértessék velünk az összetettséget.

„A Hungária Rádió napi 24 órás, teljes műsoridejében közszolgálati műsorszámokat sugároz” – állítja a pályázat szerzője.  Na, itt már van egy kis baj. A médiatörvény szerint ugyan közszolgálati műsorszámnak számít a lakodalmas rocktól a híreken keresztül a vetélkedőkig majdnem minden, de van egy biztos kivétel:  a reklám. Lehet ugyan reklám nélkül is rádiót csinálni, ám a Hungária Rádió táblázatos műsorterve szerint a műsoridő 15%-a reklám lesz. Már csupán emiatt is ki kellett volna zárni annak idején a Hungária Rádiót.

A Hungária Rádió minden hétköznap reggel 6.30 és 9.30 között egy alkalommal 15 percnyi egybefüggő hírműsort fog sugározni, s e reggeli műsorsávban szünet nélkül fontos információk fognak elhangzani hírek, tudósítások, riportok formájában. A tervezett témák: kultúra, zenei élet, sport, oktatás, egészségügy, természet, környezet, etnikai kisebbségek, vallások, életmód.

Vasárnaponként pedig egy 109 perc hosszúságú közszolgálati információs összeállítás tájékoztatja a magyar népet. (Bocsi, nemzetet.) Ennek a vasárnapi „közszolgálat műsornak a sugárzására reggel 7 és 9 óra között kerül majd sor: Hírmagyarázatokat, a hírekben szereplő eseményekhez kapcsolódó háttérinformációkat, aktualitásokat, az etnikai és vallási kisebbségekkel kapcsolatos beszámolókat közlünk majd, valamint a magyar kultúra művészet, zene, oktatás, utazás, tudomány, sport, egészségügy, környezet és életmód híreit juttatjuk el a hallgatókhoz.”

Örvendezzünk tovább!

„A Hungária Rádió fel fogja térképezni a Magyarországon élő kisebbségi csoportokat…” – ígéri a pályázó, évtizeddel előzve meg a Goggle Mapsot, s átvállalva a Parlament, a kormányzat feladatát is. Sőt, folytatja is a mondatot: „… és miután megállapítja igényeiket, hasznos információkat fog szolgáltatni nekik.”

A pályázat nem feledkezik meg a határon túli magyarokról sem, a műsorok egy része nekik fog szólni, valószínűleg bízva abban, hogy a rádióhullámok a Hungária Rádió kedvéért oda is elhatolnak majd, ahová a fizika szerint nem tudnának.

A kisebbségeknek szánt műsoridő havi 880 perc, heti 3,6 óra, az össz-műsoridő 1,5%-a. Véletlenül éppen annyi, amennyiért már maximális pontszámot lehetett kapni annak idején.

Miként pontszámot ért az a tervezett műsorszám is, amelyik „tájékoztat a munkavállalói jogokról, és segíti a munkahely találást.”

Ha már a találásról van szó, találhatunk ám még néhány pontszámnövelő és reménykeltő vállalást a Hungária Rádió pályázatában.  Értékes pontokat kaphatott az a pályázó, amelyik nagyobb arányban vállalta magyarországi gyártású műsorszámok sugárzását.  A Hungária Rádió pályázatának készítői  maximális mértékben magukévá tették Kossuth Lajos „támogasd a magyar ipart” jelszavát, így a pályázatban az szerepel, hogy a Hungária Rádió által sugárzott összes hangjáték  magyarországi gyártású lesz. Ez tehát 100%. Remek. Ha viszont megnézzük, hogy évente hány hangjátékot kívánt műsorra tűzni a Hungária Rádió, akkor az erről szóló táblázatban egy szép, kerek 0 szerepel. Sebaj, a pontszám megvan, az a lényeg. Nem a darabszámot értékelték vagy a műsoridőt, hanem a százalékot.

A prózai műsorok között szerepel még heti 30 perc tudomány, és szintén heti 30 perc oktatás.

A nem zenei műsorok aránya 34,92%, tehát a műsoridő egyharmada rizsa, és ebben nincs benne a zeneszámokat összekötő szöveg.

De mi van a muzsikával? „A Hungária Rádió alapelve a magyar kultúra támogatása.” Ezért a műsorterv alapeleme is a magyar kultúra. A zenei műsorok között könnyűzenei, népzenei, jazz, komolyzenei és egyéb zenei műsorszámok is elhangozhatnak (feltételes mód, figyelitek?) majd. A cél érdekében a Hungária Rádió tulajdonosa felmérte a hallgatók, azaz a nemzet szükségleteit, és e felmérés eredményeként a táblázatos műsortervben se jazz, se népzene, se komolyzene, se egyéb zene nem szerepel már. Hát mit tegyenek, ha nincs igény?

A pályázat értékelésekor a Hungária Rádió a legmagasabb pontszámokat kapta meg. Csakúgy, mint a Danubius Rádió. A Danubius Rádió műsorterve is hasonlított a Hungária Rádióéhoz. Mint két tojás. Mindkettőjükkel szerződést kötött az ORTT. A szerződés kötelezően betartandó része volt a műsorterv.

A szerződést két egyenrangú fél kötötte meg. Polgári szerződés jött létre, amely a két fél akaratából bármikor módosítható. Tehát módosítható a műsorterv és a rádió elnevezése is, már nem kell figyelembe venni az értékelési szempontokat.

A Hungária Rádió nem sokkal a szerződéskötést követően be is adott két módosítási kérelmet. Az egyikben azt kérte, hogy a műsortervből töröljék a kisebbségi, a tudományos, az oktató, stb. műsorszámokat. Szűnhessen meg a folyamatos 15 perces hírműsor és a vasárnap reggeli 109 perces közéleti műsor is.  Az új műsortervben már nincs szó a nemzet rádiójáról, a széles közéleti spektrumról, a magyar kultúra támogatásáról, viszont felbukkan benne egy szó, amit a pályázatban nem találtam, s ez a szó a másik, a névváltoztatási kérelemben is szerepel:

Sláger.

Így született meg. Hazugságokkal, hamis, soha komolyan nem vett ígéretekkel.

Ti meg, birkák, érte és a másik csaló érdekében támogató koncertekre jártok tiltakozni, aláírásokat gyűjtögettek, cirkuszoltok, mintha nem tudnátok, hogy a magyar média rendszerváltás utáni teljes története a korrupció, a lopás, a csalás, a hazudozás története.

Mintha nem tudnátok, hogy eztán is meg fogjátok kapni a napi gagyit. Legfeljebb más néven.

Aki pedig igazi közéleti műsorokra, igényesen szórakoztató, változatos zenére, tényfeltáró riportokra, hangjátékra vágyódik, az hunyja be a szemét, és álmodjon ilyet magának.

Sikerülni fog.