Mielőtt a lényegre térnék, elárulom, hogy ezt a posztot MS Office 2010 béta programban írom; egyrészt jövő októberig ingyér van, másrészt ugyanolyan, mint a 2007-es, csak angolul beszél. Szóval, okosodom.
Okosodtam a múlt hét végén is, mert a budapesti Kossuth klubban részt vehettem a Közösségi Termelők Országos Értekezletén. A rendezvényt egy nemrég alakult egyesület, a MEBAL szervezte - ennek olyanok a tagjai, akik még véletlenül se gondolják, hogy a parlamenti pártok között baloldali is található.
Ezen a tanácskozáson tartott előadást Aparhant polgármestere is.
Aparhant Tolna megében fekszik, Bonyhád közelében. A községet 1940-ben hozták létre két település, Apar és Hant egyesítésével. Apar elődjének, Apornak az első okleveles említése 1314-ből származik, ekkor három nemest tiltottak el a birtok és az itt található Szűz Mária-kolostor használatától.
A prépostsággal rendelkező település a török hódoltság idején teljesen elpusztult, a 18. század elején a környékbeli településekhez hasonlóan német betelepülők népesítették be ismét. 1945-ben bukovinai székelyek telepedtek le a faluban.
A 40. Magyar Filmszemlén, 2009-ben mutatták be az Aparh@nt.hu című filmet, amely a településnek az elmúlt években történt fellendülését meséli el, köszönhetően a falut 1990 óta elsöprő támogatottsággal vezető Szűcs György polgármester szigorú önkormányzati gazdálkodásának és európai uniós pályázatainak.
A polgi megakadályozta a kis létszám miatt fenyegető iskolabezárást, és elérte, hogy minden tanuló ingyen kaphat könyvet és ingyen étkezhet az iskolában, továbbá hogy diákjainak legtöbbje nyolcadikosként letegye az ECDL számítástechnikai vizsgát, valamint az iskolában kiépített nyelvi labor segítségével az alapfokú nyelvvizsgát is.
Az általános iskolásoknak havi 8 000 Ft, a közép- és felsőfokú intézményekben tanulóknak havi 15 000 Ft támogatást nyújtanak; a gyerekek kétévente ingyen mehetnek táborozni. Ingyenbusz szállítja be a vidékieket a környező településekről, valamint a szekszárdi úszásoktatásra. A logopédiai foglalkozás is díjmentes.
A település lakóinak kb. 5%-a cigány. A romák diszkriminációjának felszámolásában szerepet játszott az életkörülmények javítása mellett az is, hogy a megkülönbözetést alkalmazó családoktól a falu megvonja a támogatást. Munkanélküli segélyt vagy szociális támogatást nem adnak, munkát viszont biztosítanak például úgy, hogy az önkormányzat által működtetett szolgáltatásokban dolgoznak az emberek. Lényeges, hogy az önkormányzat nem szervezi ki a szolgáltatásait, nem hoz létre cégeket, azok mind-mind az önkormányzat tulajdonában vannak. Nem tőkés társaságok, nem magánbulik, nem pénzmosodák.
A szennyvizet ingyen szállítják el a helyben kiépített tisztítóba (a lakókat megkímélve a csatornázási költségektől), az állatoknak pedig olyan átvevő-, gyűjtő- és pihenőhelyet építettek ki, amely az országban elsőként teljesíti az uniós előírásokat.
A szegényebbek ingyen kapnak számítógépet, és az újonnan épült önkormányzati tulajdonú lakások bérlése havonta 15 000 Ft-jukba kerül.
Mindezen eredményeiért Szűcs György polgármestert 2007-ben kitüntették a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatával.
Aparhant egyik titka, hogy a képviselő testületben egyetlen párt sem rúg labdába, mindenki független jelölt volt – bár nyilván lehet tudni, hogy kinek milyen a világnézete.
Engem azonban leginkább az a találékonyság varázsolt el, amellyel a polgármester a település internetjét valósította meg. Mint elmondta, Aparhant dimbes-dombos település, és mert a legolcsóbbnak a mikrohullámú (drót nélküli) internet bizonyult, két tornyot is kellett volna építeni, hogy minden háztetőről látszódjék a mikrohullámú rendszer. A mikrohullám ugyanis úgy terjed, mint a fény, tehát csak ott van összeköttetés, ahol az adó és a vevő látja egymást.
Tornyot ugyan könnyű építeni, ám az építtetést hosszadalmas eljárással lehet csak engedélyeztetni. A mikrohullámú toronyépítés ugyanis a Hírközlési törvény hatálya alá is tartozik, ezért – egyéb sóhivatalok mellett – a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz is be kell nyújtani a terveket. Minden egyes engedélyeztetési lépés legalább 30 nap – feltéve, hogy nem jön közbe valami. A polgi és testülete azonban úgy gondolta, nincs idő ennyit várni, ezért mégsem építettek mikrohullámú tornyokat.
Építettek azonban mást: zászlótartó tornyot, kettőt is. A zászlótartó torony engedélyeztetése ugyanis pillanatok alatt megtörténhet. Ha pedig már áll a torony, és lobog rajta a zászló derekasan, akkor lehet engedélyt kérni arra, hogy a zászló mellé a mikrohullámú rendszert is fölszerelhessék. így is történt.
A 2 MB/s sebességű, kizárólag önkormányzati tulajdonban levő hálózat előfizetési díja mindössze 1 000 forint. A település lakosságának már kb. 70%-a internet előfizető, s aki úgy gondolja, hogy csak időnként internetezik, az megteheti az iskolában ingyen. Miként ingyenesek az idősek számára tartott tanfolyamok is.
Arra a kérdésemre, hogy az állítólag szegény önkormányzatok közül éppen Aparhant miért tud igy működni, a polgi azt válaszolta, hogy azért, mert nem lopnak. Szigorú pénzügyi elszámolási rend van, az ő aláírása nélkül egyetlen forintot sem szabad elkölteni. Diktatúra ez? Lehet. De Szűcs István sem a polgármesterségből él. Ezt a megbizatást tiszteletdíjért látja el, főállásban a suliban tanít matekot és fizikát.
Az is érdekelt, hogy ha ilyen olcsón tudnak minternetet szolgáltatni, miért nem csinálnak országos céget, leverve a Magyar Telekomot, az UPC-t és a többieket. Mindenki jól járna. A válasza az volt, hogy azért nem, mert egy ilyen olcsó internethez a helyi szakemberek lelkesedése is szükséges. Gyanítom azonban, hogy főként azért nem, mert a nagytőke ezt már nem engedné – hamar tönkre tenné őket. Így is gyakran látják vendégül az ellenörző hatóságokat.
Példaértékú, amit Aparhanton csinálnak? A többi polgármester szerint aligha. Mert ugyan kb. ezer polgit hívtak meg a tanácskozásra, a másik előadón kívül egy se jött el.
