Birka nép
https://birkanep.blog.hu/atom
blfr8@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://birkanep.blog.hu/2012/02/09/a_birka_hazhoz_szall
A birka házhoz száll
2012-02-09T08:30:00+01:00
2012-02-09T08:30:00+01:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p class="MsoNormal">Sok-sok hónappal ezelőtt írtam legutóbb a blogomba. Több oka is volt ennek – leginkább a lustaság. Az élet továbbmenetelését mindez nem befolyásolta <span style="mso-spacerun:yes"> </span>– <span style="mso-spacerun:yes"> </span>én pl. rászoktam az internetes vásárlásra, A mérleg inkább kedvező, bár volt néhány ügyetlenkedésem, és olyan is volt, hogy nem azt kaptam, amire számítottam.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify">Az internetes vásárlás előnye, hogy amit megveszel, házhoz száll. Hong Kongból néhány hét, az USA-ból akár három nap is lehet. <span style="mso-spacerun:yes"> </span>Ausztráliából például egy kis kütyüt vettem 1 ausztrál dollárért (kb. 260 Ft-ért). Az árban a házhoz szállítás díja is benne volt.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>A szerkezet jól működik, nálunk egy ilyen cuccos legalább<span style="mso-spacerun:yes"> </span>3 000 Ft. Hát még, ha azt szeretnéd, hogy házhoz is hozzák…</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify">A házhoz szállítás kényelmes ugyan, de egész nap otthon kell lenned. Régebben – amikor még nem volt jogállam –, a szállítás időpontját előre kellett közölnie az eladó cégnek, s nemcsak a napot, hanem azon belül azt a legfeljebb négy órás intervallumot is, amikor az árut hozni fogják. Ráadásul azt, hogy melyik négy óra legyen, a vásárló mondhatta meg.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>Most még a nap is titok, és ha éppen nem vagy otthon vagy kakilsz, és nem akarsz az ajtóhoz rohanni szaros seggel, <span style="mso-spacerun:yes"> </span>visszaviszik az árut. Ez különösen akkor bosszantó, ha előre fizettél, pl. banki átutalással. Mert a szállító – hiába kötötted ki, hogy mielőtt kegyeskedne jönni, hívjon téged telefonon – nem abban érdekelt, hogy te átvedd az árut, hanem abban, hogy a szállításért megkapja a zsetont.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>Akkor meg különösképpen dühös, ha a vásárló tételesen is át akarja venni a csomagot, mert neki erre nincs ideje. <span style="mso-spacerun:yes"> </span>Legutóbb pl. egy, az USA-ból 30 000 Ft-ért házhoz hozott lemezjátszót az előszoba közepén tett le a DHL embere, és méltatlankodott , amiért nem akartam aláírni a szállító levelet. (Ezt a készüléket figyelmetlenségből rendeltem, és már nem lehetett visszacsinálni – mielőtt még bárki azt hinné, milliárdos vagyok.)</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify">A házhoz szállítás díjtételei nagyon eltérőek. A belföldi cégek közül a Praktiker barkács áruház a csúcstartó, amely az áru árának durván 20%-át számolja föl. A vele szerződött cég munkatársai udvariatlanok, a szállítás feltételeit nem teljesítik. A minap egy szárítót rendeltem interneten, és néhány fogantyút egy leendő szekrényhez. Ez utóbbiakat ugyan kézben is el tudtam volna hozni, de ahhoz Debrecenbe kellett volna mennem, mert Budapesten nem volt belőle.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>A szállítás után reklamáltam, majd mivel azt kérték, hogy levelet írjak a vevőszolgálat egyik dolgozójának címezve, azt meg is tettem. Íme, az első levél:<br /> <br /> <span style="color:#0000FF;">Kedves Fűrész Orsolya!</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">Már oly sokszor jeleztem Önnek egy csomó praktikeres problémát, hogy úgy gondoltam, eleget téve az Ön kérésének, összefoglalom ezeket, kérve, hogy mindenre írásos és ÉRDEMI választ kaphassak.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">Nem érdemi válasz az, hogy "mert ez a belső szabályzat", mert "ez a cég döntése", "Köszönjük észrevételeit", stb. Érdemi válasznak azt tekintem, amelyeket számadatokkal, érvekkel, tényekkel támasztanak alá. Kérem, hogy a pontokba szedett kérdésekre abban a sorrendben válaszoljon, amilyenben a kérdések vannak, és kérdésenként külön-külön. Egy-egy kérdésnek minden olyan mondat számít, amelynek a végén kérdőjel van. </span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">1. Mi az oka annak, hogy a házhoz szállítás díjtételei a Praktikernél a legmagasabbak közé tartoznak: a vásárolt termékek árának kb. 20%-a? Ennyi pénzért taxi is hozhatná az árut, és akkor nem kéne várni, hogy a napon belül mikor kegyeskednek hozni a cuccost.</span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">2. Miért nem akarnak ezen változtatni, miért büntetik a vásárlót? Hogyan jön ki ilyen magas tétel? ITT KÉREM A TELJES, KONKRÉT SZÁMÍTÁSI ALGORITMUST! (Algoritmus: az elvégzendő matematikai műveletek és azok sorrendje.)</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">3. Miért szórakoznak azzal, hogy egy csomó áru esetén egyedileg és utólag számolgatják a házhoz szállítás díjtételeit? Itt is kérem a számítás menetet, algoritmusát.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">4. Miért számítanak föl dupla-tripla stb. házhoz szállítási költséget, ha több árut rendel az ember, holott a kocsinak mindegy. Ez olyan, mintha egy taxis dupla annyi pénzt kérne, amikor másodmagammal utazom, mint amikor egyedül, és a csomagtartóban levő csomagok számát is szorzónak tekintené.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">5. Miért nem lehet az összes terméküket neten rendelni? Mi a válogatás alapja? Lustaság? Ostobaság? Trehányság?</span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">6. Miért nem jelzik a honlapon azonnal, ha valamiből kis mennyiség van? Nincs a szakmát jól tudó programozójuk? Vagy az illető lusta? Mit tekintenek pl. egy fogantyú esetében kis mennyiségnek? </span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">7. Miért nincs a számlaszámuk a honlapon? Miért titkos még mindig, amikor a neten másutt percek alatt meg lehet találni? Mi értelme van ennek? </span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">8. A honlapjukon be lehet állítani, hogy egyszerre hány termék jelenjen meg. Akár 60 is. Ám ha új keresést indítok, a honlap visszaáll 12-re. Miért nem őrzi meg a beállítást a honlap? Nincs a szakmát jól tudó programozójuk? Vagy az illető lusta? </span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">9. Akciók esetén hogyan győződhetek meg arról, hogy nem hazudnak? Honnan tudhatom meg, mihez képest akció az akció? Ha nem tudhatom meg, miért titkolják? </span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">10. Miért van az, hogy gyakran egy-egy egyszerű kérdésre sem tudja az ügyfélszolgálat a választ, keresgélni kell, visszahívást ígér? Miért kell szinte minden után nyomozgatni?</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">Üdvözlettel: (Strici helyett a valódi nevem)<br /></span> <br /> Elég gyorsan válasz is született, íme:</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">Köszönjük, hogy levelével megtisztelt bennünket és weboldalunk, ill. webáruházunk működésével kapcsolatos kérdéseit megosztotta velünk.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">Kérem, engedje meg, hogy kérdéseire az alábbiakban reagáljak.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">Levelében valóban fontos, átfogó jellegű kérdéseket feszeget s a válaszadás során több oldalról is érdemes megközelíteni a felvetett jelenségeket. Ennek megfelelően válaszunk is átfogó jellegű s inkább elvi megközelítésből világít rá a lényegre, tapasztalatainak miértjére.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">A szállítási díjak kalkulációjával, a házhoz szállítható termékek körével, ill. a feltüntetett készletekkel/adatokkal (pl. bankszámlaszám, árak vs. akciós árak) kapcsolatos kifogásaira vonatkozóan biztosíthatom <span style="mso-spacerun:yes"> </span>afelől, hogy az ezekben a témákban meghozott döntéseket hosszas egyeztetések előzték meg, amely</span><span style="color:#800000;">ek során természetesen figyelembe vettük mind a hagyományos, mind pedig az e-kereskedelemben fellelhető és hozzáférhető tapasztalatokat. A végső döntést természetesen befolyásolta ezen felül cégünk profilja, ill. a forgalmazott termékek köre (típusa, mérete, súlya, térfogata, stb.), a szolgáltatásokat - pl. házhoz szállítást - végző partnercégek üzletpolitikája.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">Az Ön által felvetett kérdésekkel mi is szembe találtuk magunkat. A jelenlegi struktúra kialakítása során - a vonatkozó törvényi előírások szem előtt tartásával - igyekeztünk olyan megoldásokat találni, amelyekről azt gondoltuk, vevőink megelégedettségét szolgálják majd. Sajnáljuk, hogy e témákban Önnek kevésbé tetsző megoldások születtek.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">A weboldalon működő keresővel kapcsolatos javaslatát (találati lista beállításának megtartása) mindenképpen továbbítjuk a honlap fejlesztőinek. Az Ön által kért beállítás</span> <span style="color:#800000;">remélhetőleg hamarosan működni fog és ez - bízunk benne - megelégedését szolgálja a későbbiekben.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">Ami az ügyfélszolgálat munkájával kapcsolatos észrevételeit illeti, igyekszünk minden vásárlónknak, a hozzánk telefonáló vagy nekünk e-mailt író érdeklődőknek testreszabott megoldásokat, minél teljesebb körű tájékoztatást nyújtani. Úgy gondoljuk, hogy amennyiben ezt egy visszahívás során tudjuk maradéktalanul biztosítani, akkor ez előzékenyebb megoldás annál, mintha hosszú percekig várakoztatnánk az illetőt a vonalban.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">Szolgáltatásainkon és weboldalunkon keresztül folyamatosan szeretnénk nem csak technikailag, de tartalmilag is a kor – és természetesen a vásárlók – követelményeinek, elvárásainak megfelelő színvonalat nyújtani. Mindennapi munkánk során ezt vesszük figyelembe, ennek kívánunk megfelelni.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">Bízunk benne, hogy későbbi tapasztalatai, amiket áruházainkban, ill. weboldalunkon/ügyfélszolgálatunkon keresztül szerez, e törekvést igazolják vissza.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">Megértő türelmét megköszönve maradok</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">Tisztelettel:</span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">Solymos Gabriella</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">Call Center vezető - Leiterin Call Center</span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify">Sajnos, nagyjából azt a választ kaptam, amire számítottam. Ezért ismét elküldtem az iménti kérdéseimet – néhány helyen javítva – és érdemi választ kértem. Hozzátettem még két bónusz kérdést is:</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">Bónusz 1: Vajon miért van az, hogy bármikor, amikor az Önök által kalkulált, pofátlanul magas házhoz szállítási díjat nem akarom elfogadni, tüstént kiderül, hogy a vásárolni kívánt áru csak éppen ott nem kapható, amely bolt a legközelebb van hozzánk?</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">Bónusz 2: Miért a vásárlót károsítják meg azzal, hogy – ellentétben más cégekkel – csak erőteljes fenyegetések hatására hajlandók az egyik boltból a másikba átszállítani a neten megrendelt cuccot?</span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify">Erre már kevésbé udvarias választ kaptam:<br /> <br /> <span style="color:#800000;">Az Ön által megfogalmazott kérdésekre, illetve a házhozszállító céggel kötött szerződésre vonatkozóan sajnos nincs módom további információt nyújtani. Természetesen, amennyiben termékeinkkel, termékfélretétellel vagy online módon leadott megrendelésével kapcsolatban érdeklődik, a jövőben is igyekszünk Önt gyorsan és maradéktalanul tájékoztatni.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>Köszönjük megértését!</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>Üdvözlettel:</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>Solymos Gabriella</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">Call Center vezető - Leiterin Call Center</span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify">Gondoltam, hogy mivel Solymosnak „nincs módja” további információt adni, lépek egyet:<br /> <span style="mso-spacerun:yes"> </span><br /> <span style="color:#0000FF;">Kedves Gabriella!</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">Kérem, hogy a kérdéseimet és a levelemet szíveskedjék továbbítani a cég tulajdonosaihoz.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">Továbbá fenntartom követelésemet kártérítésre a házhoz szállításnak NEM az Önök és köztem fennálló szerződésnek megfelelő módon történt teljesítése miatt. A mai reklamációm kifejezetten az online megrendelésemre vonatkozik. Nem elvileg. Konkrétan.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">Az is érdekel, hogy név szerint ki tiltja meg az érdemi tájékoztatást?</span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify">Megszületett az újabb válasz is:</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">Tisztelt Uram!</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">A Parktiker Kft ügyvezető igazgatójaként, kérem, engedje meg, hogy én válaszoljam meg kérdéseit:</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">1. A díjtételek nem az adott termék árával vannak összefüggésben, hanem a megrendelt termék / termékek súlyától, nagyságától, terjedelmétől függenek. Más cégek házhoz szállítási díjtételeiről nincs információnk. Egyébként a díjtételeket nem a Praktiker Kft. kalkulálja, hanem a házhoz szállító cég. Ha Ön szerint a házhoz szállítás taxival olcsóbb lett volna, akkor ezt a szállítási formát is igénybe vehette volna. Megrendelés után az ügyfélszolgálatunk minden esetben tájékoztatja a vásárlót megrendelése házhoz szállítási díjtételéről. Ha a vásárló ezt magasnak ítéli meg, akkor még mindig dönthet arról, hogy személyesen elmegy-e az áruért vagy pedig saját fuvart szervez (esetleg egy taxitársaság igénybevételével).</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">2. Egyáltalán nem áll szándékunkban a vásárlót büntetni. Minden vásárló maga dönt arról, hogy igénybe veszi-e a házhoz szállítást vagy sem. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a díjtétel<span style="mso-spacerun:yes"> </span>a termék terjedelmétől, nagyságától és súlyától függ (mint egy posta</span>i <span style="color:#800000;">küldemény esetében is). Algoritmust nem tudok küldeni Önnek, mivel a házhoz szállító cég szabja meg a díjtételeket, nem a Praktiker Kft.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">3. Mivel mintegy 35 000 termék rendelhető interneten és a vásárlók különböző összetételben rendelnek árut, ezért minden egyes küldemény súlyát, terjedelmét, csomagolását alapul véve a házhoz szállító cég számolja ki a házhoz szállítás díjtételét. Megrendelés után ügyfélszolgálatunk megadja a házhoz szállító cégnek a házhoz szállítandó termékek listáját. A termékek mennyisége, mérete és súlya alapján a házhoz szállító cég számolja ki a szállítási díjat, amelyet az ügyfélszolgálat közöl a megrendelővel. Ha a megrendelő magasnak találja a díjat, akkor dönthet úgy, hogy eláll a vásárlástól vagy pedig egyénileg oldja meg a házhoz szállítást. Algoritmust nem tudok küldeni, nem a Praktiker Kft munkatársai számítják ki a díjat.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">4. Ha több árut rendel valaki, akkor nő a házhoz szállítandó küldemény súlya. Egyáltalán nem mindegy, hogy valaki egy kalapácsot rendel-e vagy pedig 20 doboz csempét. A kocsinak egyáltalán nem mindegy, hogy palettás árut szállít-e, vagy esetleg egy 2-3 m hosszú terméket, vagy esetleg csak egy vasalót. A méret és a súly a meghatározó a díjszabásban.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="color:#800000;">Az Ön által felhozott példa kissé torzít: egy normál taxi max. 3-4 fő szállítását vállalja és max. annyi csomagot, amennyi belefér a csomagtartójába. Egy taxis nem vállalja el, hogy elszállítson p.l.: egy 3 m hosszú gerendát, vagy 20 zsák cementet. De úgy is tekinthető, hogy egy taxis 3-4-szeres árat elkér, amikor csak 1 utast szállít. A fuvardíj harmadát vagy negyedét kellene elkérnie, ha csak egy utas ül az autóban. Azonban taxival való utazáskor egy komplett autót vesz igénybe az ember. Az egy, egész autó és a kívánt távolság határozza meg a díjtételt. Házhoz szállító cég esetében a házhoz szállítandó küldemény súlya és terjedelme a számítás alapja. Nehezebb áru szállítása esetén megnő a házhoz szállítás költsége.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">5. Szinte az összes termékünk rendelhető neten. Kivéve: élő növények. Van néhány olyan termék - mint pl. térkő -, amely interneten ugyan nem rendelhető, de az ügyfélszolgálaton keresztül, telefonon igen. Ebben az esetben is tájékoztatást kap a vásárló egy e-mail-ben a házhoz szállítás díjáról. Térkő esetében nem a házhoz szállító cég viszi ki az árut, hanem a szállító.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>Bizonyos termékek azért nem rendelhetőek interneten, mert a házhoz szállító cég nem vállalta ezek szállítását a súlyuk vagy terjedelmük miatt. Azonban ezen termékek házhoz szállítása is megoldható az adott szállító segítségével.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">6. Jelezzük a honlapon, ha valamiből kis mennyiség van. A termék mellett található az "alacsony készlet" felirat. Az alacsony készlet vagy kis mennyiség annyit jelent, hogy 5 db-nál kevesebb van az adott termékből.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">7. (Ez a számlaszámos kérdés; miért nincs a honlapon) <span style="mso-spacerun:yes"> </span>Egészen egyszerűen azért, mert nem kötelező a számlaszám feltüntetése. Ráadásul számlaszámunkat megadjuk azon megrendelőknek, akik az utalásos fizetést választják. Fizetési mód 3 féleképpen lehetséges: készpénzzel a szállítónak átvételkor, bankkártyával interneten, utalással. Számlaszámunkat mindenkor megadjuk a megrendelőnek, ha erre szüksége van.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">8. Ha rákeres egy termékre és beállítja 60-ra, akkor egy azonnali, újabb kereséskor megőrzi a beállítást a rendszer. Csak akkor nem, ha bezárja oldalunkat. Annak idején, amikor teszteltük webáruházunkat, a megkérdezettek többsége szavazott erre a beállításra. Sokan nem szeretik lefelé görgetni az oldalt, hanem inkább 12 termékenként "lapoznak". Mivel eddig még Önön kívül senki sem kifogásolta, ezért nem változtatunk a többség által megszavazott és elfogadott rendszeren.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">9. Bízunk abban, hogy a vásárlók – ha már úgy döntenek, hogy nálunk vásárolnak –, akkor </span><span style="color:#800000;">elhiszik nekünk, hogy egy akciós terméket akciós áron árulunk. Prospektusainkban és áruházainkban sokszor fel is tüntetjük az eredeti árat. Egyébként a Versenyhivatal és egyéb Szervek rendszeresen ellenőrzik a kereskedelmi cégeket - így minket is.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">10. Kb 35.000 termék adatait képtelenség fejből tudni. Ezenkívül az ügyfélszolgálatnak adott esetben egyeztetnie kell az áruházakkal, az adott beszerzővel, beszállítóval, a házhoz szállító céggel. Sokkal kellemetlenebb lenne, ha egy munkatársunk kapásból esetleg rossz információt adna meg egy érdeklődőnek, sem mintha utánakérdez vállalaton belül és egyeztet a különböző területekkel.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">Bónusz 1: <span style="mso-spacerun:yes"> </span>Amennyiben magasnak találja a házhoz szállítási díjat, úgy ezt nem kell elfogadnia. A terméket személyesen is elhozhatja az adott áruházból vagy szervezhet saját, méltányosabb díjú fuvart.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>Bónusz 2: Erre legyen kedves konkrét példát írni. Egy megrendelés esetén felszállítjuk vidéki áruházunkból egy budapesti áruházba a kívánt terméket, ha Budapesten nincs az</span> <span style="color:#800000;">adott termékből. Mivel Budapesten és közvetlen határán 5 áruházunk van, így lehet, hogy az adott budapesti áruház az egyik vásárlónak közelebb van, a másiknak távolabb.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">Remélem, minden kérdésére kimerítő választ tudtam adni.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>Üdvözlettel</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>Karl-Heinz Keth</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>Ügyvezető igazgató</span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">Tisztelt Uram!</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">Kicsit meglepő volt a válasza, bár pontosabb, mint a hölgyé. Nem kicsit lepett meg, hogy Ön lebeszéli az embereket arról, hogy a Praktikerben vásároljanak.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>Néhány valótlanságra azonban hadd reagáljak:</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">1. Nem igaz, hogy másnak még nem volt baja a honlappal. Attól, hogy valami nem kötelező, még lehet egyszerű gesztus is. Pl. nem törvény írja elő, hogy a kismamáknak a villamoson át kell adni a helyet, de remélem, Ön is azonnal átadja. Ilyen a számlaszámuk is, amit tehát azért titkolnak, mert nem kötelező.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">2. Nem igaz, hogy más még nem tette szóvá a honlapjuk automata visszaugrását 12 termékre. NEM akkor ugrik vissza, ha bezárom az oldalt, hanem <span style="mso-spacerun:yes"> </span>akkor, amikor új keresést indítok.. Olyan belső munkatársat is ismerek, aki szóvá tette. Azért nem mondom meg a nevét, mert Önök mindenkit kirúgnak és büntiznek, aki szólni mer valamiért. </span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">3. Mivel a vásárlók nem a szállítókkal állnak jogviszonyban, ezért az algoritmusokat Önöknek kéne közölni. Különös tekintettel arra, hogy a konkrét esetben Önök 4000 Ft-o</span><span style="color:#800000;">t </span><span style="color:#0000FF;">számolnak, a szállító meg csak 2600-at kap. Hová tűnik el a többi pénz?</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">4. A legutóbbi házhoz szállítás során a szállító NEM a Praktiker és a velem kötött szerződésnek megfelelően viselkedett. Erre Ön egyáltalán nem reagált.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">5. Amikor sikerült meggyőznöm a céget, az öt évvel ezelőtt történt <span style="mso-spacerun:yes"> </span>Debrecenbe vittek le egy terméket.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">6. Miért nem rendelhető interneten az, ami telefonon rendelhető? Honnan tudhatom, hogy létezik egyáltalán olyan, <span style="mso-spacerun:yes"> </span>ami a honlapjukon nincs rajta? </span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">7. Mitől függ, hogy feltüntetik az eredeti árat, és mitől, hogy nem? Ha valaki nem hisz a Praktikernek, miért nem mondják meg az eredeti árat?</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">8. Komolyan gondolja, hogy egy webáruház esetén elutazom a lakóhelyemtől 300 km-re, hogy az Önök termékét válasszam?</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#0000FF;">Örülök, hogy közelebb jutottunk az érdemi válaszokhoz, remélem, tényleg fog válaszolni ismét.</span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">Tisztelt Uram!</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">1. Természetesen átadom a helyemet kismamáknak (mint ahogy időseknek, betegeknek, kisgyerekeseknek) törvényi előírás nélkül is. És kérésre megadjuk számlaszámunkat minden érdeklődőnek,ha erre szüksége van, tehát nem titkoljuk azt. Számlaszámunkat megadjuk azon megrendelőknek is, akik az utalásos fizetést választják.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">2. Magam teszteltem a rendszert. Rákerestem az ajtókra és beállítottam, hogy egyszerre 60 terméket mutasson. Majd rákerestem az ablakokra. A rendszer megtartotta a 60-as beállítást.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>Ez kollégáimnál is hasonlóan működik.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">További kijelentéseivel, kérem, legyen óvatos: ez már a rágalmazás kereteit feszegeti, amelynek büntetőjogi következményei is lehetnek. Kérem, vagy fogalmazza meg problémáját konkrétan, vagy mellőzze valós adatok nélküli hamis állítását és vádaskodását. Köszönöm!</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">3. Nem fő tevékenységünk a szállítmányozás: csupán egy vásárlói döntés által igénybe vehető plusz szolgáltatás, amelyet nem fő tevékenység révén egy szerződéses partnerünk végez. <span style="mso-spacerun:yes"> </span>Ahogy partnereink nem szólhatnak bele a mi árképzésünkbe, úgy nekünk sincs jogunk beleszólni az ő díjszabásaikba. Az Ön döntése volt, hogy a megrendelt árut az Önnel előre közölt házhoz szállítási díjon házhoz rendeli. A szállító cég fuvarosa által Ö</span><span style="color:#800000;">nnek adott információ téves. Mi azt az összeget fizettük ki a szállító cégnek, amit előre közöltünk Önnel. Az Ön által - a házhoz szállításra - kifizetett összeget a szállító cégnek utaltuk el.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">4. Ezt jeleztük a szállító cégnek és nyomatékosan kértük őket, hogy a kiszállító személy minden esetben megfelelően viselkedjen és járjon el a megrendelőkkel szemben.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">5. Ha legközelebb – konkrét eset kapcsán problémája lenne – kérem, jelezze felém (ne öt év múlva, hanem lehetőleg azonnal vagy legalábbis rövid időn belül).</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">6. Mi nem elsősorban webáruház vagyunk. Egy webáruháznak nincsenek valóságos, fizikai áruházai, hanem minden termékét interneten árulja. Mi <span style="mso-spacerun:yes"> </span>19 áruházzal rendelkezünk: webshop-unk plusz szolgáltatásként üzemel. Egyébként folyamatosan bővítjük az interneten rendelhető termékek számát. Célunk, hogy belátható időn belül minden termékünk elérhető legyen interneten. A honlapunkon nem kapható termékeinkről</span> <span style="color:#800000;">tájékozódhat prospektusainkból, katalógusainkból és az áruházainkban az ország 19 pontján.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">7. Az adott akciótól - engedmény nagyságától, az akció időtartamától, a szállító feltételeitől és egyéb számos tényezőtől - függ, hogy feltüntetésre kerül-e az eredeti ár. Érdeklődésre<span style="mso-spacerun:yes"> </span>– amennyiben az ügyfél kívánja – ügyfélszolgálatunk meg tudja adni az eredeti árat.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify"><span style="color:#800000;">8. Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy nem elsősorban webáruház vagyunk. Egy "csak" webáruházat üzemeltető cég teljesen másképp működik mint egy 19 áruházat működtető barkácsáruház lánc, amely webshop-ját plusz szolgáltatásként üzemeli. Természetesen senki sem utazik egy termékért 300 km-t, hanem – amennyiben minket választ - bemegy a hozzá legközelebb eső áruházunkba.<span style="mso-spacerun:yes"> </span> </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2012%2F02%2F09%2Fa_birka_hazhoz_szall%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2012%2F02%2F09%2Fa_birka_hazhoz_szall%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2012%2F02%2F09%2Fa_birka_hazhoz_szall%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A birka házhoz száll"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2012/02/09/a_birka_hazhoz_szall#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/4082647" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
https://birkanep.blog.hu/2011/09/15/a_birka_es_a_jelek
A birka és a jelek
2011-09-15T13:48:00+02:00
2011-09-15T13:48:00+02:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: right; "><em> „Akár egy halom hasított fa,<br /></em><em>hever egymáson a világ,<br /></em><em>szorítja, nyomja, összefogja<br /></em><em>egyik dolog a másikát<br /></em><em>s így mindenik determinált.<br /></em><em>Csak ami nincs, annak van bokra,<br /></em><em>csak ami lesz, az a virág,<br /></em><em>ami van, széthull darabokra.”</em></p><div style="text-align: right; "><em>(József Attila: Eszmélet)</em></div><div style="text-align: justify; "><br />Már amikor először megütött… Már amikor először megszédültél… Már amikor először begörcsölt… Már amikor először nem jött haza időben… Már amikor először hazudott… Már amikor először nem fizetett…<br /><br />Vajon hányszor mondták nekünk és mi hányszor mondtuk másoknak, hogy figyelnünk kellett volna a jelekre. Az elsőre is meg a többire is. Mert akkor kellett volna orvoshoz menni, szakítani, elfutni, szerződést bontani. <br /><br />Tényleg így van ez? Valóban igaz lenne, hogy a végeredményből visszakövetkeztethető, hogy mi lett volna a helyes cselekedet? Vagy csak könnyű utólag okosnak lenni?<br /><br />Régóta tudjuk, hogy a világ jelenségei megismerhetők, s hogy e jelenségek sokaságából meg tudjuk fogalmazni a világ törvényszerűségeit. De azt is tudjuk lassan száz éve már, hogy bár a világban zajló folyamatok meghatározottak (determináltak, vagyis a törvényszerűségekből következnek), de nem eleve elrendeltek, nem predetermináltak. A törvényszerűségek tendencia-jelleggel érvényesülnek, éppen emiatt változatos, olykor meghökkentő az, ami konkrétan történik. Meg aztán az ember hittel, tudattal, akarattal rendelkező lény, nehogymá…<br /><br />A jeleket figyelmen kívül hagyni természetesen csacsiság. Egyszer egy ismerősöm mesélte, hogy az egyik este, amikor gyanútlanul benyitott a lakásába, már csak a férje hűlt helyét találta, minden cuccát elvitte az új szerelméhez. És ő semmit nem sejtett. Elképzelhető persze, hogy a férj nagyon ügyesen titkolózott, de mégis… Vagy mégse?<br /><br />Vagy mégsem az egyetlen jó megoldás, ha a jelek alapján beparázunk, és mintegy előkészítjük a legvalószínűbb megoldást? Szorongunk, türelmetlenkedünk, döntést akarunk, mert jobb volna biztosat tudni, de még csak jelek vannak, sokasodó jelek.<br /><br />Ám hátha a csalhatatlannak tűnő jelek ellenére van remény a változtatásra. Hátha nem is arról van szó, hogy nem észleljük, mi a helyzet, csak úgy szeretnénk, olyan nagyon kívánjuk, hogy amiről vagy akiről azt gondoltuk, hogy általa boldoggá válhatunk, az valóban a beteljesülést szolgálja, ne ismét a csalódást és a keserűséget.<br /><br />S ha mégis becsaptuk, áltattuk magunkat, ha már vége van, ha már jelek sincsenek, akkor mások is és önmagunk is a pofánkba dörgölik, hogy nem figyeltünk a jelekre.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: center; "><object width="425" height="344"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/8r27bovczcw&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/8r27bovczcw&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed><span style="display: none; " id="1316087311780S"> </span></object></div><div style="text-align: justify; "> </div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F09%2F15%2Fa_birka_es_a_jelek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F09%2F15%2Fa_birka_es_a_jelek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F09%2F15%2Fa_birka_es_a_jelek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A birka és a jelek"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/09/15/a_birka_es_a_jelek#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/3229430" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
https://birkanep.blog.hu/2011/09/11/a_birkalany_bablevese
A birkalány bablevese
2011-09-11T22:09:00+02:00
2011-09-11T22:09:00+02:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: justify; ">Szenzáció kell? Folyjon a vér? Lehessen szurkolni a gyilkosnak, netán tüntetni is a visszaeső bűnös mellett? Igen, egyre inkább erről szólnak az úgynevezett híradások. Ám ahhoz, hogy egy bűnügyi hír elérje a média és a médiahasználók – vagyis a birkák – ingerküszöbét, sok-sok feltételnek kell megfelelni.</p><div style="text-align: justify; ">Valószínű, hogy történetünk főszereplőjének esete nem különleges esemény. Ami vele történt, bárkivel megeshet. Legalábbis az emberi nyomorúságnak azon a szintjén, ahol ő tengeti életét.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Az alig nagykorú lány egymaga tartotta el a családot. Édesanyja munkaképtelen volt, talán mindig is az, talán csak attól kezdve, hogy a részeges férje rendszeresen félholtra gyepálta őt. A lány viszont szorgalmas volt, s noha minimálbér volt a fizetése, minden hónapban félre tett egy parányi pénzmagot. Volt ugyanis egy nagy-nagy álma: egyszer, csak egyetlen egyszer főzni egy hatalmas bográcsban csülkös bablevest, s enni hozzá friss, fehér kenyeret.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Addig gyűjtögetett, bizonnyal éhezett is a lány, ameddig végre összejött – egy teljes év alatt jött össze – annyi megtakarított pénze, hogy el tudott menni a piacra. Előző este beáztatta a babot és a füstölt csülköt, reggel pedig főzni kezdte a lakomát. Amikor már elkészült a bableves, szaladt a pékhez boldogan, s hozta tőle a friss, fehér kenyeret.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Kitette a tányérokat az asztalra, odakészítette a kést is, hogy majd azzal szeli a kenyeret. Az édesanyjával együtt izgatottan várták az apát. Aki megkésve ugyan, viszont dülöngélve megérkezett – vagy inkább beesett a lakásba. Amikor meglátta a bográcsot, derenghetett neki valami egy másfajta edényről. Lehúzta hát a gatyáját, és belepisált a bablevesbe.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A lány fölkapta a kenyérvágó kést: beledöfte az apjába. Egyetlen szúrással ölte meg.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A bíróság 2,5 év letöltendő fegyház ítélte. Sem a tárgyalásokon, sem az ítélethozatalkor nem volt jelen egyetlen tévé, rádió sem, s valahogy a máskor oly lelkes celebek sem demonstráltak.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A lány csöndesen viselkedik a börtönben, nincs vele gond. Eltelt az első fél év, példás magaviselete miatt esetleg előbb szabadul. Az állását biztosan elveszítette, és fájdalomdíjul sem filmesítik majd meg az életének történetét, jó pénzt fizetve a sztoriért. Lehet, hogy nem lesz más választása: tényleg bűnöző lesz.<br /> </div><div style="text-align: center; "><object width="425" height="344"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/hNTW89f8LYc&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/hNTW89f8LYc&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed><span style="display: none; " id="1315771753869S"> </span></object></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F09%2F11%2Fa_birkalany_bablevese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F09%2F11%2Fa_birkalany_bablevese%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F09%2F11%2Fa_birkalany_bablevese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A birkalány bablevese"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/09/11/a_birkalany_bablevese#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/3219482" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
http://i.ytimg.com/vi/hNTW89f8LYc/0.jpg
https://birkanep.blog.hu/2011/09/06/indexes_birkak
Indexes birkák
2011-09-06T13:36:20+02:00
2011-09-06T13:36:20+02:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: justify; ">1994 nyarán egy Uj Péter nevű, fiatal, éppen csak érettségit szerezni tudó újságíró-féle a Népszabadság című világlapban megjelent egyik cikkében az egekig magasztalt engem.<br /><br />Egy évvel később a Magyar Narancsban olvasói levélnek álcázott, csaknem egész oldalas cikkben viszont már patkánynak nevezett. Talán mondanom sem kell, hogy a tárgyszerű Mancs az én – valóban olvasói – válaszomat nem közölte. Hogyan is közölte volna, hiszen egy nagyjából körülhatárolható társaság, a „budai úrifiúk” emblematikus figurájának tettem keresztbe, s ezek az emberek, akik azt hitték, bármit megtehetnek, mert nagy vagyon és hatalom áll mögöttük, semmit nem tudnak kevésbé elviselni, mint azt, ha valaki megakadályozza őket – valaki, aki mögött nincs se pénz, se hatalom.<br /><br />Nem véletlen hát az sem, hogy az Indexen indexre voltam téve. Ha véletlenül mégis megjelent olykor egy-egy írásom – mint pl. az, amelyik a budai úrifiúk másik megkérdőjelezhetetlen tekintélyéből, György Péterből csinált hülyét –, akkor azt gyorsan le is vették. Indexes ismerőseim szerint Uj Péter megannyiszor üvölteni kezd, ha a nevemet hallja. Pedig ahol már én is tényezőnek számítok, ott elég nagy lehet a baj.<br /><br />De azért volt egyetlen alkalom, amikor az Index önként és örömmel foglalkozott velem. A másik indexes ikon, a Tóta W. oly kéjjel ecsetelte önnön boldogságát, amikor kirúgtak a munkahelyemről, hogy azt már tanítani lehetne a sajtó általi hitelrontás, becsületsértés, rágalmazás gyakorlati megvalósításaként. Aztán lustaságból nem pereltem be Tótát, hiszen oly népszerűvé tett engem az írása, hogy tulajdonképpen köszönettel tartozom neki.<br /><br />Tehát most viszontörülhetnék, hogy az Index arcait egymás után rúgják ki. Most hivatkozhatnék arra, hogy lám, hányszor és hányan mondták meg, hogy a tőkének nincs világnézete, hogy minden viszonyt áruviszonnyá silányít, s hogy a legfőbb érték nem az ember és az emberi alkotás, hanem a profit. Adott esetben akár a politikai profit is.<br /><br />De nem mondom, mert a káröröm csak akkor igazi öröm, ha nincs benne egy szikrányi irigység sem. Márpedig én gyakorta irigykedtem Uj Péter megannyi jó írására, nem beszélve Tóta temérdek posztjáról. Még ha nem is értettem egyet azzal a fennhéjázó, félelemmel telített gyűlölettel, amellyel a dolgozókról, azok mozgalmairól és szervezeteiről, és főként a legtöbb akciójukról írtak. A budai úrifiúk szerint ugyanis semmi értelme nincs a bérharcnak, a sztrájkoknak, a tömegdemonstrációknak, ha azok nem valamiféle elvont szabadságeszményért, hanem a napi megélhetésért zajlanak. A budai úrifiúk (és honleányok) azt tartják természetesnek, hogy aki már nem képes dolgozni, az dögöljön meg, hacsak nem tudja leperkálni az élete árát.<br /><br />Szóval, nem ezekre az írásokra irigykedem, hanem azokra az oknyomozó, tényfeltáró csodákra, amelyek bizonnyal bevonulnak a magyar sajtó történetébe, s amelyeket utódaink is elképedve fognak olvasni az ezredforduló korrupcióiról. Mert ezekből a cikkekből lett egyre kevesebb, s nem nehéz megjósolni, hogy sokáig nem is lesz több. Ezért ijesztő, hogy az Index tényleges vezérkara mostanában távozik – tegyük hozzá, Uj Pétert azért megkínálták a tulajdonosi testületben valami adminisztratív, ámde zsíros állással. Mondjuk, a helyében nem lett volna pofám elfogadni, de ha van az a pénz…<br /><br />Sokadmagammal állítom, hogy az Index az egyik legfontosabb hazai újság volt, én is naponta többször néztem meg, jókat röhögtem, és még a stílus sem zavart. A jóból könnyű rosszat csinálni; erre a hajdanvolt Origo a példa, de ott a budai úrifiúk önmaguk verték szét a céget jó tíz évvel ezelőtt, a Deutsche Telekom parancsára, és persze szintén jó pénzért. Nem véletlen, hogy Simó Györgynek, a Magyar Telekom pár évvel ezelőtti urának az életrajzából már régóta hiányzik, hogy egykor ő volt a Tilos Rádió egyik alapítója.<br /><br />Sajnálom, hogy az index is a többi médium sorsára jut, azt pedig különösen elkeserít, amit a mai közép-korosztály „értelmiségi” köreiben látok: az azonnali behódolást és megfutamodást. </p><div style="text-align: justify; ">Valójában ennek nem tudok örülni. Pedig egy kis zaftos káröröm már jól jött volna.</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F09%2F06%2Findexes_birkak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F09%2F06%2Findexes_birkak%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F09%2F06%2Findexes_birkak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Indexes birkák"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/09/06/indexes_birkak#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/3206491" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
https://birkanep.blog.hu/2011/09/02/birkafos
Birkafos
2011-09-02T14:05:00+02:00
2011-09-02T14:05:00+02:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: justify; ">Fosós korszakomat élem. Vagyis az utóbbi időben többször volt/van hasmenésem. A hasmenés rossz dolog, mert ha éppen nem vagy klozetközelben, és rád jön a szapora… de hadd ne részletezzem.</p><p style="text-align: justify; ">A minap a körúton járva a Herbária nevű gyógynövény-kufár cég randa, papírzacskós teáit pillantottam meg a kirakatban. Az egyikre azt írták gyárilag, hogy málnalevél tea, és hogy ez pont jó a hasmenésre. Többet alig írtak rája, de még annyit igen, hogy bővebb információt a cég honlapján – www.herbaria.hu – lehet megtudni erről a csodáról.</p><p style="text-align: justify; ">Meg is néztem a honlapot; ha lehet fokozni, rusnyább, mint a zacsi, amiben a tea van. A honlapon még kevesebbet tudunk meg a málnalevél teáról, mint a zacsiról. Ezt követően gugli barátom segítségével tudtam meg, hogy a málnalevél tea a kismamák elixírje, és vesegörcs ellen javallott.</p><p style="text-align: justify; ">Na, erre már csak felhívtam a Herbáriát, hogy mámmeg mi a repedt rossebb van, mert én csak azt szeretném tudni, hány kupica málnevél teát ihatok per nap, mert ha sokat iszom, esetleg félő, hogy az összes honi málnatenyésztő csődbe megy, lévén én leszek a legszaporább.</p><p style="text-align: justify; ">Aszongya a cégbéli főgyógyszerész, hogy ne a baba-mama honlapoknak higgyek, hanem nekik, mert ők csak hiteles forrásból közölnek információt. De hát pont erre vagyok felizgulva… hogy tőlük tudjak meg többet a cuccosról. Aszongya, hogy mivel a gyógynövény élelmiszer, és a törvény értelmében az élelmiszerek hatását és adagolását tilos feltüntetni, ezért többet nem mondhatnak és nem írhatnak le. Mert pl. a kávé dobozán sincs feltüntetve, mennyi a napi ajánlott adag. Na igen, de a kávé hatása közismert, a málnalevélé meg nem.</p><p style="text-align: justify; ">Nem hagyom magam, felhívom a Herbária vezérigazgatóját is, aki megerősíti a kolléganőjét: valóban, az Európai Unió jogszabályai tiltják egyéb információk közlését. Orvos barátom szerint arról van szó, hogy a gyógyszerek gyártói lobbiztak ügyesen: nem szabad tájékoztatni a fogyasztót, nehogy kevesebb bogyót vásároljanak.</p><p style="text-align: justify; ">Hát akkor csakazértis megfőzök egy adag málnalevél teát. Megiszom, aztán vagy fosok tovább az anyagtól, vagy nem.</p><p style="text-align: justify; ">A dicső európaiságunktól azonban már megint befosok.</p><p style="text-align: center; "><img alt="" src="http://birkanep.blog.hu/media/image/malnatea.jpg" /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F09%2F02%2Fbirkafos%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F09%2F02%2Fbirkafos%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F09%2F02%2Fbirkafos%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Birkafos"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/09/02/birkafos#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/3197746" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
http://birkanep.blog.hu/media/image/malnatea.jpg
https://birkanep.blog.hu/2011/07/01/a_kommentelo_birka
A kommentelő birka
2011-07-01T23:51:00+02:00
2011-07-01T23:51:00+02:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: right; "><span style="color: rgb(128, 0, 0); "> „A hír szent, a vélemény szabad.”<br /><em>(Pulitzer József)</em><br /><br />„A vélemény szent, hírek meg úgyis vannak”<br /><em>(Szerelem, házasság, prostitúció; <br />avagy a közösségi, a közszolgálati és <br />a kereskedelmi rádiózás – Pagoda, 1997. 3. szám)</em><br /><br />„Kossuth Rádió, Budapest. 13 óra 30 perc. <br />Kapcsoljuk az Astoria szálló hallját. Ki nyer ma? <br />Játék és muzsika tíz percben. <br />Aki kérdez: – Meixner Mihály. <br />Aki válaszol: – Kérem szépen, én Kádár János elvtárssal szeretnék végre beszélni.”<br /></span><em><span style="color: rgb(128, 0, 0); ">(Kossuth Rádió, 1978. nyara)</span></em></p><div style="text-align: justify; ">Furcsa dolog a szólás szabadsága, de nagyon emberi. Valószínűleg azért, mert az összes földi élőlény közül az ember az egyetlen, akinek véleménye van. Vagyis nemcsak tényeket közöl, mint a méhecskék, hogy merre van jóféle virágpor, hanem annyi minden jut az eszébe egy-egy tény – vagy ténynek álcázott vélemény – kapcsán. Eszébe jut, és nyilvánosságra is akarja hozni, hogy a többiek is tudják, mi a véleménye.<br /> </div><div style="text-align: justify; ">Az egyik ember véleményének a hatására a másik ember is véleményt akar nyilvánítani. Egyre többen akarnak véleményt nyilvánítani. A vélemények újabb tényeket – vagy ténynek álcázott véleményeket – tárnak föl, ütköznek egymással, jó kis vita alakulhat ki. </div><div style="text-align: justify; "><br />Már a modern sajtó kezdeti korszakában rájöttek a lapkiadók és szerkesztőségek arra, hogy érdemes az olvasói véleményeket is közölni. Egyrészt azért, mert ha a nb. olvasó magára ismer, még jobban fogja szeretni a lapot, másrészt lehet válaszolni az olvasó kérdéseire, amitől még inkább nő az elégedettség és az eladott példányszám. <br /><br />A kezdetek óta számos példát tudnánk idézni: így váltak legendává Veres Pali bácsi szexuális felvilágosító tanácsai az Ifjúsági Magazinban („Nincs benne csont, te azt csak úgy érzed.”); vagy az egykori Rádió- és Televízió Újság főszerkesztőjének, Lévai Bélának az üzenetei. Aki egyébként gyakran nem is idézte a kérdéseket, csak a kérdező nevét írta oda, meg a választ. Sosem találnátok ki, mire volt válasz egyetlen szó: „Nem”. Én sem tudtam, de kifaggattam a néhai főszerkesztőt. Íme: „Maguk büdös zsidók, ott a rádióban, nem félnek?” <br /><br />Voltak-vannak olyan fazonok is, akik szinte hivatásuknak tekintették, hogy olvasói levelet írjanak. Ráadásul nagyon érdekes, általában az újságírói felületességet helyreigazító levelezők voltak ők; gondoljatok Dr. Del Medico Imrére.<br /> </div><div style="text-align: justify; ">Sokkal kacskaringósabb volt az elektronikus tömegkommunikáció története. Mindig fosik a hatalom attól, hogy egy vélemény annak elhangzásával egyidejűleg sok emberhez juthat el. Az USA-ban még mindig érvényben van a távközlési törvénynek az a része, amely szerint a stúdió kimenete és az adóállomás közé be kell iktatni 8 másodperces késleltetést, hogy a cenzor bármikor le tudja kapcsolni/kapcsoltatni a rádió- vagy tévéműsort. Ami nem hangzik el, abból baj nem lehet. <br /><br />Az okos(?) hatalom a saját félelmeit a médiumok vezetőre, munkatársaira hárítja; olyan törvényeket hoz, amelyek a gondolatszabadság megnyirbálásának felelősségét a médiumokra lőcsöli. Életünk részévé válik hát az öncenzúra.<br /> </div><div style="text-align: justify; ">Kezdetben csak élő adások voltak, s a biztonság kedvéért a „spontán” riportalanyok szövegeit is megírták előre. Ez az ostobaság még a múlt század ötvenes éveiben is divat volt a vasfüggönyön innen és túl egyaránt. Az egykori Nyugat-Berlinből sugárzó Sender Freies Berlin rádiótörténeti kiállításán meg is tekinthető egy ilyen forgatókönyv, bizonyítva, hogy az úgynevezett szabad világ aligha volt szabad. </div><div style="text-align: justify; "><br />Ám a szabadság – ha más ok nincs rá, akkor üzleti érdekből – mégis utat tört magának. A hirdetőket is meggyőzi, ha sok a betelefonáló, az élő adást úgyis mindenki szereti. A néző vagy a hallgató azért, mert úgy érzi, ő is részese az eseménynek, a műsorkészítő pedig azért (is), mert ami elhangzott, az elhangzott; nem lehet visszaszívni, megvágni: nincs vele több gond. Vagyis néha, amikor valaki följelenti a műsort, akkor van, de ez hozzátartozik az élőzés szépségeihez.</div><div style="text-align: justify; "><br />A betelefonálós műsorok azonban már fölvetették azt a kérdést, hogy ki a felelős a hallgatói telefonok tartalmáért. Mielőtt erre választ kapnánk, nézzük meg, ki a felelős a reklámok, hirdetések tartalmáért? Na? Megmondom. A törvény szerint a hirdető, a reklámozó. Olyannyira, hogy a reklámok idejére a tévétársaságok szemérmetesen le is veszik a logot a képernyőről. A reklám az egyetlen olyan műsor, amit nem csúfit el a sárga karika, a műsorelőzetes, a jótékonysági számlaszám. Ennyire fontos a reklám, elvégre piacgazdaságban élünk. Van tehát példa arra, hogy nem mindenért a rádiót vagy a tévét hurcolják meg. </div><div style="text-align: justify; "><br />De hogyan lehetne felelősségre vonni az anyázó betelefonálót? Az a tapasztalatom, hogy azokban a műsorokban, amelyekben a műsorkészítők választékosan, fröcsögés nélkül beszélnek, ott a betelefonálók többnyire szintén kulturáltan szólnak hozzá a témához. Még be is mutatkoznak a teljes nevükön, hiszen nem reklámhordozó gizinénikézcsókolomként bánnak velük. Ám ha olykor valaki elveszíti a józan eszét, kedvesen helyre lehet őt tenni. </div><div style="text-align: justify; "><br />Akadnak persze kényes helyzetek is.</div><div style="text-align: justify; "><br />Sok-sok évvel ezelőtt az egyik budapesti közösségi rádió leghallgatottabb műsora egy szabad asszociációs műsor volt. A műsort négy, egymással is vitatkozó fiatal készítette. Egy-egy adás témája egy-egy szó volt, és erre reagálhattak a hallgatók. A kérdéses műsor témája a „fehér” volt. Jöttek is a telefonok: fehér a lepedő, fehér a menyasszonyi ruha, fehér Hófehérke, fehér a tej… fehér az ondó. <br /><br />És rögtön utána egy másik telefon: – Ne mondjatok már ilyen hülyeséget! A geci nem fehér! A geci vajszínű! Én csak tudom, orvos vagyok!</div><div style="text-align: justify; "><br />A műsorkészítők már-már megsértődtek, és – ami egyébként szigorúan tilos – sértegetni kezdték a hallgatót. Aztán az egyikük helyre tette a dolgot: – Ácsi, emberek! A doktor úrnak igaza van! Kipróbáltam az imént! Tényleg vajszínű!</div><div><p style="text-align: justify; "><br />Persze, nem mindig lehet eltréfálni a dolgot, de a bűncselekmények esetén a btk., a személyiségi jogok megsértése esetén a ptk. segítségével el lehet járni. Igenis, az ellen, aki konkrétan jogot sértett, visszaélve a médium jóhiszeműségével. Hogy nehéz megtalálni a betelefonálót? Hát nemá… Legfeljebb oly piti az ügy, hogy nem érdemes. Ugyanis legtöbbször politikusokat anyázunk. Az a politikus – vagy tágabb értelemben minden közszereplő, pl. színész – aki nem viseli el, hogy pojácának titulálják, az valóban pojáca. És tényleg mondjon le! Gondoljátok meg, milyen égő volna, ha nem lehetne kritizálni egy filmet vagy koncertet, mert megsértjük vele a művész pihepuha lelkét!<br /><br />A betelefonálós műsorok voltak az internetes kommentek előfutárai. Az internetes kommunikáció lényege a hozzászólások lehetősége. Már akkor, amikor még csak zártkörű volt a háló, az egymással kapcsolatban levő kutatók elsősorban eszmecserére használták az új lehetőséget. Amikor pedig nyilvánossá vált, a honlapok vendégkönyvei, fórumai tették lehetővé a hozzászólásokat. Ez teljesedett ki odáig, hogy – jobb helyeken – minden tartalmat lehet kommentálni. Az internet interaktív médium, ha ettől a lehetőségtől megfosztják, értelmét veszíti az egész.</p><div style="text-align: justify; ">Megfosztják? Ugyan, dehogy. A Médiatanács máris leszögezte, hogy minden internetes szerkesztőség a saját hatáskörében dönt a moderálási elveiről. A beszaribbak – pl. a Velvet – már be is nyalt: nincs kommentelési lehetőség. Minden ilyen szerkesztőség és tulajdonos szégyellje magát! Ezek nem egyszerű birkák, hanem ócska, áruló birkák. Ezzel a döntésükkel ugyanis éppen azt csúfolják meg, ami a legfontosabb dolguk lenne. A hatalom mindig kedvelte a strébereket, hiszen helyette végezték el a mészárlást. És itt, Közép-Európa közepén, volt már példa arra, hogy önként, kéjjel is gyilkoltak emberek. </div><div> </div><div style="text-align: center; "><object width="425" height="344"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/A2E1jjRwnKY&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/A2E1jjRwnKY&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed><span style="display: none; " id="1309556459532S"> </span></object></div></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F07%2F01%2Fa_kommentelo_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F07%2F01%2Fa_kommentelo_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F07%2F01%2Fa_kommentelo_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A kommentelő birka"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/07/01/a_kommentelo_birka#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/3031596" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
http://i.ytimg.com/vi/A2E1jjRwnKY/0.jpg
https://birkanep.blog.hu/2011/06/16/a_bunhodo_birka
A bűnhődő birka
2011-06-16T05:40:00+02:00
2011-06-16T05:40:00+02:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: right; "><span style="color: rgb(153, 51, 0); "> „Ha valakit, akit e törvény is csavargónak <br />vagy munkakerülőnek minősít, <br />e királyság vagy Wales bármely helyén <br />vessék börtönbe! <br />Azután pedig, ha a békebíró jónak látja, <br />övig meztelenítsék le, <br />nyilvánosan korbácsolják meg, <br />míg a hátán a vér ki nem serked.<br />(I. Erzsébet 1597-es rendeletéből)</span><br /><br /><span style="color: rgb(128, 0, 0); ">Megbűnhődte már e nép<br />A múltat s jövendőt!<br />(Kölcsey Ferenc: Himnusz)</span><br /><br /><span style="color: rgb(153, 51, 0); ">„Mindenkit egyenlő védelem illet meg<br />a jelen nyilatkozatot sértő mindennemű<br />megkülönböztetéssel és minden ilyen<br />megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben. (…)<br />Mindenkinek egyenlő joga van ahhoz, hogy jogai és<br />kötelességei, továbbá az ellene emelt bűnvád ügyében<br />független és pártatlan bíróság<br />méltányos és nyilvános tárgyaláson döntsön (…)<br />Minden bűncselekménnyel vádolt személynek joga van<br />az ártatlanság vélelméhez mindaddig, <br />míg bűnösségét nyilvános perben,<br /><strong>a védelemhez szükséges valamennyi biztosíték mellett</strong><br />törvényesen meg nem állapítják.”<br />(ENSZ Emberi jogok egyetemes nyilatkozata)</span></p><p> </p><p style="text-align: justify; ">Két út áll előttünk, ha meg akarjuk tudni, honnan is származnak azok az ötletek, amelyek egyrészt a bűncselekmények büntetésének mértékét akarják növelni, másrészt a bűncselekménnyel vádoltak védekezési lehetőségét akarják csökkenteni.</p><p style="text-align: justify; ">Az egyik út, hogy az emberiség írott történelmének kezdetétől végigkövetjük, mely korokban mi számított bűncselekménynek, és milyen volt az igazságszolgáltatás intézményrendszere. </p><p style="text-align: justify; ">E történet tanulmányozása során igen fontos állomások lehetnek a korai kapitalizmus törvényei; közülük a legismertebbek azok, amelyek arról szólnak, hogy az eredeti tőkefelhalmozás érdekében bekerítették földeket, Az eljárás során a parasztok értesítést kaptak a Parlamenttől arról, hogy – meghallgatásuk nélkül – elvették községi földjeiket. A nincstelenné vált embereket pedig – akik nem akartak éhen veszni, tehát a szent magántulajdonná vélt területekről lopni kényszerültek – különösebb teketória nélkül lekaszabolták.</p><p style="text-align: justify; ">De tán még ezt megelőzően is eszünkbe juthat az inkvizíció, amely kiváló elmék sokaságát küldte tűzhalálba vagy fejezte le.</p><p style="text-align: justify; ">Jó nagy ugrással eljuthatunk akár Prónay különítményeseihez is, akik egy bizalmas belügyminiszteri utasítás, majd pár órával később született belügyminiszteri rendelet alapján bizonyítékok hiányában is letartóztathatták azokat, akikről feltételezhető volt, hogy kommunista érzelműek.</p><p style="text-align: justify; ">Aztán felfigyelhetünk a második világháború utáni koncepciós perekre a világ sok országában: az Egyesült Államok Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságától (amely kiutasította pl. Chaplint az USA-ból) az egykori „szocialista” országok szintén bőséges gyakorlatáig.</p><p style="text-align: justify; ">És akkor már majdnem napjainknál tartunk.</p><p style="text-align: justify; ">Majdnem.</p><p style="text-align: justify; ">Ezért érdemesebb inkább a másik utat követni, amely a bűnüldözést a szegények – és nem a szegénység – elleni háborúvá tette. Igazi háborúvá, amely háború áldozatainak, így halálos áldozatainak számát még csak becsülni sem lehet.</p><p style="text-align: justify; ">Előtte azonban érdemes leszögezni, hogy minél nagyobb a gazdasági különbség a gazdagok és a szegények között, minél kisebb esélye van annak, hogy a munkából meg lehessen élni, minél nagyobb a munkanélküliség, minél több szegényebb embertől vesz el a hatalom annak érdekében, hogy a gazdagok még gazdagabbak lehessenek, annál nagyobb a bűnözés. Lehet, hogy kevesen ismerik, ezért érdemes a rendszerváltás előtti, körüli és utáni bűnözési statisztikákat megtekinteni:</p><p style="text-align: justify; ">1982-ben 120 ezer, 1988-ban 150 ezer, 1990-ben 450 ezer, 1998-ban 600 ezer regisztrált bűncselekmény volt Magyarországon, s ehhez tegyük hozzá, hogy számos, korábban bűncselekménynek számító eset (pl. a közveszélyes munkakerülés, az üzletszerű kéjelgés, a kötelező sorkatonai szolgálat megtagadása, nem is beszélve a gazdasági bűncselekmények széles köréről) kikerült a vonatkozó törvényekből. Az új évezred első évtizedének második felében 420 ezer körülire állt be a bűncselekmények száma, és csak 2009-ben esett 400 000 alá. Egyre több azonban a fiatalkorú elkövető, és számottevően nőtt a kegyetlenül erőszakos bűncselekmények száma. A rendszerváltás előtt 80%-os volt a felderített esetek aránya, azóta a jobb években is csak kb. 50%-os. Ezt a változást – tehát a bűnözés tartós és magas értékét – immár több mint két évtizede úgy éljük meg, hogy Magyarországon rossz a közbiztonság, sok a vesztegetés, nem lehet itt élni.</p><p style="text-align: justify; ">Ilyen helyzetekben szoktak jönni a megváltók, akik megígérik, hogy hamarosan – szélsőséges esetekben két héten belül – rend lesz.</p><p style="text-align: justify; ">A modernkori csodatevők példaképe egy bizonyos Rudolph Giuliani, New York egykori, sorrendben 107. polgármestere, aki 1994 és 2001 között töltötte be ezt a tisztséget. (Róla készült egy meglehetősen primitív, gyenge, nálunk is bemutatott és DVD-n is forgalmazott választási kampányfilm, „New York lángokban” címmel. Láttam már azért rosszabbat is. Giuliani egyébként újabban Obamát akarja legyőzni majd 2012-ben) </p><p style="text-align: justify; ">Amikor a pofa hatalomra került, az új politikai irányvonal, amelyre hivatalosan „életminőség-kezdeményezésként” hivatkoztak, „zéró tolerancia” néven vonult be a köztudatba, és gátlástalanul agresszív hatósági fellépést eredményezett az olyan csekély jelentőségű bűncselekmények elkövetőivel szemben, mint például a graffitizés, a szemetelés, a köztéri pisálás és piálás, a nyilvános droghasználat vagy utcai prostitúció. Ez utóbbi esetben a kurvákat kapták el, nem a futtatókat. </p><p style="text-align: justify; ">A pasi tehát elsősorban a piti utcai bűnözők ellen lépett föl, bűnözőknek tekintve az aluljárók, közterek hajléktalanjait is</p><p style="text-align: justify; ">A stratégia arra a cikkre hivatkozott, amelyet „Törött ablakok: a rendőrség és a közösség biztonsága” címmel publikált két konzervatív társadalomtudós, James Q. Wilson és George L. Kelling a The Atlantic Monthly című folyóirat 1982. márciusi számában. A szerzők amellett érvelnek, hogy a normaszegő magatartásokra érkező gyors társadalmi válaszreakció (az intézkedés és büntetés) hiánya olyan szociális következménnyel jár, amely növeli a normaszegő magatartás elfogadottságát, és ezzel hozzájárul a súlyosabb bűncselekmények terjedéséhez is. Egy egyszerű hasonlatot használtak elméletük érthetőbbé tételéhez: ha egy városrészben a betört ablakokat nem javítják ki, az azt az üzeni a lakosságnak, hogy bárki szabadon megszegheti a szabályokat, akár súlyosabb módon is, mint egy egyszerű ablak betörése – például betörhet egy házba. Ha viszont a betört ablakot azonnal kijavítják, ennek az az üzenete, hogy a közösség éberen őrködik a normák felett. A rendőri szigornak tehát a puszta jogalkalmazáson, a csekély jelentőségű normaszegésnek a közvetlen szabályszegéssel járó ártalmakon túlmutató szociális jelentést tulajdonítanak.</p><p style="text-align: justify; ">Az intézkedések hatására egyes források szerint 53%-kal csökkent a bűnözés a városban, más források szerint – pl. az 1999-ben megjelent, „A nyomor börtönei” című könyv szerint – nem mutatható ki összefüggés az elkövetések számának a csökkenése és az akkortájt példa nélküli agresszív rendőri fellépés-sorozat között. A „zéró tolerancia” legfőbb eszköze a gyakori elzárás volt, aztán a fiatalkorúak kijárási tilalma és a javító táborok sokasága. A várt eredmény – az egyenlőtlenségek mérséklődése és a peremre kerülés csökkenése – azonban nem következett be. Ellenkezőleg: a gazdasági különbségek tovább nőttek, a társadalmi bizonytalanság pedig egyre jobban eluralkodott. <br /><br />Bűnüldözési módszerekkel sem lehetett feltartóztatni az általános társadalmi és gazdasági válságot. A következményeit azonban a szegények kriminalizálásával a szegényekre lehetett hárítani.</p><p style="text-align: justify; ">A módszer valójában a „jóléti állam” felszámolásának és a szegénység törvényen kívül helyezésének egyik eszköze volt. Ezt a modellt vették át Nyugat-Európában is, és immár ez gyűrűzött be hozzánk is. Emlékezzünk csak vissza, mi is hangzott el a 9/11-es merénylet után szinte azonnal az USA elnökének szájából: a terrorizmus elleni harc megkövetelheti, hogy felfüggesszük az emberi jogokat. Csodálkozhatunk-e hát, ha a hazai bűnözés visszaszorítása érdekében a gyanúsított védekezésének joga korlátozódik majd? </p><p style="text-align: justify; ">Valójában a „zéró tolerancia” szülővárosa nem is New York, hanem Chicago; az értelmi szerzőt Edward C. Banfieldnek és a már említett James Q. Wilsonnak hívják.</p><p style="text-align: justify; ">A trutyi, amely a tényleges törekvéseket elrejti, az, hogy nem a szociális és gazdasági különbségek, nem a faji kisebbségek és más hátrányos helyzetűek (pl. a nők) diszkriminációja a bűnözés fő oka, hanem az erkölcstelenség, az „értékek” elrozsdásodása. A bűncselekményeket nem azok mélyebb, szociális-gazdasági összefüggéseiben tárgyalták, hanem a normakövető és normaszegő magatartást folytató emberek megkülönböztetésére, karakterisztikájára, fajtájára helyezték a hangsúlyt – vegytiszta szociáldarwinizmus és rasszizmus az egész. </p><p style="text-align: justify; ">Az elmélet kidolgozói szerint az alacsonyabb osztályok ugyanis napról napra élnek, pillanatnyi impulzusok határozzák meg a viselkedésüket, amelyet a jelenorientáltság jellemez, hiányzik belőle a jövő távlata. És most jön a csúsztatás: a jelenorientált embertípus sokkal gyakrabban rendelkezik egyéni hajlammal és indíttatással a bűncselekmények elkövetésére, mint a nem jelenorientált embertípushoz tartozó társa. A bűncselekmények haszna ugyanis többnyire azonnali, míg a büntetés perspektívája a jövő ködébe vész. De valóban így lenne ez? A nagyon nagy gazdasági bűncselekmények elkövetői, a szervezett alvilág, a maffiák vezérei, a bűnözéssel összefonódott politikai elit is „jelenorientált” lenne? Vagy csak a szegények ilyen rohadékok?</p><p style="text-align: justify; ">Az alsóbb osztályok erkölcse nem feltétlenül individualista jellegű: az itáliai amerikaiakét például Banfield szerint egyfajta „amorális családcentrikusság” jellemzi, amely a közjót feláldozza a kisebb egység, a család érdekében. Mintha ilyeneket mondogatnának nálunk – persze, nem ily elbűvölően árnyaltan – a cigányokról is. A szerzők még azt is fölvetették, hogy az inkompetens (magyarán: felelőtlen) szegényekkel szemben a születésszabályozás agresszív módszereit is alkalmazni kéne. Magyarán: csak szaporodni tudnak a… Kik is? És hogy mit kéne velük csinálni?</p><p style="text-align: justify; ">A szerzők nem a hosszú börtönbüntetések kiszabását, hanem a normaszegő magatartás azonnali, szigorú szankcionálását szorgalmazták, így például a fokozott rendőri jelenlétet az utcákon, gyakori razziákat a szegénynegyedekben, az utcai bandákat, utcai kéregetést betiltó jogszabályokat, s besúgók alkalmazását a deviáns fiatalok körében.</p><p style="text-align: justify; ">De térjünk vissza New Yorkhoz!</p><p style="text-align: justify; ">Az „életminőség-kezdeményezést” először a metróállomásokon ültette át a gyakorlatba William Bratton, aki rendőrfőnökké választása előtt, 1990 és ’92 között a közlekedési rendőrség első embere volt. Ő jelentette ki, hogy „a bűnözés mozgatórugója a bűnöző”. A közlekedési rendőrök ahelyett, hogy bírságot tartalmazó csekkeket osztogattak volna a szabálysértő utasok között, akár a legcse-kélyebb normaszegésért is előállították az elkövetőt.</p><p style="text-align: justify; ">New York City a 90-es évek végén a bűncselekmények számának drámai csökkenését ünnepelte: 1993 és 1999 között a súlyos bűncselekmények száma 44,3%-kal csökkent, ezen belül a gyilkosságok száma 60,2%-kal, az erőszakos közösülések száma 12,4%-kal, a rablások száma 48,4%-kal, a betörések száma pedig 45,7%-kal.</p><p style="text-align: justify; ">Az Amnesty International szerint viszont a rendőri brutalitás alapvető problémává vált New Yorkban az évtized második felében, különösen az afro-amerikaiak és latinok által lakott körzetekben. A közvélemény jelentős része számára azonban a szabadságjogok korlátozása elfogadható árnak tűnt a közbiztonság növeléséért, az utcán bandázó fekete fiatalokat sokan, az őket verő rendőrt viszont kevesen tartották rendzavarónak.</p><p style="text-align: justify; ">S bár a New York-i rendészeti politika mit sem változott a kilencvenes évek végén, az emberölések száma 1999-től mégis ismét növekedni kezdett. A csoda tiszavirág életűnek bizonyult.</p><p style="text-align: justify; ">Hogy miért vonzó még mindig ez a modell és főként annak gyakorlata? Azért, mert összefüggő, gyors eredményeket ígérő, a középosztály előítéleteivel összhangban álló képet nyújt a társadalom számára a bűnözés visszaszorítására. A „zéró tolerancia” közvetlenül reflektál a média és az általa formált közvélemény azon igényére, hogy látványos rendészeti akciókkal és rendőri jelenléttel növeljék a lakosság biztonságérzetét – ami természetesen nem mindig egyenlő a valódi közbiztonsággal. A bűnözőkről kialakított előképeknek leginkább megfelelő elemeket tünteti el az utcáról: a hajléktalanokat, a koldusokat, a prostituáltakat, a droghasználókat és az etnikai kisebbségekhez tartozó fiatalokat – mindazokat a peremcsoportokat, amelyeknek a puszta jelenléte is csökkenti a társadalom komfortérzetét, amelyek tevékenységükkel morális pánikot keltenek, és amelyek a fokozott rendőri jelenlét miatt egyre inkább rejtőzködésre kényszerülnek. </p><p style="text-align: justify; ">A módszer feloldozza a birkát, aki legszívesebben a pokolra kívánná az utcai koldusokat vagy hajléktalanokat: hiszen azzal nyugtathatja meg a lelkiismeretét, hogy a kellemetlen látvány eltüntetése nemcsak az ő saját kényelmét szolgálja, hanem társadalmi érdek is.</p><p style="text-align: justify; ">A „zéró tolerancia” módszerét a harmadik világban is egyre elterjedtebben alkalmazzák; az egyik első bevetés Chilében volt. <br /><br />A „zéró tolerancia” egy új világrend: a régi és új diktatúrák világának rendje.</p><p style="text-align: justify; ">Rend.</p><p style="text-align: justify; ">Nem a szabadság, hanem a József Attila-i értelemben vett vasvilág rendje.</p><p style="text-align: center; "><img alt="" src="http://birkanep.blog.hu/media/image/rend.jpg" /></p><p style="text-align: left;">.<br /><br />Fontosabb források: </p><p style="text-align: justify; ">Loic Wacquant: Közbiztonsági tornádó – Eszmélet, 89. szám</p><p style="text-align: justify; ">Tarlós felvenné a kapcsolatot példaképével – Hír24 2011. február 16.</p><p style="text-align: justify; ">Az ezredfordulót követő bűnözési helyzet – Igazságügyi és rendészeti Minisztérium 2010</p><p style="text-align: justify; ">Sárosi Péter: Zéró tolerancia – Beszélő, 2008. március </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F06%2F16%2Fa_bunhodo_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F06%2F16%2Fa_bunhodo_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F06%2F16%2Fa_bunhodo_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A bűnhődő birka"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/06/16/a_bunhodo_birka#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/2987997" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
http://birkanep.blog.hu/media/image/rend.jpg
https://birkanep.blog.hu/2011/06/11/budos_birka
Büdös birka
2011-06-11T08:41:00+02:00
2011-06-11T08:41:00+02:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: justify; ">Nyolcadikban tanultuk irodalomból József Attilát. Az volt a házi feladat, hogy képzeljük el a gyermek József Attila lakását. Mivel elég sok nyomorlakást láttam kicsi koromban a Csikágóban (Budapest egyik legnyomorultabb részén), valami olyasmit írtam le, hogy sötét szoba-konyha, vécé a folyosó végén, koszos macska. Amikor édesapám elolvasta a dolgozatomat, a szemembe nézett, és csak annyit mondott: József Attiláék nem voltak koszosak. A szegénység nem koszos és nem büdös. Elszégyelltem magam. Néhány nappal később valamelyik történelmi tárgyú magyar filmben láttam, hogy az uraság szellőztetett a kastélyában a parasztok küldöttségének távozását követően.<br /> <br /> Büdös cigány, büdös zsidó, büdös paraszt, büdös román, büdös kulák, büdös melós, büdös libsi, büdös nigger, büdös komcsi…<br /> <br /> Ha valakit meg akarunk bélyegezni, az büdös. Meg koszos. Ismételjük csak így: Koszos cigány, koszos zsidó, koszos paraszt, koszos román, koszos kulák, koszos melós, koszos libsi, koszos nigger, koszos komcsi… Ugye, megy ez nekünk? Hát még így: Büdös-koszos cigány; büdös-koszos zsidó; büdös-koszos paraszt, büdös-koszos román, büdös-koszos kulák, büdös-koszos melós, büdös-koszos libsi, büdös-koszos nigger, büdös-koszos komcsi… Tökéletes.<br /><br /><img alt="" src="http://birkanep.blog.hu/media/image/Derkovits.jpg" /><br /><br /> <br /> <br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br />A tisztaság és a jó illat a kulturáltság egyik fontos ismérve. Civilizált ember nem koszos és nem büdös. Ha például izzadósabb típus, neki is kellemetlen a saját testszaga. Ezért rendszeresen és alaposan mosakodik, fogat mos, oly természetes ez, hogy nem is kell mondani.<br /> <br /> Civilizált ember nem koszos és nem büdös. Ezért például füstmentes cigarettát szív, és az autója is bazsarózsa illatú égésterméket pöfékel a levegőbe, nem kormot. Ja, bocs. Az a kosz és az a bűz más. Aha. Más, mint a mosdatlanság okozta undor, amellyel szemben törvényesen is föl kell lépni – tisztán nevelői célzattal. Például meg kell vonni a koszosoktól és büdösöktől a segélyt, és bármely hivatalnoknak hatósági jogkört kell adni, hogy ellenőrizhesse a büdösök bugyiját, nem-e kakisan-e tette-e be-e a komódba-e.<br /><br />Vannak történelmi tapasztalataink is, hiszen kizárólag a civilizált, vagyis árja faj érdekében terelték zuhanyozóba a koszosokat és büdösöket.<br /> <br /> Hogy már megint rossz a példa? Hogy igenis legyenek követelmények azokkal szemben, akik segélyt kapnak? Hogy csak egyszer kellene elviselnem a villamoson egy büdös, koszos és hangos társaságot, máris másképp beszélnék?<br /> <br /> Ja, ismét bocs. A hangosat eddig kifelejtettem. De bevallom, én is menekülök, amikor mosdatlan ember ül mellém a metrón. De nem azért igyekszem távolabb kerülni, mert szegény. Vagy mert cigány, stb. Legalább ennyire taszít, ha tramplinaccsága illatfelhője keveredik az ő izzadságszagával.<br /> <br /> És mindennél jobban hánytat a szellemi és lelki trágyaszag. Az a bűz, amely pl. Várbalog község önkormányzatának rendeletéből árad. Korábban nem is tudtam, hogy létezik ilyen falu, amelynek címerében ártatlan fehér angyalka libeg egy sárga virág – vélhetően büdöske – fölött. Érdemes megnézni a település honlapján! A polgármesterné, Némethné Járdán Krisztina és az ő testülete hozott olyan szabályokat, amelyeket undor nélkül nehéz végigolvasni. Ezért csak két részletet idézek a visszamenőleges hatályú (!) <span style="color: rgb(153, 51, 0); ">„Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól”</span> című fekáliából, amelyben az élettér kifejezés is visszaköszön:<br /> <br /> <span style="color: rgb(153, 51, 0); ">(5) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására köteles az alábbiak szerint különösen:<br /> <br /> az általa lakott ingatlan vonatkozásában, a lakószobákban az egészséges személyiségfejlődéshez szükséges minimális személyes élettérnek (minimum 6 m2/fő) biztosítottnak kell lenni,<br /> <br /> az ingatlanban lakó összes személy vonatkozásában a személyi higiénia biztosítása rendszeres tisztálkodás által, valamint a személyi ruházat folyamatos napi szintű tisztántartása és tiszta helyen való tárolása szükséges.<br /> <br /> (6) A jogosultság feltételeként e rendelet (5) bekezdésében foglalt szabályok betartását az Önkormányzat a polgármester, a körjegyző, illetve az általuk megbízott személyek útján ellenőrzi a gyermekjóléti és gyermekvédelmi (jelző)rendszer tagjainak bevonásával és jelzéseinek figyelembevételével.</span></p> <p style="text-align: justify; ">E rendeletet az Alkotmánybíróságon támadta meg az Eötvös Károly Intézet Az intézet munkatársainak tudomása szerint az országban számos önkormányzat fogadott el ehhez hasonlót, ezért az MTI-hez is eljuttatott nyilatkozatukban "arra biztatjuk a közvéleménynek a szegények ügye iránt elkötelezett tagjait, hogy akár a mi indítványunkban foglalt érvelést felhasználva, támadják meg az általuk ismert más önkormányzatok hasonló rendeleteit".</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F06%2F11%2Fbudos_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F06%2F11%2Fbudos_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F06%2F11%2Fbudos_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Büdös birka"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/06/11/budos_birka#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/2974662" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
http://birkanep.blog.hu/media/image/Derkovits.jpg
https://birkanep.blog.hu/2011/06/01/birkaiskola
Birkaiskola
2011-06-01T10:02:00+02:00
2011-06-01T10:02:00+02:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: justify; "> </p><div style="background-color: white; padding-top: 8px; padding-right: 8px; padding-bottom: 8px; padding-left: 8px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; font-family: verdana, arial; font-size: 13px; border-top-style: none; border-right-style: none; border-bottom-style: none; border-left-style: none; color: rgb(68, 68, 68); line-height: normal; "><p style="line-height: 17px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 15px; margin-left: 0px; color: rgb(68, 68, 68); display: block; text-align: justify; ">Az elmúlt néhány hónapban több esetben is kértek arra, hogy fejtsem ki a nézeteimet az oktatás egyes területeivel – egyetemi képzés, szakképzés, felnőttképzés – kapcsolatosan. Az alábbiakban megpróbálom néhány szemponttal gazdagítani azt a – szerencsére, soha véget nem érő – vitát, ami mindig az adott kor szellemiségét, vágyait és többnyire sanyarú valóságát tükrözi.<br /><br />– Megszületett! – kiáltunk föl boldogan, és mindenkinek dicsekszünk, hogy hány kiló, hány centi, meg hogy mindegy, fiú-e vagy lány, az a lényeg, hogy egészséges. <br /><br />Megszületett. Még jobbára csak alszik, mozdulatai rendezetlenek, alig tud valamit. De az első pillanattól kezdve tanul. Hiszen minden megváltozott; szó szerint az első pillanattól kezdve másképp kell az oxigénhez jutni, s legkésőbb pár óra múlva az is kiderül, hogy az automata tápvezeték helyett máshogy kell megszerezni a betevőt.<br /><br />Egyre többet tud. Mert egyre többet tanul. A tudás iránti vágy ekkor még ösztönös, a csecsemő szeret tanulni. A tanulás nem azt jelenti, hogy egyből megy valami. Éppen ellenkezőleg: rengeteget kell egy-egy új ismeretet gyakorolnia. S közben gyakori a kudarc, a sírás, a bukás. Mégis, újból és újból nekiveselkedik. Mi pedig reménykedünk, hogy minél hamarabb tud majd a hasáról a hátára fordulni és vissza, hogy a kúszás után elindul járni, s hogy gőgicsélés helyett kimondja az első szót…<br /><br />Egy idő után már nem minden ösztönös. Azt hiszem, a civilizáció irányába tett első tudnivaló a bilibe kakilás tudománya. Ez az egyik első olyan ismeret, amit általában nem önként akarnak megtanulni a kisdedek. Ugyanis semmi értelme nincs, micsoda hülyeség: a bili hideg és kényelmetlen, ráadásul a pelusba töltött kaki melegít, ha pedig már kezd feleslegessé válni, új pelusba öltöztetik a babát. A kicsi meg is próbál „ellenállni”, hiába trónoltatjuk órákig a bilin, nem csinál semmit, ám ahogy levesszük róla, azonnal mindent összefos és vigyorogva szembe pisil. Holott már ezzel is megtanult valamit: visszatartani azt, amit eddig bármikor a szabadjára engedett; uralkodni a feltétlen reflexein. Mi persze szintén hősiesen küzdünk: megdorgáljuk, ha látjuk, hogy ellustulna, dicsérjük az erőfeszítéseit, biztatjuk, hogy legközelebb menni fog.<br /><br />Immár harmadszor nem sikerült a bilibe kakilnia. Több lehetőség nincs: aki háromszor is megbukik, az alkalmatlan a bilizésre, nem érdemli meg a bilit, ettől kezdve csak a pelenka jár neki. Esetleg rengeteg pénzért újból próbálkozhat.<br /><br />Valószínűleg hibbantnak tartanánk azt a szülőt, aki így gondolkodik. Pedig a csecsemőkor az utolsó, amikor nem büntetjük a bukott szamarat, amikor nem korlátozzuk az ingyenes ismétlések számát, amikor utoljára adjuk meg a lehetőségét annak, hogy a gyerek a képességei szerint, a saját ütemében tanulhasson. (Nem a témához tartozik, de megjegyzem: sajnos, a „sérült” gyerekek számára már ekkor sem mindig.)<br /><br />Aztán a gyerek bekerül az oktatási rendszerbe, ahol – leszámítva talán a bölcsődét – nagyon sok követelménynek kell megfelelnie. E „minőségbiztosítási rendszer” első eleme az óvodaérettség vizsgálata, egyszersmind az első igazi, társadalmi kudarc lehetősége. Hiszen egy idegen, a felnőtt világ képviselője mondja azt a kisgyerekről, hogy nem mehet oviba, pedig már annyira szeretne… Majd ugyanez ismétlődik az iskolaérettségi vizsgálaton. Ahol azt vizsgálják… hogy mit is? Hogy könnyedén megtanítható-e a tananyag. Mintha a tananyagot kéne tanítani, s nem a gyereket.<br /><br />De hát mi is az a tananyag? Nem, nem tartom fölöslegesnek a tananyag meghatározását, aprólékos kidolgozását sem. Sőt, örülnék, ha az általános és középiskolákban egységes tananyag és (néhány változatban) egységes tankönyv lenne. Mert akkor lehetne egységes követelmény is. Bizonyára van egy csomó-csomó ismeret, ami nélkül nem lehet élni. Például tudni kell írni, olvasni… Na, itt máris álljunk meg egy szóra! Mit jelent az, hogy tudni kell írni? Még száz évvel ezelőtt is palatáblára (az meg mi?) írtak a tanárok és a tanulók. Vagy lúdtollal. Az én korosztályom már/még (igaz, csak az ált. isk. első osztályában) mártogatós tollal szenvedett; a pacáért egyes járt. Aztán a töltőtoll következett, majd a golyóstoll. Napjainkban pedig, igen, tessék nyugodtan felhördülni, egyre kevésbé van szükség a kézírás tudományára. Ördögtől való volna, hogy néhány év múlva már csak laptopokon tanulnak majd írni a gyerekek? Vagy a kézzel írás tudásának a praktikusságon túlmutató jelentősége is van? (Például a kismotoros mozgások összehangolásának segítése. De muszáj-e ehhez éppen kézzel írni tudni?) Tehát annak az iskolának, amelyik az „életre” tanít, óhatatlanul egy csomó felesleges hülyeséget, „bilizést” is oktatnia kell? Meggyőződésem, hogy igen, sok elméletet is tanítani és tanulni is kell. Na, emiatt tudomány az oktatási-képzési tervek készítése, és ezért nem kívánságműsor.<br /><br />Bizony, nem kívánságműsor, és ezért rettentően cinikus, aljas és nyomorító az úgynevezett kompetencia alapú képzés. Aminek az a lényege, hogy a tanulót arra – és csakis arra – tanítják meg, ami egy-egy résztevékenység elvégzésére teszi alkalmassá. Még ideológia is van hozzá: az egész életen keresztül történő tanulás. Hiszen ki vitatná, hogy „A jó pap holtig tanul”? Csakhogy… a parányi, szándékosan határolt, szigetszerű tudás-morzsácskákból nem művelt ember, hanem szellemi betanított rabszolga lesz. A jó "pap" nem akármit, hanem egyre magasabb szintű, egymással összefüggő vagy összefüggésbe hozható ismereteket tanul. <br /><br />Ám miért gondoljuk mi, gőgös értelmiségiek, hogy a sokoldalú, kiművelt emberfők sokaságára van szüksége egy társadalomnak? Miért ragaszkodunk Petőfi vagy József Attila „szóvirágaihoz”? Hiszen éppen a minap lett megmondva, hogy „A gátépítés, a csatornatisztítás, a víztározó-építés nem 21. századi technológiával fog történni Magyarországon, hanem közmunkában".<br /><br />Na, éppen emiatt gondoljuk úgy. <br /><br />Éppen ezért vagyunk (még) sokan, akik szerint nem csupán kompetencia-, hanem értékszemléletű oktatási-képzési rendszerre is lenne szükség. Vagyis arra, hogy ne csak a „hogyan”-t, hanem a „miért”-et is tudják a különböző iskolákból kikerülő emberek. Mert ha az okokat és az összefüggéseket is ismerik, akkor egyrészt könnyebben tanulnak meg bármit is, egyre inkább válnak egy valóban a tudásra építő társadalom hasznos tagjaivá, másrészt egyre kevésbé lehetne birkaszámba venni őket. </p><p style="line-height: 17px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 15px; margin-left: 0px; color: rgb(68, 68, 68); display: block; text-align: justify; ">Hogy egy egyszerű példával szemléltessem az eddigieket: A kompetencia elvű képzés során megtanítják, hogy ha a kisbabának fáj a füle, akkor hány percig és a fülétől hány centire kell tartani az infralámpát. Ez a képzési mód azonban még érzékeltetni sem tudja, hogyan mutathatjuk ki a szeretetünket a kicsinek, hogy megbocsássa nekünk ezt az olykor fájdalmas kezelést. Arra pedig végképp alkalmatlan a kompetencia alapú képzés, hogy megtanítsa a gondozónőt az "ellátási kötelezettségen" kívül arra is, hogy hogyan kell szeretni. Mert ez már nem írható le a hr-esek által kedvelt folyamatábrákkal, ez már nevelés, ez már nem is csupán az oktatási rendszer feladata – de azért a jó képzés, az értékalapú képzés része is. Hiszen azt a szakembert, ápolónőt, gondozónőt kedvelik jobban a bébik, aki megtanult jól szeretni – s persze azt is, hogy hány perc meg hány centi.</p><p style="line-height: 17px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 15px; margin-left: 0px; color: rgb(68, 68, 68); display: block; text-align: justify; ">A kompetencia alapú képzést egyébként először az USA-ban kezdte alkalmazni néhány nagyvállalat, abból a célból, hogy egyrészt gyorsan jusson dolgozóhoz (célszerszámhoz), másrészt azért, hogy a teljes termelési folyamatot csak néhány kiválasztott láthassa át. Ebben a modellben egy-egy ember mindössze fogaskerék a "csapatban". A harmadik ok az volt, hogy a szakképzés hatalmas üzletté vált, érdemes lett fölszabdalni, hogy ha az adott szintnél vagy ismeretnél többet akarsz tudni, ismét és ismét fizess. <br /><br />Tehát:<br /><br />Induljunk ki abból, hogy minden ember értelmes. A közeg, ahol él, határozza meg, hogy az értelme mennyire tud kivirágozni. Van, akit segít a környezete, s az egyéni adottságai is olyanok, hogy érdeklődőbb, könnyebben tanul. Van, akit viszont erősebben kell ösztönözni, és többet is bukdácsol. Ám ettől még semmivel sem kevésbé értékes ember.<br /><br />Minden embernek meg kell adni a lehetőséget, hogy felkészültségének, tudásának, érdeklődési területének megfelelő iskolá(k)ba járhasson – anyagi lehetőségeitől teljesen függetlenül. Ezt hívják a feltételek egyenlőségének, ami jóval több, mint az álságos esélyegyenlőség. Ez ugyan rengetegbe kerül, de az elmúlt 20 évben láttuk, hová vezet a „költséghatékonyság”. De még abban is biztos vagyok, hogy a rakéták árához képest sokkal költséghatékonyabb az oktatás. Különösen az oktatás kezdeti szakaszában (a középiskola végéig) kell elérni, hogy mindenki alapos, a későbbi tanuláshoz szükséges tudással rendelkezzen, hogy készségszinten bármilyen, az adottságainak megfelelő ismeretet el tudjon sajátítani. S itt egy gondolat erejéig visszatérek a tananyag és a tankönyv kérdésére is. Az sem nyilvánvaló ám, hogy a tankönyv papír alapú lesz, könnyedén kiszámolható, hogy jobban megéri, ha a tanuló ingyen e-könyv olvasót kap. Az egységes tananyagnak pedig nyilvánvalóan része az elektronikus tájékozódás és tájékoztatás, így ötvözve az egységesség követelményét a sokszínűséggel. Hiszen a világhálón a tananyagnál sokkal több ismeretre tehet szert a nebuló.<br /><br />Ha az általános- és középiskolából kikerülő fiatal felnőttek valóban képesek lesznek az érdeklődésüknek és a társadalmi elvárásoknak megfelelő ismeretek elsajátítására, akkor arra is képesek lesznek, hogy eldöntsék, milyen szempontok szerint és milyen pályát válasszanak.<br /><br />Csábító, hogy a „tudás társadalmában” mindenkinek legyen felsőfokú végzettsége. A mi országunkban sem az a gond, hogy sok a diplomás, hanem az, hogy e diplomások tudása és életmódja gyakran nem mutat semmilyen társadalmi elkötelezettséget.<br /><br />Az egyetem – az universitas – célja a diákok értelmiségivé tanítása és nevelése. Az értelmiséghez való tartozás az iskolázottság és az életforma egysége. Értelmiséginek nevezhető az az ember, aki szellemi képességei és tudása birtokában gyorsan képes tájékozódni a világ jelenségei és történései között, képes építő módon, felelősen dönteni, döntéseinek érvényt szerezni, döntéseinek következményeit vállalni, és döntéseivel nemcsak a magánjót, hanem a közjót is szolgálni. Tevékenysége továbbá mások tudásának bővítését is szolgálja.<br /><br />Az egyetem legyen minden szempontból autonóm! Tevékenységének biztonságát az állam és a nemzetközi közösség garantálja! Oktatásának szerkezete és céljai nem függhetnek egyes cégek támogatásától. Az állam feladata a tényleges egyetemi személyi, tárgyi, kulturális és szociális szükségletek biztosítása – a munkabérektől a korszerű műszereken és az egyetemen működő alkotó műhelyeken keresztül a kollégiumi férőhelyekig. Az egyetemnek saját hatáskörében kell az oktatási-nevelési-kutatási terveit kidolgoznia, és meg kell teremtenie a hatékony diákönkormányzás – mint demokratikus, tehát folyamatosan ellenőrizhető – új formáit.<br /><br />Az egyetemi képzés egyszerre épül alulról fölfelé és fordítva. A nevelés szempontjából közös munka legkisebb egysége a tanulókör. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a kreditrendszert vélhetően meg kell szüntetni, mert elszigeteli az embereket egymástól.<br /><br />Az egyetemi képzés az egyetlen, ahol korlátozni kell a bukások számát. hiszen az egyetemre járó diák (egyetemi polgár) már felnőtt ember, akinek a szerződése az egyetemmel arról szól, hogy ő ott tanulni fog, és oklevelet szerez a meghatározott időtartamú képzés végén. Ennek érdekében a (nappali tagozatos) diák a szorgalmi időszakban csak nagyon korlátozott heti óraszámban, kizárólag az egyetem engedélyével és kizárólag szakirányú kereső tevékenységet végezhet. Hiszen költségeit az állam fedezi.<br /><br />Az egyetem felelőssége kiterjed arra is, hogy aki egyetemre jelentkezik, már a felvételi előtt rendelkezzék azzal a középfokú tudással, ami majd lehetővé teszi az egyetemi oktatásban való részvételét. Ezért az egyetemeknek részt kell venniük az alap- és középfokú oktatás magasabb szintre történő emelésében. Ez teremti meg majd a valóban szakmai alapokon történő szűrést; ezt értem azon, hogy mindenki "felkészültségének, tudásának, érdeklődési területének megfelelő iskolá(k)ba járhasson".<br /><br />Akik pedig nem alkalmasak felsőoktatási képzésre, vagy – inkább – nincs hozzá kedvük, a jelenleginél sokkal nagyobb létszámban részesülhessenek szakképzésben. A szakképzés szerepe sem az lenne csupán, hogy egy-egy szakmát készségszinten megtanítson, hanem az is, hogy az adott szakmai ismeretek megalapozzák a továbbképzést, illetve, hogy a szakmán belül – netán szakmákon átívelő – átfogó, szakmai szemléletet alakítson ki a tanulókban. A modern szakképzés korántsem csupán a szakképző intézetek feladata. Egy-egy szakmának kell összehangoltan tevékenykednie azért, hogy a szakképző helyek tananyaga időszerű és szakszerű is legyen. Először persze azért, hogy legyen egyáltalán.</p></div><p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F06%2F01%2Fbirkaiskola%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F06%2F01%2Fbirkaiskola%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F06%2F01%2Fbirkaiskola%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Birkaiskola"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/06/01/birkaiskola#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/2948022" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
https://birkanep.blog.hu/2011/04/23/a_birka_felti_a_segget
A birka félti a seggét
2011-04-23T09:28:00+02:00
2011-04-23T09:28:00+02:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: justify; ">Emberiesség, pártatlanság, semlegesség, függetlenség, önkéntesség, egység, egyetemesség. <br /><br />Ezek a Vöröskereszt és Vörösfélhold alapelvei szerte a világon.<br /><br />A függetlenség azt jelenti – idézem –, hogy „A nemzeti társaságok, miközben kormányaik segítői a humanitárius munkában, és alá vannak vetve országaik törvényeinek, mindig őrizzék meg önállóságukat, hogy mindenkor a mozgalom alapelveinek megfelelően cselekedhessenek.”<br /><br />Ezt az alapelvet sértette meg 2011. április 22-én Selymes Erik, a Vöröskereszt magyarországi szervezetének (jelenleg még) főigazgatója. <br /><br />Azt mondta ugyanis, sőt, azt a közleményt adta ki a szervezet nevében – az állítólag demokratikusan működő szervezet nevében –, hogy üdülni vitték a gyöngyöspatai roma asszonyokat és gyermekeiket. Selymes – szintén demokratikusan – még a Vöröskereszt sajtófőnökének is megtiltotta, hogy nyilatkozzon.<br /><br />A közlemény azt követően jelent meg, hogy a kormányszóvivő konzultált Selymes Erikkel. A csevejt követően lényegében ugyanazt mondták.<br /><br />Selymes persze hazudott, hiszen milyen táborozás az, amelynek a záró időpontját sem tudja megmondani, csak valószínűsíteni.<br /><br />Selymes átlátszóan hazudott, mert nemcsak az „üdülésre vitt” romák, hanem a világsajtó is arról számolt be, hogy Magyarországon menekíteni kellett a cigányokat egy fasiszta katonai szervezet fenyegető hadgyakorlata elől. Selymes azzal indokolja a véleményét, hogy a Vöröskereszt nem politizál és semleges. Arra a kérdésre, hogy tehát a Vöröskereszt éppen úgy ítéli-e meg a fasisztákat, mint az antifasisztákat, nem volt hajlandó válaszolni. <br /><br />De miért hazudott Selymes? Miért köpte le a menekítésben segítő munkatársait és a szervezet alapeszméjét, miért nyalt be az éppen fennálló hatalomnak? Hiszen megszokhattuk már a sok-sok hazudozást, és ki az, aki még sosem hazudott? A hazugság önmagában nem bűn, hanem eszköz. Miért különösen riasztó, hogy éppen a Vöröskereszt főigazgatója hazudott?<br /><br />Mert Selymes gyáva. A valaha valóban önkéntesekkel működő Vöröskereszt főigazgatói állása jól fizet, és esze ágában sincs másra bízni ezt a jól tejelő tehénkét. Mindannyian így lennénk ezzel, nem? Selymes attól is retteghet, hogy a Széll Kálmán-terv részeként megvonják a Vöröskereszttől az állami támogatást, ha kitart amellett, hogy Gyöngyöspatán nemcsak megélhetési, hanem – potenciálisan – életveszélyben is voltak a cigányok. Selymes félelmei nem alaptalanok, csakhogy…<br /><br />Csakhogy éppen ilyen helyzetben kellene fölemelt fejjel vállalnia az embernek – a Vöröskereszt főigazgatójának különösen –, hogy igen, segít azoknak (cigányoknak és másoknak), akik háborús helyzetként élik meg már hónapok óta, ami Gyöngyöspatán van. És büszkének kellene lennie a Vöröskereszt történelmének legdicsőbb korszakára, amikor a szervezet a haláltáboroktól menekített meg ezreket. Csak remélem, hogy a Vöröskereszt elnöke, Habsburg György is így gondolja. <br /><br />De Selymes nem erre büszke. Hogy mire büszke ez a birka, azt nem tudom. Meglehet, arra, hogy milyen ügyesen bánt el a főigazgatói poszt megkaparintását követően sok-sok olyan vöröskeresztes dolgozóval és aktivistával, akik 20-30 éven keresztül becsülettel szolgálták a Vöröskereszt igazi eszméit. A neten számos ilyen történetet olvashatunk ellentmondást nem tűrő kirúgási akcióiról.<br /><br />Ezért nem érti, nem is akarja érteni, hogy nyilatkozatával – iszonyúan kártékony módon – éppen azt sugallja az embereknek: a hatalom – bármilyen hatalom – még egy olyan tekintélyes szervezetet is maga alá tud gyűrni, mint a Vöröskereszt. S nem hiszi, hogy ő sem fog megmenekülni, bárhogy pelenkázza az ülepét. Akárhogy igyekszik nem politizálni, vagyis uram-bátyám módra politizálni, aláásva egy eddig hitelesnek vélt szervezet tekintélyét.<br /><br />Néhai nagymamám, aki nyugdíjas éveinek kezdetén a kerületi Vöröskereszt vezetője volt, azonnal cselekedne. Remélem, hogy a Magyar Vöröskereszt sok százezer tagja és az aktivistái levonják a következtetést, és mihamarabb megszabadulnak az árulótól.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F04%2F23%2Fa_birka_felti_a_segget%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F04%2F23%2Fa_birka_felti_a_segget%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F04%2F23%2Fa_birka_felti_a_segget%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A birka félti a seggét"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/04/23/a_birka_felti_a_segget#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/2849143" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
https://birkanep.blog.hu/2011/04/22/birkak_vizsga_elott
Birkák vizsga előtt
2011-04-22T10:00:00+02:00
2011-04-22T10:00:00+02:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: justify; ">Amikor suliba járunk, életünk egyik legizgalmasabb része a vizsga. Különösen azok a vizsgák maradnak meg bennünk, amelyek meghatározhatják további sorsunkat.<br /> <br /> A szakképesítést adó (OKJ) vizsgára bocsátás feltétele, hogy a leendő szaki vizsgamunkát – korábbi, szép elnevezésével mestermunkát – adjon be. Vannak szakmák, ilyen a hangtechnikusé, ahol öt alkotást is el kell készíteni.</p> <div style="text-align: justify; ">A műveket természetesen értékelni kell, ami például azt jelenti, hogy – 40 vizsgázót feltételezve – 40*25-30 percnyi hangfelvételt kell végighallgatnom, és három oldalnyi szempont alapján pontoznom őket. Ezek a minősítések szerencsére nem összehasonlító jellegűek, tehát nem azt kell megállapítanom, melyik a szebb, jobb, izgalmasabb mű.<br /> <br /> Most azonban – bevallottan még a műélvezkedés kezdeti szakaszában, amikor a munkák felének csak a borítóját láttam – két kiváló alkotás kerül a kezembe, és e kettő más-más felfogásban készült. A feladat az volt, hogy egy számítógépes játék reklámklipjéhez kellett hangot készíteni. Hogy milyet és milyen felfogásban, az a leendő vizsgázóra – előkelőbben, a „sound designer”-re - lett bízva.<br /> <br /> Az egyik változat magabiztos, pontosan és néhol hűvösen követi a képi tartalmat. A másik változat inkább asszociatív, de helyenként talán kicsit kevésbé takkra vágott. Én mindkettőre maximális pontszámot adtam – ami egyébként nem jelent túl sokat az eszement vizsgafolyamat egészének szempontjából, mert ez a tétel a 23(!) vizsgarész egyikének csupán ötöde, maximális pontszám esetén is csak 0,86%.<br /> <br /> Eszembe jutott azonban, hogy ha ezen munkák – és csakis ezek – alapján kellene eldöntenie egy cégnek, hogy melyik alkotót alkalmazza – továbbá feltételezzük, hogy nem egy ostoba HR-es pofázik majd bele az ügybe, valószínűleg nem is értesítvén a pályázókat arról, hogy be se hívja őket –, mit is tennék. Én már kitaláltam. És Ti? És miért is? De alapos indoklást kérek ám!</div> <div style="text-align: justify; "> </div> <div style="text-align: justify; ">1. változat </div> <div style="text-align: justify; "> </div> <div style="text-align: center; "><object width="425" height="344"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/QZduTGDtyTA&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/QZduTGDtyTA&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed><span style="display: none; " id="1303459661747S"> </span></object></div> <div style="text-align: justify; "> </div> <div style="text-align: justify; ">2. változat</div> <div style="text-align: justify; "> </div> <div style="text-align: center; "><object width="425" height="344"> <param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/0aV0-RZtH0A&hl=en&fs=1"></param> <param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/0aV0-RZtH0A&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed><span style="display: none; " id="1303459290475S"> </span></object></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F04%2F22%2Fbirkak_vizsga_elott%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F04%2F22%2Fbirkak_vizsga_elott%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F04%2F22%2Fbirkak_vizsga_elott%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Birkák vizsga előtt"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/04/22/birkak_vizsga_elott#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/2846904" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
http://i.ytimg.com/vi/QZduTGDtyTA/0.jpg
https://birkanep.blog.hu/2011/04/21/az_elmeno_birka
Az elmenő birka
2011-04-21T12:46:00+02:00
2011-04-21T12:46:00+02:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: justify; ">Az egyik barátom készülődik. Tulajdonképpen már évekkel ezelőtt el akart menni, csak az volt a kérdés, hogy hová. Nem azért akar elmenni, mert az átlagosnál rosszabbul él. Hanem azért, mert úgy látja: itt nincs jövő. És mert az elmúlt hónapok eseményei – a rengeteg bedőlt cég és a közállapotok romlása – azt sugallják neki, hogy addig kell elmenni, ameddig lehet.<br /><br />Amióta a barátom úgy döntött, hogy elmegy, éjszakánként arról a háztömbről álmodik, ahol a gyerekkorát töltötte. Az volt a hazája. Már régóta nem ott lakik, akkor meg nem mindegy, hogy hol?</p><div style="text-align: justify; ">A barátom nem szereti ezt az országot, pedig korábban imádta. Még átmenetileg sem hagyta itt, nem gondolta, hogy tisztességes lenne néhány évig külföldön dolgozni, amikor itt tanították őt a közösség pénzén. <br /><br />Most úgy akar elmenni, hogy nem jön vissza. Esetleg, majd egyszer, de csak kirándulni. <br /><br />A barátom itt fog hagyni mindent és mindenkit. Engem is. – Van internet – mondja –, kapcsolatot tehát tudunk tartani. Különben is, itthon sem találkozunk túl gyakran.<br /><br />A barátom okos ember. Sosem dönt elhamarkodottan. Még éppen fiatal, s egyébként is, bármikor kezdhet új életet az ember. Vagy legalábbis megpróbálhatja. Lehet, hogy ha én is fiatal lennék, én is elmennék, pedig én szeretem ezt a kis országot? Ahogy Radnóti is szerette, de ha tudta volna, hogy mi lesz, menekült volna. Ahogy a hazáját szintén szerető Bartók tette, még éppen időben. Ám akkor miért nem menekültek azok, akiket békén hagytak volna, ha nem vállaltak volna közösséget az üldözöttekkel? Miért nem menekült Zrínyi? Mikor kötelező elmenni, és mikor kell maradni, a végsőkig esetleg?<br /><br />Megkérdeztem a gyerekeimet, hogy ők elmennek-e? Hiszen még előttük az élet, nemcsak magyarul beszélnek, talpraesettek, bátrak, még a kalandot is kedvelik. Érdemes lenne megpróbálni legalább. De nem tudom rávenni őket még egy halovány „talán”-ra sem. Hiába érvelek, hogy fölöslegesen nem érdemes áldozattá válni, ha van jobb megoldás. Ők nem hiszik, hogy bármi rossz történhet. Hiszen még előttük az élet, nemcsak magyarul beszélnek, talpraesettek, bátrak, még a kalandot is kedvelik.<br /><br />Legyen nekik igazuk! Mindenesetre, egy-egy kis bőröndöt nem árt előkészíteni.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: center; "><object width="425" height="344"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/m-oUsGxiqjM&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/m-oUsGxiqjM&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed><span style="display: none; " id="1303382815805S"> </span></object></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F04%2F21%2Faz_elmeno_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F04%2F21%2Faz_elmeno_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F04%2F21%2Faz_elmeno_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az elmenő birka"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/04/21/az_elmeno_birka#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/2844804" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
http://i.ytimg.com/vi/m-oUsGxiqjM/0.jpg
https://birkanep.blog.hu/2011/02/15/az_erzelmi_hajlektalan_birka
Az érzelmi hajléktalan birka
2011-02-15T09:52:00+01:00
2011-02-15T09:52:00+01:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: justify; ">Talán az anyaméhben kezdődött, de nem úgy. Várva-várták, hogy megszülessen. Tehát nem úgy, mint a későbbi érzelmi fogyatékosokat, akiktől szabadultak volna, de már késő volt. Ujjongva nézték őt az ultrahangon, hogy milyen szép és kedves, és hogy biztosan milyen okos és jó is.</p><p style="text-align: justify; ">Amikor megszületett, még egy pillanatig örültek neki. Ő is örült, érezte a gyöngéd simogatásnak, a cici tejecskéjének és az édesanyja könnyeinek melegét. Mert az anyja zokogott. Nem hangosan, nehogy észrevegyék a többiek. Inkább pityergés volt ez, hadd higgyék, hogy a szülés fájdalmának levezetése. Valóban nem volt könnyű a vajúdás, de mi volt az a fájdalom ahhoz képest, amit most érzett.</p><p style="text-align: justify; ">– De gyönyörű csecsemő! – áradoztak az anyának a rokonok és ismerősök, maguk között pedig szánakozva gondoltak a szerencsétlenre, mert ilyen gyerekkel áldotta meg őt a sors. Igen, már ekkor sem ő volt a fontos. Nem az ő jövője.</p><p style="text-align: justify; ">Lehet, hogy nem így kezdődött. Sőt csaknem biztosan nem. Amíg egészen kicsi volt, még valóban szépnek tartották őt, kedvesnek, okosnak és jónak. Bíztak benne, hogy majd boldog felnőtt lesz egyszer, s addig is gondtalan, egészséges, örömteli gyerek. Mint a többi.</p><p style="text-align: justify; ">Nem volt olyan, mint a többi. Régi, sok évtizedes képeket nézeget. A képek alapján nem tudja eldönteni, hogy mikortól lett más. Itt például a kör közepén áll…</p><p style="text-align: justify; ">Már nagyon várta, hogy óvódás legyen. Tetszett neki az óvó néni is, szerette őt, szerette volna, ha ugyanúgy lehet az ölébe bújni, mint anyának. Az óvó néni nem szerette őt, mindig rászólt, hogy mit lábatlankodik megint, ahelyett, hogy a többiekkel játszana? De a többiek nem akartak játszani vele, elhúzódtak tőle, pedig még a homokozó játékait is odaajándékozta egyszer egy közös játékért. Máskor meg azt mondta az óvó néni, hogy rajzolják le a cserépkályhát. Egyforma kockákat kellett rajzolni, egymás mellé és egymás alá. Neki már az első sor sem lett tökéletes, az egyik kocka nagyra, a másik kicsire sikerült. Az egymás alatti sorokban egyre kevesebb lett a kocka, s mire a rajzolásban a lap aljára ért, el is fogytak a kockák. – Reménytelen – mondta az óvó néni, a többiek meg körbeállták őt, és csúfolkodtak. Aztán sikongva futottak el, mert valami riasztó volt a tekintetében, amitől megijedtek a gyerekek. Attól kezdve nem sokat rajzolt, inkább történeteket talált ki.</p><p style="text-align: justify; ">Szeretett iskolába járni. Ott mindig történt valami. Vagyis nem az iskolát szerette, hanem a tanulást. Azzal biztatták, hogy ha szót fogad és jól tanul, minden sikerülni fog neki. Jól tanult. Különösen a verseket szerette. Mindig, minden verset tudott. Akkor egy nagyon nehéz vers volt a házi feladat. Tudta, hogy kevesen fogják megtanulni, és meg fogják verni a többiek, ha jól mondja el. Gyakran verték meg, strébernek tartották. Pedig volt, aki nálánál is jobb tanuló volt, de azt sosem bántották. Amikor a feleltetéskor őt szólította föl a tanárnő, nem szólt egy szót sem. – Szégyelld magad! Csalódtam benned! – kiabált vele a tanárnő, s még hozzátette: – Félelmetes a nézésed!</p><p style="text-align: justify; ">A tanítás után nem ment haza. Késő estig csavargott, félt. Félt a büntetéstől, de attól még jobban, hogy senki nem szereti őt, hiszen ha szeretné, tudhatná, hogy ő megtanulta a verset, szeretettel mondta volna el, de nem lehetett, azt akarta, hogy lássák a többiek: ő sem más. Amikor hazaért, az anyja szemébe nézett.</p><p style="text-align: justify; ">– Valami baj van ezzel a gyerekkel. Nem játszik vele senki, és olykor félelmetes gyűlölettel néz – mondta a pszichológusnak az anyja. – Nincs semmi baj, anyuka, nyugtatgatta a pszichológus; szép, kedves, okos és jó, csak még gyerek… csak még kamasz… csak még alig felnőtt…</p><p style="text-align: justify; ">Aztán nem volt több csak még. Korán reggel sietett dolgozni, a munkaidő után pedig szaladt haza. Nem vette őt észre senki, már-már beletörődött, amikor az áruházban rámosolygott valaki. Csábító mosoly volt, reményteli, otthonos. Amikor először szeretkeztek, az egykori tejecske melegét érezte. – Miért szeretsz? – kérdezte. – Mert szép vagy, kedves, okos és jó.</p><p style="text-align: justify; ">Fölugrott, felöltözött, és elrohant. Milyen ostoba volt, hogy hagyta kigúnyolni magát. Ő már régóta nem szép, nem kedves, nem okos és nem jó.</p><p style="text-align: justify; ">„Nem értem, mit követtem el – olvassa most ezt a régi levelet –, kérlek, bocsáss meg nekem! Nagyon szeretlek, hidd el, nagyon. Gyere vissza kérlek, mindent meg fogok tenni érted, csak ne nézz még egyszer úgy rám.”</p><p style="text-align: justify; ">Visszament hát, próbálkoztak még egy ideig… Utána kezdett gondolkodni azon, hogy az érzelmeiből miért csak a gyűlölet jön át, miért nem látszik a szeretete? Miért, hogy bármit cselekszik, végül sosem a szeretet, hanem a gyűlölet győz? Mintha önző lenne, holott lesi a társa gondolatait. Miért nem veszi észre a másik, hogy a hosszas hajléktalanság védelmi reflexei működnek csupán? Miért torzult el ő, aki valaha tán szép volt, kedves, okos és jó? És már mindegy, hol romlott el, mit kéne tennie, hogy ne csak átmeneti szállást találjon, hanem tartós fedél legyen a lelke fölött?</p><p style="text-align: justify; ">Amikor lelki aluljáróban jársz, ne alamizsnát osztogass. Szólj kérlek, ha látod a fölfelé vezető lépcsőt.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F02%2F15%2Faz_erzelmi_hajlektalan_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F02%2F15%2Faz_erzelmi_hajlektalan_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F02%2F15%2Faz_erzelmi_hajlektalan_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az érzelmi hajléktalan birka"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/02/15/az_erzelmi_hajlektalan_birka#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/2662331" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
https://birkanep.blog.hu/2011/02/01/a_birka_kocsija
A birka kocsija
2011-02-01T04:22:00+01:00
2011-02-01T04:22:00+01:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: justify; ">– Az nem lehet, hogy neked nincs kocsid – csodálkozott a nő –, mindenkinek van kocsija. Kocsi nélkül nem lehet élni.<br /><br />Először úgy húsz évvel ezelőtt sipákolt így nekem valaki. Azt hittem, egyedi hülyével van dolgom. Azóta évente-kétévente találkozom ezzel a véleménnyel. Elfogadom, hogy vannak, akik autóval a seggük alatt születtek, azt viszont sajnálatosnak tartom, ha bárki is arra kényszerül, hogy a saját személygépkocsiját munkaeszközként kell használnia. Azt még inkább, ha ennek a kényszernek az illető örül. Még mindig azt gondolom ugyanis, hogy egy normális társadalomban a munkahely a lakás közelébe települ (és nem fordítva) , ahová gyalog 15-20 perc alatt oda lehet érni, akinek pedig utazó munkája van, annak jár(na) a sofőr. Nekem például járt. Az akkori főnökeim tudták, hogy az a tevékenység, amit rám bíztak, komoly szellemi koncentrációt igényel, ezért kímélni kell a vezetés okozta stressztől. A. C. Clarke tudóstól és sci-fi írótól származik az a mondás, miszerint nem közlekedési eszköz az, amiben menet közben nem lehet olvasni. Arra a kérdésre, hogy mi van azokkal, akik élvezik a vezetést, azt válaszolta, hogy az életveszélyes hobbikat elkülönített helyeken szabadna csak engedélyezni. <br /><br />Egyébként volt kocsink, vagy ha az nem is, Trabant volt. De mert Lilikét (egy Trabant csak nő lehetett) kétszer is ellopták, nem vettünk másik autót. Ám itt nemcsak a gépkocsiról van szó. Hanem egy életfelfogásról is. A Porontyblog fénykorában jót vidultam azon, amikor az egyik unatkozó úri dáma azt írta le, hogy a két bidé alapfelszerelés. Bevallom, fingom nem volt addig arról, hogy mi a bidé, aztán azt gondoltam, hogy biztosan a pinamosó. Pedig a bidéről az első feljegyzések 1710-ből származnak, ám én – nem hencegés, tény – olyan környezetben nőttem föl, ahol nem volt bidé. Nekünk ma sincs. Egy sem.<br /><br />Tudom, sokfélék vagyunk. Van, akinek az a fontos, hogy wellnessben ringassa magát; engem – ha már luxusról lenne szó – el lehetne csábítani egy igazi high-end (csúcsminőségű) lemezjátszóval is, aminek az ára erősítő nélkül másfél milla körül van. Úgy sejtem, sosem lesz ilyenem, viszont legalább azt tudom, hogyan szól egy ilyen jószág. <br /><br />Számomra már az is csuda volt, hogy a fürdőszobánkban van fűtött törülköző szárító. Jó dolog, használom is, de ha nem lenne, az se volna gond. Az viszont gond lenne, ha egy csomó háztartási gép nem lenne az otthonunkban, mert azok valóban hasznosak. A mi családunkban már 1955-ben volt mosógép, és aztán jött a többi. Ennél már csak az volna jobb, ha a lehető legcsekélyebbre csökkenne az otthon végzendő munka. Hm… Van olyan ismerősöm, aki szerint bejárónő (cseléd) nélkül nem képzelhető el az élet. Hogy a bejárónő hogyan élhet bejárónő nélkül… ilyen mélységekre nem tud hatolni az agya.<br /><br />Nagyon sokfélék vagyunk: például az egyik honlapon olvastam, hogy minimálpénzből lakberendeztek egy 80 négyzetméteres panelt. A lakást egy anyuka lakja öt gyermekével. Igaz, könyv egy szál se, de kb. százezer forintos mikrosütő, az van. Meg dizájn. A kommentelők több millió forintra saccolják az átalakítás költségeit. Még ha ilyen gazdag lennék (igen, néhány milla nekem nem minimálpénz), akkor sem szívesen lennék egyedülálló anya.<br /><br />Viszont biztosan nem lennék olyan nő társa – társa? – sem, akinek a legfontosabb mércéje az, hogy a pasinak milyen kocsija van, vagy hová viszi őt nyaralni – természetesen minél drágább helyre. Az ilyen nők – az ilyen emberek, hogy pontosabb legyek, az ilyen birkák, hogy még pontosabb – egyetlen mércéje a saját kényelmük. És e kényelemért számos kényelmetlenséget vállalnak: szolárium, műköröm, műhaj, műcsöcs, szemöldök-tetoválás… az egész napjuk abból áll, hogy megfelelő szintre hozzák a testüket. És abból, hogy szappanoperákat néznek, jósnőkhöz járnak, mert az olyan cuki. (Jut eszembe: Miért nem jósolta meg egyetlen horoszkóp se a legutóbbi földrengést?) A műbirkák úgy gondolják, a kényelem, a luxus jár nekik, hiszen ők oly különlegesek – és tragédiaként élik meg, ha egy eső lemossa a vakolatot az arcukról.<br /><br />Nem irigylem őket. Valószínűleg nem ismerik az olyan érzéseket, mint amilyen a barátság, a szerelem, a katarzis – vagy éppen a jól végzett munka öröme. Mivel sokfélék vagyunk, nekik nincs is szükségük rá. Nekem meg az autóra nincs. <br /><br />Kvittek vagyunk.</p><p style="text-align: center; "><object width="425" height="344"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/mHhrZ-jyWNA&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/mHhrZ-jyWNA&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed><span style="display: none; " id="1296530565595S"> </span></object></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F02%2F01%2Fa_birka_kocsija%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F02%2F01%2Fa_birka_kocsija%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F02%2F01%2Fa_birka_kocsija%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A birka kocsija"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/02/01/a_birka_kocsija#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/2629536" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
http://i.ytimg.com/vi/mHhrZ-jyWNA/0.jpg
https://birkanep.blog.hu/2011/01/27/a_birka_a_miniszterium_es_a_west_balkan
A birka, a minisztérium és a West Balkán
2011-01-27T06:20:00+01:00
2011-01-27T06:20:00+01:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<div style="text-align: justify; ">A birkák esetünkben azok a diákok, akik hangtechnikusok szeretnének lenni, sőt, azt is szeretnék, ha államilag elismert, úgynevezett OKJ-s szakképesítést igazoló bizonyítványuk is lenne erről. Ehhez pedig vizsgázniuk is kell néhány hónap múlva, egy kétéves képzés lezárásaként.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A vizsga nagyon sok részből áll; ennek egyik része a szóbeli. Lássuk hát, hogyan is néz ki egy ilyen szóbeli vizsgakérdés, amelyre előre föl lehet készülni, hiszen ezért nyilvános a tétel:</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(128, 0, 0); ">„Felépül a hangrendszer</span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(128, 0, 0); ">Készítse el egy rock együttes hangosításának részletes rendszerét négy változatban!</span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(128, 0, 0); ">A koncert egy ifjúsági klub pincehelyiségeiben van, aminek a befogadó képessége 300 fő, belmagassága 3 méter. A színpad 50 cm magas, 5 méter széles és 3,5 méter mély. A keverőállás a színpaddal szemben van a terem túlsó falánál. A zenekar felállása: jazzdob készlet (2 felső tom, 3 felső réztányér), 3 rototom, bassusgitár, elektromos gitár 2 fajta gitárkombóval, ének. A gitárosok vokáloznak. </span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(128, 0, 0); ">Az egyik változatban passzív hangsugárzókat kell használni, a másik változatban aktív hangsugárzókat kell használni, a harmadik és negyedik változatban a szomszédos helyiségeket is hangosítani kell a passzív vagy az aktív hangsugárzókkal. A színpad terméhez a szomszédos helyiségeken át lehet eljutni. </span></div><div style="text-align: justify; "><span style="color: rgb(128, 0, 0); ">Dolgozza ki pontosan, hogy milyen tulajdonságú eszközöket használna, azok darabszámát, pontos elhelyezésének szempontjait, a kábelezést, a kábelfajtákat, a csatlakozókat, a kábelek vezetésének lehetséges fajtáit, a mikrofon és hangsugárzó állványokat, a rögzítéseket, az eszközök védelmét. Vegye figyelembe a környezetvédelmi és munkavédelmi előírásokat. Válasszon keverőasztal fajtát, részletesen dolgozza ki a hangutakat és a csatornák beállítását, a kisegítő eszközöket, azok beállításának szempontjait. Adja meg a hangkép kialakításának szempontjait. A négy változat közül a vizsgabizottság választ.”</span></div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Mivel nem a lényeghez tartozik, a feladatban szereplő szakkifejezéseket kivételesen nem magyarázom meg, s tekintsünk most el attól is, hogy egy ilyen feladat technikai megoldásának elkészítése és ismertetése – ráadásul négy változatban – a vizsgaelőírások szerinti 45 perc alatt biztosan lehetetlen. Aki ezt a feladatot – és persze a többit is – kitalálta, biztosan nem mérte föl, hogy egy valóban ennyire részletes és pontos rendszerterv kidolgozásához egy teljes nap is kevés. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Összpontosítsunk inkább arra, hogy a feladat szerint – idézem ismét – „Vegye figyelembe a környezetvédelmi és munkavédelmi előírásokat.” A feladatleírásában pedig az szerepel, hogy „A színpad terméhez a szomszédos helyiségeken át lehet eljutni.”</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Ez azt jelenti, hogy az esemény fő helyszíne nehezen közelíthető meg, át kell menni a vécén is (az ugyanis az előírások szerint kötelező helyiség), nincs kerülőút, nincs olyan másik bejárat, amelyen keresztül a zenekari és technikai cuccokat be-ki lehetne szállítani, és – főként – nincs menekülő útvonal. Ha tehát valami miatt áramszünet lenne a pinyóban, a koncertteremből kizárólag a többi helyiségen (büfé, ruhatár, klotyó) keresztül lehetne kijutni, a pánik miatt esetleg halálra taposva néhány embert.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A feladat szerinti koncertet megrendezni tehát tilos, a leendő hangtechnikusnak egyetlen feladata van: megtagadni a munkát és azonnali hatósági vizsgálatot kérni az ifjúsági klub működtetőivel szemben.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A vizsgafeladat szerinti körülmények – és ebben a tekintetben a minisztérium jó érzékkel választott „életszerű” feladatot – egyáltalán nem számítanak kivételnek. A probléma az, hogy az ilyen élethelyzetet a minisztérium munkatársai természetesnek tekintik, föl sem vetődik bennük, hogy a hatályos rendelkezések szerint törvénysértő és életveszélyes állapotot előidéző esemény ne lehessen megoldandó vizsgafeladat. Kérdés, hogy ha a vizsgázó – az egyébként szintén vizsgarésznek számító "Hangtechnikusi etika" című tantárgyra hivatkozva – valóban nem készít rendszertervet (ráadásul négy változatban), megkapja-e majd a jelest?</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Ti mit adnátok és kinek? </div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F27%2Fa_birka_a_miniszterium_es_a_west_balkan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F27%2Fa_birka_a_miniszterium_es_a_west_balkan%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F27%2Fa_birka_a_miniszterium_es_a_west_balkan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A birka, a minisztérium és a West Balkán"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/01/27/a_birka_a_miniszterium_es_a_west_balkan#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/2617172" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
https://birkanep.blog.hu/2011/01/26/az_inka_birka
Az inka birka
2011-01-26T09:28:00+01:00
2011-01-26T09:28:00+01:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: justify; ">Kitomboltad magad végre? Hagyj minket békén, arról nem volt szó, hogy tényleg eljössz, arról aztán meg végképp nem, hogy mindnyájunkat szinte egyszerre viszel el, te kegyetlen rohadék!</p><p style="text-align: justify; ">Igaz, már évekkel ezelőtt elkezdődött. Először csak szórványosan jártunk temetésekre, de ami az utóbbi hetekben történik, arra valóban nem számítottunk. S talán nem is az a baj, hogy a pre/poszt beat- és hippi-generációk tagjai közül egyre többen fejezik be az életüket – miket is írok, miért nem baj? Hülyeség. Éppen arról akarok írni, hogy valami óriási „tévedés” történik-történt.</p><p style="text-align: justify; ">Azok, akiknek legjobb esetben már rutinszerűen segítenek a fiatalok átkelni az utcán, azt gondolták, hogy valami igazán értékeset hoztak létre. Talán minden korosztály így van ezzel. Ám ennek a kicsivel a II. világháború előtt-után született vagy felnőtté váló korosztály-csoportnak különös szerencséje volt. Valóban megadatott a számára, hogy az elődeihez képest – őket megtagadva-megőrizve – egészen különleges dolgokat műveljen. Nemcsak Magyarországon, hanem a fejlett világban (s talán a nem fejlettben is) mindenütt.</p><p style="text-align: justify; ">Minden kutatás azt bizonyítja, hogy ehhez az áldott állapothoz hozzásegített a világégés – a korábban ismeretlen méretű pusztítás. S az újjáépítés mindig lehetőség az új tehetségek kibontakozására. Az érdekes azonban az, hogy a 25-30 évvel ezelőtt még vitathatatlanul nagyszerűnek tartott – vagy éppenséggel nagy társadalmi vitákat kiváltó – alkotások éppen nem az újjáépítés, hanem a konszolidáció időszakában születtek; a múlt század ötvenes éveinek második felétől nagyjából a rendszerváltásig.</p><p style="text-align: justify; ">Igen, azt gondoltuk, ez valami más: emberibb, őszintébb, igazabb, szókimondóbb; szóljon akár az élet és a halál nagy társadalmi kérdéseiről, akár a magánélet rezdüléseiről. Egyszerre tételeztük magunkat harsányan nyersnek és forradalminak, árnyaltnak és mívesnek. Erősek voltunk, és lenyűgözően sikeresek. Erősek, de jellemzően nem erőszakosak, mert békét akartunk a világon.</p><p style="text-align: justify; ">Ami ebből megmaradt… Sok minden, minden eddiginél több maradt meg, hiszen nemcsak a hagyományos (könyv, kotta, szobor, festmény, épület, stb.), hanem a modern (film, videó, hanglemez és -szalag) rögzítéstechnika is a segített minket.</p><p style="text-align: justify; ">Azt gondoltuk, hogy a mi korosztályaink után már soha nem lesz módi a kultúra silány, hazug, primitív, igénytelen, s főként avítt változata, hiszen még a szórakoztatás zenei nívóját is magasabbra tettük.</p><p style="text-align: justify; ">Na ez utóbbi az egyetlen, ami megmaradt; egy korábbi posztban elmélkedtem arról, hogy túlságosan is – lényegi továbbfejlesztés nélkül.</p><p style="text-align: justify; ">És a többivel mi lett? A regényeinket, verseinket, rajzainkat, szobrainkat, filmjeinket, tévé- és rádiójátékainkat ismeri valaki? Nemcsak a magyarokét. Hová szálltak a darvak, mit mutat egy kaliforniai áruház kirakata napjainkban, mit művelnek a szegénylegények, milyen riport készül egy képzeletbeli popfesztiválon?</p><p style="text-align: justify; ">Nem véletlen, hogy a mi életművünk eltűnni látszik a könyvtárak pincéiben, a film- és hangarchívumokban. A mintegy negyed századdal ezelőtt megkezdődött és napjainkra masszívan megerősödött kulturális és életmód-ellenforradalomnak nincs szüksége nemcsak a mi egykori progressziónkra, hanem semmilyenre sem. </p><p style="text-align: justify; ">Felgyorsult az élet – mondják; nincs idő elolvasni egy regényt, megnézni egy akciómentes filmet… de hát rengeteg egyperces írás, zseb-rádiójáték született fél évszázaddal ezelőtt is, a gyorsuló idő a mi találmányunk! Mégis, amikor tizen-huszonévesekkel először nézetek meg hosszabb játékfilmet, az első 30 perc után azt kérik, tartsunk szünetet. Először nem értettem, miért nem bírják ki, aztán beesett: a tévében ilyenkor szokott jönni az első reklám.</p><p style="text-align: justify; ">Most úgy megyünk el, szerencsésebb esetben még eléldegélünk pár évtizedig, hogy nemcsak a nevünkre nem fognak emlékezni, hanem azt is elfelejtik, hogy megpróbáltunk megváltoztatni egy embertelen világot, mondhatnánk, éppen a modern technika segítségével kíséreltük meg emberszabásúra szocializálni a gépek, a tömegkultúra lüktető világát.</p><p style="text-align: justify; ">Vajon lesz-e majd olyan kor, amikor minket is ámulva fedeznek föl újból?</p><p style="text-align: center; "> <object width="425" height="344"><embed src="https://www.youtube.com/v/odJ7HmvwAiY&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed><span style="display: none; " id="1296030492802S"> </span></object></p><p style="text-align: center; "> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F26%2Faz_inka_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F26%2Faz_inka_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F26%2Faz_inka_birka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az inka birka"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/01/26/az_inka_birka#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/2614294" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
http://i.ytimg.com/vi/odJ7HmvwAiY/0.jpg
https://birkanep.blog.hu/2011/01/24/a_birka_es_tsa
A birka és tsa
2011-01-24T22:20:00+01:00
2011-01-24T22:20:00+01:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: justify; ">„Néha azt veszem észre, hogy még én is tele vagyok szörnyű előítéletekkel. Hát mit akarok akkor tőlük? Múlt héten bejön egy asszony, és sír. Három hónapja nem kapott gyerektartást. Kérdezem, hol a férje? Nem a férje, csak együtt élnek. Született két gyerek, aztán ott hagyta. Hallgatom az asszonyt, és egyszer csak észreveszem, hogy valami furcsa fenntartással vagyok iránta. Csak azért, mert nem a férje, mert nem írt alá egy nyomorult papírt. Rettenetes, nem? Attól nem lehet pontosan olyan becsületes, mint más? Vagy nem szeretheti annyira azt az embert? Szégyen, hogy milyen ostobák vagyunk. Az értelmünk néha hiába tud valamit. Évszázados tehetetlenség van az ügyek mögött. Nincs biztonságérzetük. Bizalmatlanok és boldogtalanok mind. Az emberek nagy része így él.”</p><p style="text-align: justify; ">Na birkák! Mit gondoltok, Mikor hangzottak el az iménti mondatok? Tegnap? Tavaly? Öt éve? Húsz évvel ezelőtt? </p><p style="text-align: justify; ">Félelmetes… 1964-ben mutatták be Szabó István Álmodozások kora című filmjét; a főcím szerint játszott benne például Béres Ilona, Halász Judit, Esztergályos Cili (még nem Cecília), Bujtor István, Kovalik Károly, Rajz János, Sinkovits Imre és Gábor Miklós. Továbbá egy főiskolai hallgató is: Bálint András.</p><p style="text-align: justify; ">A lelkemnek legkedvesebb magyar film ez, talán mert a filmbéli munkahely az én szűkebb hazám, s mert olyan szép a film hangja is, hogy tanítani lehetne. Naná, hogy tanítom. Azoknak, akik meglepődve elnevetik magukat, hogy jé, ilyen volt fiatalon a Halász Judit nagymama, és akik nem tudják, hogy ki az a Béres Ilona.</p><p style="text-align: justify; ">De mintha az eltelt 47 esztendő alatt semmi nem változott volna. Pedig volt azóta hosszú haj és miniszoknya, új gazdasági mechanizmus, a legvidámabb barakk, a szocializmus vívmányainak megőrzése majd feladása, rendszerváltás, ágyútalpon temetés, médiaháború, diáksziget, Bokros-csomag, koronaúsztatás, öszödi kitárulkozás, Facebook… </p><p style="text-align: justify; ">Az évszázados tehetetlenség azonban változatlan. A maradék biztonságérzet is elillant, s 30-40 éves barátaimat hallgatva, az az érzésem, hogy bizalmatlanok és boldogtalanok mind. Mintha valamit rosszul csináltak volna az életükben. Talán túl hosszú ideig nem érdekelte őket a jövő. Nem is érdekelhette, amikor azt sem tudták, másnap mire számíthatnak, így azután nem is nagyon vágyódtak társra, csak pillanatnyi örömökre. Egy-egy villanásra, hogy legalább olykor történjék valami, amiért nem furdalja őket a lelkiismeret, s amivel nem kell elszámolni. Szüleik, nagyszüleik nyomorúságos, piti és gyakorta eseménytelen rabszolga-életét ugyanis bárminek tekinthették, csak jó példának nem.</p><p style="text-align: justify; ">Ám közben számolni felejtettek el. Nemcsak az éveiket nem számolták, arra sem gondoltak, hogy elfogy a választható pasik/csajok színe-java. Vagyis azok fogynak el, akiket eddig prédának tekintettek csupán: az előnyös külsejű, okos, gazdag és fiatal fiúk és lányok mennyisége korlátozott.</p><p style="text-align: justify; ">Most kétségbeesetten érzékelik, hogy már csak a selejt maradt, azok, akik ugyanolyanok, mint ők; mert akiket szívesen választanának, menekülnek, ha meghallják azt a szót, hogy házasság.</p><p style="text-align: justify; ">Vajon miért válik céllá a házasság egy olyan országban, ahol a házasságoknak több mint a fele válással végződik? Miért nem elégséges az élettársi kapcsolat? Miért nincs széleskörű tiltakozás egy olyan alkotmánytervezettel szemben, amely a házasságban élőknek több jogot kíván adni, mit azoknak, akik a párkapcsolat más formáit választják? </p><p style="text-align: justify; ">Ha eltekintünk attól, hogy a házasság egyszersmind vagyonközösség is, próbáljatok meggyőzni arról, miért választottátok vagy választanátok a házasságot?</p><p style="text-align: center; "><object width="425" height="344"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/emMNBLZAzSk&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/emMNBLZAzSk&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed><span style="display: none; " id="1295904272396S"> </span></object></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F24%2Fa_birka_es_tsa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F24%2Fa_birka_es_tsa%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F24%2Fa_birka_es_tsa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A birka és tsa"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/01/24/a_birka_es_tsa#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/2611186" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
http://i.ytimg.com/vi/emMNBLZAzSk/0.jpg
https://birkanep.blog.hu/2011/01/19/a_birkano_es_a_rendes_ember
A birkanő és a rendes ember
2011-01-19T11:16:00+01:00
2011-01-19T11:16:00+01:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: justify; ">– Pedig milyen rendes ember, még sincs senkije – mondta az egyik barátnője. <br />– Te járnál vele?<br />– Nem rólam van szó, én, lekopogom, megtaláltam a páromat.<br />– Boldogok vagytok? Jól éltek?<br />– Szerencsés vagyok, a párom is rendes ember. Biztonságos és kényelmes. Meg aztán a gyerekeket is mindketten szeretjük. Igen, jól megvagyunk. neked is megjöhetne már az eszed. Ahogy régen mondták, benne vagy a korban, igaz, a szingliőrület miatt kitolódott ez a kor. Ráadásul ott van a fiad. A csodára vársz? Ez egy rendes ember…</p><p style="text-align: justify; ">A nő pontosan tudta, hogy benne van a korban, csak mostanában mindenki elhagyta őt. Néhány éve még nem töpizett ezen; élvezte, hogy a pasik mind megkívánják az ágyékát, de most már társat szeretne, családot.</p><p style="text-align: justify; ">– Figyelsz rám egyáltalán? Én segíteni akarok neked, te szerencsétlen! Rendezünk egy bulit, meghívtam rá őt is, legalább gyere el, bemutatlak neki, és ne legyél egyből undok, ha nem tetszik azonnal. Beszélgessetek, hidd el, egy rendes ember kincseket ér a mai világban.</p><div style="text-align: justify; ">A nő családjában már volt egy rendes ember. Régen volt, nem ismerte az illetőt. Az imádott néhai nagymamája nagyon szerelmes volt valakibe, de a szülők nem engedték a házasságot, mert az ifjú pár két tagjának eltérő volt a vallása. Szakítottak hát, a nagymami csaknem belehalt, de mert ő is jócskán benne volt a korban, bemutattak neki egy rendes embert. Három hét múlva férjhez ment a rendes emberhez, aki suszter volt, kényelmes és biztonságos – amíg el nem vitték a Don-kanyarba, ahol tífuszban halt meg, pontosabban megfagyott: a munkaszolgálatosokat egyszerűbb volt kitenni a hóba. A nagymama nem keresett másik férjet, a háború után sok-sok özvegy érezte úgy, tartozik annyival a férje emlékének, hogy soha többé rá se nézzen egyetlen férfira sem.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A nő ágyában sok rendes ember fordult már meg. Mindannyian nősek voltak. A többségük szó nélkül tűnt el, akik meg nem, azok áradoztak, milyen jó a nővel, sokkal jobb, mint a feleségükkel, de ugye megérti a nő, hogy nem akarnak válni, bujkálni, mert a feleségük rendes asszony, jó anya, kényelmes és biztonságos.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A nő nem tudja, milyen anya is ő valójában. A gyereke kiskamasz, kéne neki a felnőtt férfi, akire felnézhet. Hogy hol van az édesapa? Az apa nem tud a gyerekről, a nő nem akarta, hogy kényszerből vállalja a pasi a fiát. A pasi ugyanis nem akart babát, a nő viszont akkortájt akart, szerette volna, ha van valaki, aki csak az övé, akit birtokolhat, akit úgy formálhat, ahogy neki tetszik. Hazudott, a pasinak, nem védekezett. De legalább szép a fiú és okos.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">– Úristen! Hogy néz ez ki? – rémült meg a nő, amikor a buliban meglátta a rendes embert. De mert megígérte, hogy nem fog azonnal menekülni, mosolygott, amikor a rendes ember bemutatkozott. A rendes ember biztatásként értelmezte a mosolyt, beszélni kezdett hozzá, egészen érdekeseket mondott, így egy idő után a nő figyelni kezdett a rendes ember szavaira. Egyre bővítettebb mondatokban válaszolt a kérdésekre. Még senkit nem érdekelt ilyen őszintén az élete, s ez olyannyira megoldotta a nyelvét, hogy egy idő után már csak ő beszélt. Lehet, hogy ennek a két pohár pezsgő is oka volt, mert egyébként soha nem ivott. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">– Tetszel nekem. Akarsz találkozni velem máskor is? – kérdezte a rendes ember, miután hazáig kísérte a nőt.</div><div style="text-align: justify; ">– Igen, hát persze! – válaszolt a nő automatikusan, de már visszaszívta volna, csak nem akarta megbántani a rendes embert.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Másnap a rendes ember fölhívta a nőt. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">– Kitaláltam, hogy megnézhetnénk a múzeumban az időszaki kiállítást. Nagyon hosszú a sor, de nem kell végigállnod, mert én már megvettem a belépőket.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Kiállítást is régen látott a nő, nem járt sehová. Ha nem kell enyelegnie a rendes emberrel, csak a festményeket nézni, miért ne mehetne el? Sokáig voltak a múzeumban, a rendes ember minden képről tudott mesélni valamit, és néha olyan vicces volt, hogy a nő kénytelen volt elnevetni magát.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A nő alig várta már, hogy haza érjenek, eldöntötte, hogy megmondja a rendes embernek, nincs tovább. Ám annyira elgondolkodott, hogy amikor a kapuban a rendes ember megpróbálta megcsókolni őt, sikoltva és durván lökte el magától. A rendes ember elesett, így még taszítóbb és szánalmasabb lett. A nő elszégyellte magát, fölsegítette a rendes embert, s megígérte neki, hogy másnap ismét találkozhatnak.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A nő szilárdan elhatározta, hogy amint találkoznak, tényleg elküldi a rendes embert. De amikor leszállt a buszról, s köszönt a rendes embernek, rákiáltott a fia.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">– Szia, anya! Ki ez a furcsa bácsi?</div><div style="text-align: justify; ">– Ez egy rendes ember. De Te hogy kerültél ide?</div><div style="text-align: justify; ">– Csak csavarogtam, unatkoztam otthon egyedül. Mitől rendes? Elvisz most minket az állatkertbe?</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Már éppen a nő száján volt a méltatlankodás, de a rendes ember megelőzte őt.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">– Persze! Remek ötlet! Melyik a kedvenc állatod?</div><div style="text-align: justify; ">– A mamut – vágta rá a fiú, és huncut vigyorral várta a folytatást.</div><div style="text-align: justify; ">– Ám legyen! Olyan helyre viszlek Titeket, ahol van mamut.<br /><br />A fúnak földerült az arca, s ezzel egyidejűleg komorodott el a nőé.<br /><br />– Hagyd békén a bácsit, jó? Nem ér rá most…<br />– Miért ne érnék rá? Úgyis szerettem volna már megismerni a fiadat, és a mamut is ránk vár. Ugyanis már szóltam neki, hogy megyünk megnézni őt.<br />– Anyu! Ez a bácsi egy varázsló?</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A nő arca megenyhült.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">– Igen, azt hiszem, varázsló.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A Természettudományi Múzeumban hosszasan nézegették a gyapjas mamutot. A nő csodálkozott, milyen felszabadult a fia. Talán ha valami normális nadrágot venne föl a rendes ember… De mit képzelődik, ez volt az utolsó találkozó.<br /><br />– Anyu! Azt ígérte a bácsi, hogy vasárnap mamutot vadászunk a hegyekben. Olyan jó lesz, anyu!<br />– Na elég legyen már a hülyeségekből! A hegyekben nincsenek mamutok, nem megyünk sehová.<br />– De anyu, akkor legalább hadd én… <br />– Nem.<br />– Miért nem? – kérdezte a rendes ember.<br />– Megkérlek, ne szólj bele a nevelési elveimbe. Az én gyerekem, nem a tiéd. Azért nem, mert nem akarom, hogy…<br />– De én akarom, anyu!</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A nőnek eszébe jutott, hogy mindig a gyerekkel kell lennie. Nem is volna rossz, ha lenne egy szabad hétvégéje. Olvasgathatna, lustálkodhatna…<br /><br />– Hát… én nem is tudom… De vigyázzatok egymásra ám!</div><div style="text-align: justify; ">– Csodálatos vagy, anyukám! Te vagy a világon a legjobb anya! </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Már percenként nézte az óráját. Biztosan valami bajuk történt… Kár volt elengedni őket, milyen baromság ez az egész, ő nem akarja a rendes embert, csak már itthon lennének, azonnal kidobja a pasit. Na végre!<br /><br />– Anyu! Anyukám! Hoztunk Neked mamutot, a cseppkőbarlangban vadásztuk! Nagyon izgalmas a cseppkőbarlang, kár, hogy nem voltál velünk! Képzeld, évmilliók alatt nő meg egy cseppkő. Egykor ilyen barlangokban éltek az emberek, onnan indultak mamutot vadászni. Egész télen lesz mit ennünk, mint az ősembereknek! Útközben fel is dolgoztuk, hogy beférjen a fagyasztóba, mert a barlangot nem hozhattuk el. Csinálhatsz mamutlevest, rántott mamutot, mamut sültet, mamutfőzeléket, bármit, amit szeretnél. Nézd, ez a combja! <br /><br />A fiú a levegőbe rajzolta a képzeletbeli mamut combját, azután sorjában a többi részét. A nő csóválta a fejét… milyen bolondok ezek ketten…<br /><br />– Az mi a kezedben?<br />– Ja, nagyon meleg van odakinn, és a furcsa bácsitól megkérdeztem, szabad-e fagyit enni a mamuthoz? Azt mondta, éppen a fagyi az a köret, ami a mamuthoz a legjobban illik. A házunk előtti boltban vett hát egy kiló vanilia-málna fagyit, nézd meg a doboz címkéjét, ott van rajta a mamut.<br />– Nem fogadhatod el ezt a fagyit. Megtiltom, hogy egyél belőle! A bácsi majd visszaviszi a boltba, én is vettem neked fagyit, majd eszel abból! – üvöltött a nő.<br />– Gonosz vagy, anyu! Gonosz vagy, és nem szeretsz engem. A te fagyid nem kell. A bácsi fagyiját akarom! Te nem szereted ezt a bácsit, mert nem olyan, mint a többiek, akikkel eddig voltál. Te senkit nem szeretsz. Te sosem értél rá, hogy énekelj nekem, hogy hintázz velem a játszótéren, mert utálod a játszóteret, mert a többi anyukának volt férje, még a meséket is, amiket neked kellett volna mesélned nekem esténként, én találtam ki magamnak. Azt hiszed, nem veszem észre, hogy mit művelsz? Csak azért nem szóltam, mert sajnáltalak, hogy mindig más emberekkel baszol… <br />– Elég volt! Mit képzelsz, Te? Te taknyos! Hogy beszélsz az anyáddal, mi? Nesze, nesze, nesze! – ütötte a fiát, ahol csak érte.<br />– Agyon is vághatsz – bömbölt a fiú –, akkor is kurva vagy! Kurva! Kurva! Kurva! <br />– Te meg mit bámulsz itt? – rivallt a nő rendes emberre. Képzeld, kurva vagyok, aki mindig mással baszik. Megmondta a fiam, te is megkúrhatsz, ha akarsz. Azt hiszed, számít valamit? Nem kell udvarolgatni, kirándulni vinni és elszakítani tőlem a fiamat. Tessék, itt a pinám, ürítsél bele Te is, aztán takarodj a jó büdös francba!</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A nő meglökte a rendes embert, de az most nem esett el, csupán a falnak vágódott. A nő megölelte a férfit, a férfi átkarolta a nőt, simogatta a haját…</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">– Csókolj már meg, az isten szerelmére, mire vársz még? – szipogott a nő, és a rendes ember ajkaira tapadt. – Ne álljunk már így, na… – Az ágyára fektette a férfit. Odabújt hozzá. Jó volt bújni. Nagyon jó. Kényelmes és biztonságos. Sokáig bújt hozzá. Kigombolta a férfi ingét, csókolgatta a mellkasát, lehúzta a nadrágját, és beleült a férfiba. A férfi csendesen élvezett el, a nő észre sem vette. Nem érzett semmit.<br /><br />Napokig nem találkoztak. Féltek egymástól, éppen elég kudarc volt az életükben. Egy idő után arra gondolt a nő, hogy az első szeretkezés gyakran nem szokott sikerülni, a bújás viszont hiányzott. Egyre jobban hiányzott.<br /><br />– Szia! Hogy vagy? – kérdezte a telefonban a nő.<br />– Én jól. Máris jól. Örülök a hangodnak – válaszolt a rendes ember.<br />– Arra gondoltam, valamikor följöhetnél. Azt hiszem, egy ici-picit szeretlek.<br />– Én nagyon-nagyon szeretlek.<br />– Jaj, ne… Kérlek, ne szeress jobban, mint ahogy én Téged.<br />– De én nem tudok másképp szeretni. Vagy nagyon, vagy sehogy.<br />– Akkor próbáld meg, hogy csak ici-picit. A kedvemért. Vagy legalább ne mondd, fojtsd magadba, hogy ne lássam. Kérlek… <br />– Megyek máris. Nem zavarok?<br />– Ha Téged nem zavar a fiam…<br />– Indulok, csak van még egy kis dolgom.<br /><br />Amikor a rendes ember belépett a nő lakásának ajtaján, a fiú felkiáltott.<br /><br />– De jó, hogy itt vagy, bácsi! Hiányoztál. <br />– Igen, hiányoztál nekünk – mondta a nő. Majd a fiához fordult.<br />– Menj a szobádba! Ez most nem Rád tartozik, ugye, megérted.<br /><br />Ketten maradtak, a rendes ember suttogva szólt: </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">– Hoztam valamit. Remélem, tetszeni fog. <br />– Minek hoztad? Nem kéne…<br />– Próbálj már örülni egyszer valaminek… Elképzeltem, hogy erre fogunk szeretkezni.<br />– Juj, ezt imádom! Simon és Garfunkel! A csend hangjai. Megőrülök, pont ezt a számot… Honnan tudtad? A csendet is szeretem. Nagyon zúg a számítógép. Így nem lehet… Szeretem a csendet. Adj időt nekem. A fiam szeret Téged, felnéz rád, rajong. A fiam tud szeretni, már bocsánatot is kért, pedig sajnos igaza volt. Én nem tudok szeretni. Idő kell, hogy elfogadjalak. Legyél türelmes, kérlek! Ha sokszor bújhatok hozzád, föl fognak oldódni a gátlásaim. Te olyan rendes ember vagy! Kényelmes és biztonságos.<br /><br />A rendes ember már szinte minden nap a nőnél aludt. Mindig hozott valami csekélységet, és mindig el kellett viselnie a kérdést: Minek? Sokat beszélgettek, bújtak, és szeretkeztek. A férfinak mindig jó volt, minden reggel tiszta ruhát talált az ágyon, kipucolt cipőt, és a táskája mellett ott volt a becsomagolt reggeli. A nő egyre nyugtalanabbul éhezte a gyönyört. <br /><br />Amikor már-már úgy érezte a nő, hogy megszokta a rendes embert, a férfi rendetlenkedni kezdett. Egyre később érkezett meg, akkor is csak ledőlt az ágyra, és szinte azonnal elaludt.<br /><br />– Mi vagy Te, ágyrajáró? <br />– Dehogy, csak sok a munkám. Mondtam, hogy kitaláltam valamit, és gyorsan meg kell csinálnom. Ez lesz életem fő műve, ezt kapod tőlem, Neked csinálom, hogy büszke lehess rám! Hogy ne kelljen szégyenkezned miattam. Hogy megmutathassam, érek valamit. Már alig van hátra a befejezésig, és akkor ismét sokat leszek Veled.<br />– Nekem nem kell a dicsőséged! Nekem te kellesz! Hol vagyok ebben a kapcsolatban én?<br />– Bennem vagy. Mindenemben vagy. A lelkemben vagy. A testemben vagy. Nagyon szeretlek.<br />– Mondtam, hogy ne szeress nagyon! Nem érzem, hogy szeretnél.<br />– Nem érzed? Hogyhogy nem érzed?</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Másnap a rendes ember korán érkezett; egy nagy csokor virággal a kezében lépett be a nő lakásának ajtaján.<br />– Minek hoztad? Ünneplünk valamit?<br />– Átadtam a munkát a munkatársnőmnek. A lényege már elkészült, ő is be tudja fejezni.<br />– Micsoda? Megvesztél? Hiszen a Te ötleted, Te gürcöltél vele, és majd másé lesz a dicsőség, más kap jutalmakat, kitüntetést, nemzetközi elismerést?<br />– Már nem érdekel. Csak te érdekelsz.<br />– Én nem kértem, hogy hagyd abba…<br />– Azt mondtad, nem érzed, hogy szeretlek. Azt akarom, hogy érezd. Gondoltam…<br />– Hát rosszul gondoltad! Én nem érek annyit, hogy feláldozd a karrieredet! Én téged nem…<br /><br />Elhallgatott. Egy idő után a rendes ember elkészült a munkájával. Nagy jutalmat kapott, nemzetközi konferenciákon tartott előadásokat, kitüntették, fogadásokon vett részt. A nő is elkísérte csaknem mindenhová. Az ismerősei összesúgtak: Milyen szerencsés ez a nő. Meg se érdemli ezt a rendes embert, pedig büszke lehetne rá. Ahogy viselkedik szerencsétlennel… Igazán megbecsülhetné, találni valakit egy gyerekkel ebben a világban, aki kényelmes és biztonságos…<br /><br />Közeledett a nő születésnapja. A rendes ember megpróbálta kifürkészni, mi az, aminek nagyon örülne a nő, amire nem mondaná, hogy „minek”? A kiválasztott mini-hifitoronyból csak egy példány volt az üzletben. A férfi arra kérte az eladónőt, hogy mindent hadd próbálhasson ki, mert nem akar égni a kedvese szülinapján. Kecses kis hifitorony volt, nőies. Az összes funkció működött, ráadásul nem zúgott; nagyon csendesen forgatta a lemezt a szerkezet. A rendes ember azt is kérte az eladótól, hogy egy sokkal nagyobb dobozba csomagolják be, hadd tartson sokáig a meglepetés.<br /><br />– Nem tudtam, hogy ennyire is lehet szeretni valakit. Mondja meg a kedvesének, hogy irigylem őt. Maga rendes ember – búcsúzott az eladónő. A rendes ember elpirult.<br /><br />Elpirult akkor is, amikor – kicsit késve ugyan, de – belépett a nő lakásának ajtaján.<br /><br />– Már megint késtél. Tudod, hogy utálom, ha késel. Félek, ha késel. Ez meg micsoda? Minek hoztad?<br />– Boldog szülinapot! Nézd meg, mi van benne. Ne haragudj, azért késtem, mert kipróbáltam, jó-e.<br /><br />A nő izgatottan csomagolni kezdett, egyre kisebb lett a csomag. Amikor végre megpillantotta a gyári dobozt, megdermedt.<br /><br />– Ez mi ez? Mi ez a szar? Ez nekem nem kell! Nem kell, érted? Mit képzelsz magadról? Vidd innen, bánom is én, hogy hová, csak vidd…<br />– De hát mi a baj? Legalább bonts ki, nézd meg! Olyan nőies…<br />– Nem érdekel! Nekem nem kell semmilyen zajforrás. Megmondtam Neked, én a csendet szeretem! Éppen elég zaj van a munkahelyemen! Ez az én lakásom! Itt csak csönd lehet! Itt csak olyan tárgy lehet, amit én választok, nem egy betolakodó. Vidd el! Ne avatkozz az életembe!<br /><br />Mint amikor a rendőr üt ólmos gumibottal. Először csak zsibbad, mintha megszűnt volna a test. Aztán hasít csak a fájdalom. A rendes ember azon gondolkodott, hogy más férfi ilyen esetben vagy a nő képébe vágná a készüléket, vagy kidobná az ablakon, és úgy fordulna sarkon, hogy még a nő nevét is elfelejtené. Ő nem elég erős ehhez. S bár világgá szeretett volna menni, csak az ágyig vonszolta magát, összegömbölyödött, és a fal felé fordulva zokogott.<br /><br />Néhány perc múlva a nő simogatni kezdte a fejét.<br /><br />– Hagyj békén! Mit akarsz még? Hányszor fogsz még megalázni? Mindjárt összeszedem magam, és elmegyek örökre. Még pár perc, és megszabadulsz tőlem.<br />– Nem akarom, hogy elmenj. Ha már én elkúrtam a születésnapomat, legalább Te ne… Nem tudhattad. Jót akartál, de nem tudhattad, hogy az én magányom, csalódásaim következtében semmit és senkit nem tudok elfogadni. Ezért menekülnek tőlem. Ne hagyj itt, legalább a születésnapomon ne… A készüléket pedig elcsomagoltam, majd egyszer lesz vele valami.<br />– És az én magányom? – kérdezte a férfi, de nem kapott választ. Összebújtak, szeretkeztek. Most mindketten olyan szánalmasak voltak, olyan gyöngék, olyan kiszolgáltatottak, hogy a nő is majdnem elélvezett.<br /><br />Ismét hónapok teltek el. Kívülről úgy látszott, jól elvannak egymással. Bújni még mindig jó volt; a nő gyakran szerette volna, ha csak bújnak, bújnak, egymás karjaiban alszanak el, és nincs más, csak bújás. Mert az kényelmes és biztonságos. Az egyik este együtt nézték meg az Operaház fantomját. Az előadás után a nő azt kérte, egyedül mehessen haza.<br /><br />Egy másik este, azon a bizonyos estén szorongva lépett be a rendes ember a nő lakásának ajtaján. Félt, hogy megint mi lesz. Ez a nap az ő születésnapja, nem kéne a cirkusz. Hatalmas tortát sütött neki a nő, és egy puha csomagot adott a kezébe. A szabóságban csináltatott, valódi gyapjú nadrág volt benne. Zavartan próbálta föl.<br /><br />– Teccő, geci! Kő kóla? – incselkedett a nő, a fia pedig a rendes embernek írt versét szavalta el, amiben apának nevezte őt. Aztán elvonultak, a nő gyertyákat gyújtott, pezsgőt bontott, a mini-hifiből fölcsendült Simon és Garfunkel: A csend hangjai. A rendes ember olyan szexuális gyönyört élt át, amiről képzelődni sem mert. Mielőtt elaludt volna, a nő szemébe nézett:</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">– Legyél a feleségem!</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Reggel a rendes ember ébredt korábban. Eddig sosem sikerült ágyba vinni a reggelit, mindig elaludta a lehetőséget. Most óvatosan kelt ki az ágyból, lábujjhegyen osont a konyhába. Szendvicseket készített, felkatonázta őket, hogy megetethesse az asszonyát. Kávét is főzött. Forró, gőzölgő kávét. Az egészet egy tálcára tette, s elindult a hálószoba felé.<br /><br />A küszöbön megbotlott, elzuhant, a forró kávé az ágyra ömlött, a nő testére.<br /><br />– Mit csináltál, Te barom? Már megint mit csináltál? Semmire nem vagy képes! Semmire!<br />– Bocsáss meg, csak ügyetlen voltam… A reggelit akartam ágyba…<br />– Tudhatnád, hogy sosem reggelizek. Ennyit se tudtál megjegyezni? Semmit nem tudsz rólam, semmit nem értesz belőlem…<br />– De hát tegnap, a születésnapomon… azt hittem, minden rendben van… azt hittem, szeretsz… Mi történt tegnap óta? <br /><br />A nő egész teste remegett, szinte csak önmagához beszélt.<br /><br />– Nem történt semmi. Éppen az a baj, hogy nem történt semmi. Azt terveztem, még egyszer megpróbálom. Megpróbállak elfogadni olyannak, amilyen vagy. És most már kimondom, amit eddig szégyelltem: nagyon szeretlek. Még szerelmes is voltam beléd néhány hétig.<br />– Szerelmes? Nem vettem észre. Miért nem szóltál?<br />– Mert szégyelltem. Szégyelltem magam előtt is a szerelmet. Azt, hogy beléd vagyok szerelmes. Gyűlölj, ha akarsz. Gyűlölj, mert kitaláltam, hogy adok még egy esélyt, a tegnap estét, amikor mindent megkapsz tőlem, amire vágyódsz. Ha azt kérted volna, hogy hívjak ide egy másik nőt is, mert minden férfi szeretné kipróbálni, milyen kettővel, szó nélkül teljesítettem volna a kérésedet. Vagy bármi mást… mit tudom én… Úgy játszottam az ágyban, ahogy még egyetlen pasival sem. Megpróbáltam, érted? Mindent megpróbáltam. Sokáig azt gondoltam, veled van baj. Nem, nem veled. Varázsló vagy, olyan dolgokat szabadítottál föl bennem, olyan gátlásokat oldottál föl, amiért a következő pasik hálásak lesznek. Azt hittem, én jobb tudok lenni, mint Christine Daaé.az Operaház fantomjából. És jobb is vagyok. Mert nagyon szeretlek. Nagyon szeretlek. Nagyon szeretlek. Csak hát… szégyellem, ha velem vagy. Zavar. Zavar, amilyen vagy. Nem az arcod, nem a tested, nem a korod, nem a csetlő-botló viselkedésed, Még csak az sem, hogy mindig késel. Te zavarsz. Az zavar, hogy nem ezen a földön élsz, és hiába vagy rendes ember, kényelmes és biztonságos, hogy baszná meg az isten azt a barmot, aki ezt kitalálta, szóval, hiába tettél nővé végül, nem tudlak vállalni. <br /><br />Én <br />sem <br />tudlak <br />vállalni. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: center; "><object width="425" height="344"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/h-S90Uch2as&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/h-S90Uch2as&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed><span style="display: none; " id="1295433374343S"> </span></object></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F19%2Fa_birkano_es_a_rendes_ember%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F19%2Fa_birkano_es_a_rendes_ember%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F19%2Fa_birkano_es_a_rendes_ember%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A birkanő és a rendes ember"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/01/19/a_birkano_es_a_rendes_ember#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/2595352" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
https://birkanep.blog.hu/2011/01/13/a_birka_es_az_idegen
A birka és az idegen
2011-01-13T08:24:00+01:00
2011-01-13T08:24:00+01:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: right; "> "Számban tartalak, mint kutya a kölykét<br />s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.”<br />(József Attila: Gyermekké tettél)</p><div style="text-align: justify; ">Nézi őt. Noha szépen, egyenletesen lélegzik, elképzeli, hogy halott. Akkor értené, hogy miért lett hirtelen idegen. </div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">A téli reggel szürkeségében még riasztóbb, hogy idegen. Szégyelli magát. Hiszen az idegen a bizalmába fogadta. Kedves volt hozzá, jól érezte magát vele. Tegnap azt mondta neki az idegen, hogy mindig rá vágyódott, hogy vele a legjobb a világon, s hogy örökké vele szeretne élni.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Megerőszakolta az idegent. Nem is egyszer. Megerőszakolta, kéjesen nyomult belé, a lelkébe és a testébe egyaránt, s hogy elfödje az erőszak érzetét, igyekezett úgy csinálni, hogy az az idegennek a lehető legjobb legyen. Mert félt az idegentől; félt, hogy ha nem kap tőle eleget, akkor többé nem erőszakolhatja meg.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Az idegentől nagyon félt. Félt, hogy az idegen megöli őt, hogy az idegen nem olyan, mint ő, nem tudhatja, mit érez valójában, mit gondolhat róla, amikor együtt vannak – vagy amikor nincsenek együtt. Úgy gondolta, hogy az idegen is fél tőle, és hogy semmi más, csak ez a kölcsönös félelem tartja össze őket, feledtetve olykor, hogy mindketten idegenek.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Nem igaz. Nem szabadna utólag belemagyarázni, hazudni önmagának, hogy ő tudta. Éppen ellenkezőleg. Boldog volt ő is, nagyon-nagyon boldog, rengeteget alkotott, olyan csúcsokra jutott föl, mint még soha.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">De most zuhan. Amikor felébredt, akkor kezdődött a zuhanás; akkor – minden átmenet nélkül – sikított benne a felismerés: idegen.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Hányingere van. Egyre erősödő hányingere. Az áldott állapotban lévő nő érezhet ilyen hányingert, amikor a teste mérgezésként értelmezi a megfogant paránykát, és ezt az idegen, betolakodó sejtcsoportot megpróbálja megölni, kilökni magából. Az anya szervezete ilyenkor önmagát is mérgezi az ellenanyaggal, ettől van a hányinger. Ha a magzat eléggé erős, elmúlik a hányinger, és egy másik anyag már a befogadást és a fejlődést segíti elő.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Ő nem tudja befogadni az idegent. Egyre erősebb ellenanyagot termel a lelke, amely egyre inkább távolodik az idegentől. Már zokog, tudja, hogy megint elkerülhetetlen a vetélés.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Még egyszer megpróbál visszaemlékezni azokra a boldog pillanatokra, amelyek feledtették vele, hogy a másik egy idegen. A séták, összebújások, tervezgetések, játékok...</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Milyen szép az idegen, ahogy itt fekszik, békében, egyenletesen, mélyen lélegezve. És ő most meg fogja ölni. Sunyi, aljas módon szabadul meg ettől az idegentől is.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">Csöndesen felkel, felöltözik. Mielőtt kilép az ajtón, megsimogatja az idegen arcát, és egy papírt tesz az ágyra.</div><div style="text-align: justify; "> </div><div style="text-align: justify; ">„Nagyon szerettelek. Szia.”</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F13%2Fa_birka_es_az_idegen%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F13%2Fa_birka_es_az_idegen%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F13%2Fa_birka_es_az_idegen%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A birka és az idegen"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/01/13/a_birka_es_az_idegen#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/2580422" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu
https://birkanep.blog.hu/2011/01/07/a_kormanytisztviselo_megolne_a_birkat
A kormánytisztviselő megölné a birkát
2011-01-07T17:19:00+01:00
2011-01-07T17:19:00+01:00
Strici
https://blog.hu/user/139554
<p style="text-align: justify; ">Ezt elképzelni sem tudtam volna.</p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; "></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">De tényleg nem.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">Hogy már itt tartunk.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">Az állam fejesei a közelmúltban kitalálták, hogy a cégek adóbevallását, mérlegét, stb. elektronikus formában is közzé kell tenni. Ez nem ám ingyér van; 3 000 forintot kell befizetni valami számlára, aztán ki kell tölteni egy űrlapot, beleírni egy erre a célra kapott, 16 számjegyű kódot, és a dokumentumokat el kell küldeni egy emilcímre vagy hová.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">Van egy cégem, amelynek 1997 óta se bevétele, se kiadása nincs, egy nagyon lelkiismeretes könyvelő barátom a nevemben minden esztendőben benyújtja a szokásos nullás bevallást. Eddig ezzel semmi gond nem volt, tavaly (2010) tavaszán is szólt, hogy utaljak át a hosszúnevű minisztériumnak 3 000 pénzt. Mivel az én számlámon éppen akkor egy vas sem volt, 85 éves édesanyámnak a számlájáról utaltam a zsét.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">Karácsony előtt pár nappal (mert mikor, na mikor?) kaptam egy értesítést az Apehtől, hogy nem nyújtottam be az elektronikus lószart, január 10-ig tegyem ezt meg, mert különben…</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">A könyvelőm szabin volt, ezért tegnap szólt, hogy baj van, beszélt az Apehhal, mert az adóhatóságnak nincs meg a visszaigazolása arról, hogy befizettem a három rongyot.</p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">Ennek a visszaigazolásnak emilben kellett volna megérkeznie. De nem érkezett meg.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">Sebaj, gondoltam, majd gyorsan megoldódik ez is, mint minden. Felhívtam az Apehot, a csajszi egyrészt megnyugtatott, hogy több száz ügyfél panaszkodott, hogy mindent beküldött, mégis kapott értesítést, másrészt elirányított a hosszúnevű minisztériumhoz, onnan pedig egy másik kedves ügyintéző a Magyar Államkincstárhoz. <span style="mso-spacerun:yes"> </span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">Felhívtam hát a MÁK-ot, ahol a pasi azt mondta, tudnak utólag küldeni egy újabb igazolást, csak mondjam meg a 16 jegyű számot.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">Mondtam, honnan tudnám? Ő pedig anélkül nem tud segíteni. Gondoltam, ha ő nem, akkor a főnöke igen. Hiszen az állam és a nép közötti alapvető jogi előírás a jóhiszemű együttműködés. Minden más adatot tudok, ezt a 16 jegyűt nem.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">Kapcsolta is a főnökét, egy csöppet sem kedves nőt. Neki is elbúgtam a bánatomat, mire a nő közölte, hogy a törvényi rendelkezések szerint neki kérni kell a 16 jegyűt. Mondtam, hogy tudomásom szerint ez nem törvény, hanem csak rendelet, a törvény a jóhiszemű együttműködést mondja ki. Márpedig a magasabb rendű jogszabály erősebb, mint az alacsonyabb rendű. Ráadásul nem is értem, hogy ha az államhoz befolyt a zseton, miért nekem kell csatolni bármit is? Ami egyszer az államnak megvan, miért kéri ismét és ismét?</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">Erre azt mondta a nő, hogy neki, mint kormánytisztviselőnek, azt az előírást kell betartania és végrehajtania, aminek része, hogy csak a 16 jegyű szám ismeretében küldhet újabb emilt. Ő minden előírást betart.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">- Ha mondjuk, az lenne a törvényben, hogy engem meg kell ölnie, akkor megölne?<br />- Igen.<br />- Ha mondjuk, az lenne a törvényben, hogy minden zsidót meg kell ölnie, megölné őket?<br />- Igen.<br />- Megismétlem a kérdést: <span style="mso-spacerun:yes"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span>Ha mondjuk az lenne a törvényben, hogy minden zsidót meg kell ölnie, megölné őket?<br />- Igen.<br />- Köszönöm, nincs más kérdésem Önhöz.</p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; "></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">Aztán felhívtam anyu bankját. Elmeséltem, mi történt, vagyis hogy potenciális tömeggyilkos már<span style="mso-spacerun:yes"> </span>főnök lehet a magyar közigazgatásban. Azonnal előkeresték a 16 jegyű kódot.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">Visszahívtam a MÁK-os ügyintézőt, részvétet nyilvánítottam a főnöke miatt, majd bediktáltam a 16 jegyűt.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">Mondta a pasi, hogy most már okés, küldi is a visszaigazolást. Mondtam, hogy új szolgáltatóm van, <span style="mso-spacerun:yes"> </span>más az emilcímem.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>Mondta, hogy csak a régire küldheti. Kérdezte is, mi a régi. Mondtam egy címet, kiderült, hogy nem az van az eredeti papíron.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>Az is kiderült, hogy olyan szolgáltatóhoz tartozó emilcím van rajta, amelyiknél nekem sosem volt postafiókom. Márpedig – állította váltig a pasi – ha azt akarom, hogy új emilt küldjön, akkor vagy erre a címre küldi, vagy ismét befizetek három rongyot, stb. Mindezt egy munkanappal a határidő lejárta előtt.</p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">Na ekkor kezdtem úgy üvölteni, ahogy nem egy birka, hanem egy bölény. Utólag bocs. </p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">Majd eszembe jutott, hogy hátha a könyvelőé az emilcím, hiszen mindent ő intézett. Tényleg az övé volt, meg is kapta most a visszaigazolást, csak éppen megnézni nem tudta, mert azt csak egy Mokka nevű, mindössze 30 napig ingyenes programmal lehet, márpedig a 30 nap már régen lejárt. De nem is kell megnéznie, csak csatolnia. </p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; ">Én meg még gondolkodom, csatoljak-e egy feljelentést a MÁK-os csaj ellen. Azért sokáig nem fogok rágódni ezen.</p><p class="MsoNormal"></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F07%2Fa_kormanytisztviselo_megolne_a_birkat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F07%2Fa_kormanytisztviselo_megolne_a_birkat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbirkanep.blog.hu%2F2011%2F01%2F07%2Fa_kormanytisztviselo_megolne_a_birkat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A kormánytisztviselő megölné a birkát"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://birkanep.blog.hu/2011/01/07/a_kormanytisztviselo_megolne_a_birkat#comments"><img class="item_ctp" src="https://birkanep.blog.hu/rss/image/post/id/2567902" border="0" /></a><br /></p>
0
Birka nép
https://birkanep.blog.hu