HTML

Birka nép

A birka nép istenére esküszünk, esküszünk, hogy mindig birka nép leszünk! Küldjetek történeteket a birkanep@lajt.hu-ra!

Friss topikok

  • Foldes Gazda: @uni1002: Így igaz . Velem megtörtént ,hogy a munkaadóm ukázára orosz katonai járművel kellet utaz... (2014.04.24. 17:52) Hagymaszárat a birkának!
  • elkeseredett.polgar: Szerencse, hogy legalább blogok szintjén ismerjük egymást, így egyszerűbb volt ennek a kis "oktatá... (2013.05.08. 22:10) A birka házhoz száll
  • zellerlevél: Több, mint három év eltelt a poszt megjelenésétől, és semmi sem történt? (2013.03.24. 20:36) A koponyahiányos birka és az Optimális Családtervezési Modell
  • Gáb-orom: Jól esett volna egy kis forrás. Azt hiszem innen vannak, nem? puafesztival.hu/ (2012.08.31. 22:21) A birka párzik
  • Reactor: Ne is. Még a végén érvelned kellene. (2012.07.07. 16:20) Büdös birka

Linkblog

A kommentelő birka

2011.07.01. 23:51 Strici

 „A hír szent, a vélemény szabad.”
(Pulitzer József)

„A vélemény szent, hírek meg úgyis vannak”
(Szerelem, házasság, prostitúció;
avagy a közösségi, a közszolgálati és
a kereskedelmi rádiózás – Pagoda, 1997. 3. szám)


„Kossuth Rádió, Budapest.  13 óra 30 perc.
Kapcsoljuk az Astoria szálló hallját. Ki nyer ma?
Játék és muzsika tíz percben.
Aki kérdez:  – Meixner Mihály.  
Aki válaszol: – Kérem szépen, én Kádár János elvtárssal szeretnék végre beszélni.”
(Kossuth Rádió, 1978. nyara)

Furcsa dolog a szólás szabadsága, de nagyon emberi. Valószínűleg azért, mert az összes földi élőlény közül az ember az egyetlen, akinek véleménye van. Vagyis nemcsak tényeket közöl, mint a méhecskék, hogy merre van jóféle virágpor, hanem annyi minden jut az eszébe egy-egy tény – vagy ténynek álcázott vélemény – kapcsán. Eszébe jut, és nyilvánosságra is akarja hozni, hogy a többiek is tudják, mi a véleménye.
 
Az egyik ember véleményének a hatására a másik ember is véleményt akar nyilvánítani. Egyre többen akarnak véleményt nyilvánítani. A vélemények újabb tényeket – vagy ténynek álcázott véleményeket – tárnak föl, ütköznek egymással, jó kis vita alakulhat ki. 

Már a modern sajtó kezdeti korszakában rájöttek a lapkiadók és szerkesztőségek arra, hogy érdemes az olvasói véleményeket is közölni. Egyrészt azért, mert ha a nb. olvasó magára ismer, még jobban fogja szeretni a lapot, másrészt lehet válaszolni az olvasó kérdéseire, amitől még inkább nő az elégedettség és az eladott példányszám.

A kezdetek óta számos példát tudnánk idézni: így váltak  legendává Veres Pali bácsi szexuális felvilágosító tanácsai az Ifjúsági Magazinban („Nincs benne csont, te azt csak úgy érzed.”); vagy az egykori  Rádió- és Televízió Újság főszerkesztőjének, Lévai Bélának az üzenetei. Aki egyébként gyakran nem is idézte a kérdéseket, csak a kérdező nevét írta oda, meg a választ. Sosem találnátok ki, mire volt válasz egyetlen szó: „Nem”. Én sem tudtam, de kifaggattam a néhai főszerkesztőt. Íme: „Maguk büdös zsidók, ott a rádióban, nem félnek?”

Voltak-vannak olyan fazonok is, akik szinte hivatásuknak tekintették, hogy olvasói levelet írjanak. Ráadásul nagyon érdekes, általában az újságírói felületességet helyreigazító levelezők voltak ők; gondoljatok Dr. Del Medico Imrére.
 
Sokkal kacskaringósabb volt az elektronikus tömegkommunikáció története.  Mindig fosik a hatalom attól, hogy egy vélemény annak elhangzásával egyidejűleg sok emberhez juthat el. Az USA-ban még mindig érvényben van a távközlési törvénynek az a része, amely szerint a stúdió kimenete és az adóállomás közé be kell iktatni 8 másodperces késleltetést, hogy a cenzor bármikor le tudja kapcsolni/kapcsoltatni a rádió- vagy tévéműsort.  Ami nem hangzik el, abból baj nem lehet.  

Az okos(?) hatalom a saját félelmeit a médiumok vezetőre, munkatársaira hárítja; olyan törvényeket hoz, amelyek a gondolatszabadság megnyirbálásának felelősségét a médiumokra lőcsöli. Életünk részévé válik hát az öncenzúra.
 
Kezdetben csak élő adások voltak, s a biztonság kedvéért a „spontán” riportalanyok szövegeit is megírták előre. Ez az ostobaság még a múlt század ötvenes éveiben is divat volt a vasfüggönyön innen és túl egyaránt. Az egykori Nyugat-Berlinből sugárzó Sender Freies Berlin rádiótörténeti kiállításán meg is tekinthető egy ilyen forgatókönyv, bizonyítva, hogy az úgynevezett szabad világ aligha volt szabad. 

Ám a szabadság – ha más ok nincs rá, akkor üzleti érdekből – mégis utat tört magának. A hirdetőket is meggyőzi, ha sok a betelefonáló, az élő adást úgyis mindenki szereti. A néző vagy a hallgató azért, mert úgy érzi, ő is részese az eseménynek, a műsorkészítő pedig azért (is), mert ami elhangzott, az elhangzott; nem lehet visszaszívni, megvágni: nincs vele több gond. Vagyis néha, amikor valaki följelenti a műsort, akkor van, de ez hozzátartozik az élőzés szépségeihez.

A betelefonálós műsorok azonban már fölvetették azt a kérdést, hogy ki a felelős a hallgatói telefonok tartalmáért.  Mielőtt erre választ kapnánk, nézzük meg, ki a felelős a reklámok, hirdetések tartalmáért? Na? Megmondom. A törvény szerint a hirdető, a reklámozó. Olyannyira, hogy a reklámok idejére a tévétársaságok szemérmetesen le is veszik a logot a képernyőről. A reklám az egyetlen olyan műsor, amit nem csúfit el a sárga karika, a műsorelőzetes, a jótékonysági számlaszám. Ennyire fontos a reklám, elvégre piacgazdaságban élünk. Van tehát példa arra, hogy nem mindenért a rádiót vagy a tévét hurcolják meg. 

De hogyan lehetne felelősségre vonni az anyázó betelefonálót? Az a tapasztalatom, hogy azokban a műsorokban, amelyekben a műsorkészítők választékosan, fröcsögés nélkül beszélnek, ott a betelefonálók többnyire szintén kulturáltan szólnak hozzá a témához. Még be is mutatkoznak a teljes nevükön, hiszen nem reklámhordozó gizinénikézcsókolomként bánnak velük. Ám ha olykor valaki elveszíti a józan eszét, kedvesen helyre lehet őt tenni. 

Akadnak persze kényes helyzetek is.

Sok-sok évvel ezelőtt az egyik budapesti közösségi rádió leghallgatottabb műsora egy szabad asszociációs műsor volt. A műsort négy, egymással is vitatkozó fiatal készítette. Egy-egy adás témája egy-egy szó volt, és erre reagálhattak a hallgatók. A kérdéses műsor témája a „fehér” volt. Jöttek is a telefonok: fehér a lepedő, fehér a menyasszonyi ruha, fehér Hófehérke, fehér a tej… fehér az ondó.  

És rögtön utána egy másik telefon: – Ne mondjatok már ilyen hülyeséget! A geci nem fehér! A geci vajszínű! Én csak tudom, orvos vagyok!

A műsorkészítők már-már megsértődtek, és – ami egyébként szigorúan tilos – sértegetni kezdték a hallgatót. Aztán az egyikük helyre tette a dolgot: – Ácsi, emberek! A doktor úrnak igaza van!  Kipróbáltam az imént! Tényleg vajszínű!


Persze, nem mindig lehet eltréfálni a dolgot, de a bűncselekmények esetén a btk., a személyiségi jogok megsértése esetén a ptk. segítségével  el lehet járni. Igenis, az ellen, aki konkrétan jogot sértett, visszaélve a médium jóhiszeműségével. Hogy nehéz megtalálni a betelefonálót? Hát nemá… Legfeljebb oly piti az ügy, hogy nem érdemes. Ugyanis legtöbbször politikusokat anyázunk. Az a politikus – vagy tágabb értelemben minden közszereplő, pl. színész – aki nem viseli el, hogy pojácának titulálják, az valóban pojáca. És tényleg mondjon le! Gondoljátok meg, milyen égő volna, ha nem lehetne kritizálni egy filmet vagy koncertet, mert megsértjük vele a művész pihepuha lelkét!

A betelefonálós műsorok voltak az internetes kommentek előfutárai. Az internetes kommunikáció lényege a hozzászólások lehetősége. Már akkor, amikor még csak zártkörű volt a háló, az egymással kapcsolatban levő kutatók elsősorban eszmecserére használták az új lehetőséget.  Amikor pedig nyilvánossá vált, a honlapok vendégkönyvei, fórumai tették lehetővé a hozzászólásokat. Ez teljesedett ki odáig, hogy – jobb helyeken – minden tartalmat lehet kommentálni. Az internet interaktív médium, ha ettől a lehetőségtől megfosztják, értelmét veszíti az egész.

Megfosztják? Ugyan, dehogy. A Médiatanács máris leszögezte, hogy minden internetes szerkesztőség a saját hatáskörében dönt a moderálási elveiről. A beszaribbak – pl. a Velvet – már be is nyalt: nincs kommentelési lehetőség. Minden ilyen szerkesztőség és tulajdonos szégyellje magát! Ezek nem egyszerű birkák, hanem ócska, áruló birkák. Ezzel a döntésükkel ugyanis éppen azt csúfolják meg, ami a legfontosabb dolguk lenne. A hatalom mindig kedvelte a strébereket, hiszen helyette végezték el a mészárlást.  És itt, Közép-Európa közepén, volt már példa arra, hogy önként, kéjjel is gyilkoltak emberek. 
 

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://birkanep.blog.hu/api/trackback/id/tr83031596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

manson karcsi · goo.gl/FVvVX 2011.07.02. 11:47:38

Kommentek:
"A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben."
úgy látom azért terjed a birkaizmus.

eccerüvagyok 2011.07.02. 16:07:03

Nem! Nem igaz! Még egyszer mondom: nem igaz, hogy politikusaink rohadt férgek, ócska senkiházik, pitiáner kis gecik. És szégyellje magát az, aki arra áhítozik, hogy bárcsak a dög seperné el őket, mindet, egytől egyig.

Éljen a párt, szeretett vezérünk orbán viktor és az összes többi ...ööö... fé...izé ge... azaz ro... rrrobikapa. (nem köp)

cserepj · http://latinpince.blog.hu 2011.07.02. 19:01:44

Ha jól számolom cirka 3 magánvádas büntetőeljárás folyik ellenem felhasználói kommentek és tartalom miatt + vagy 4 polgári per. Pedig még töröltük is a tartalmakat. Meggyes, Fidesz, 2010 előtti mind...

macamuca [IHUN] 2011.07.02. 19:49:27

Azért mindennel együtt nekem magas az, hogy van egy véleményem, leírom, és a véleményemért vagy a stílusért, ahogyan leírtam, mást vonnak-vonhatnak felelősségre. És mindez most már törvényesen (média-törvény), egy bírósági jogkörrel is felruházott (észlel, vizsgál, dönt, végrehajt) szervezetet megbízva, amely csupa hozzáértő emberből áll: elvégre politikusként megfelelt, akkor médiásnak is jó lesz. A jogot, jogszerűséget, efféléket meg ki nem sz...a le.
Deperszeeznemcenzúra,áh,nem,dehogy. Hanem szólás- és véleményszabadság.
Elvégre szabad országban szabad ember azt mond, amit szabad.
Magyarország a saját módszerei szerint a saját útját járja. Ezügyben is.
Valahova így is eljutunk......

2012.03.29. 16:25:14

Találtam egy honlapot, amelyre belépve, belépési csomagtól függően minden beszervezett tagod után 25, illetve 50 dollárt kereshetsz. Ezen felül havonta rendszeresen megkapod a jutalékokat is. Ha sikeres vagy akár több ezer dollárt is kereshetsz vele. A legjobb az egészben, hogy ezt rendszeresen , mint passzív jövedelmet megkapod. A honlap egyéb szolgáltatásai is hasznosak lehetnek. Részletek, illetve belépés a következő honlapon:

FM0204.iwowwe.com