Mint korábban olvashattátok, úgy döntöttem, hogy roma leszek, mert a kormányfő megígérte, hogy 200 romát fognak foglalkoztatni a közigazgatási intézményekben.
Itt a link, ha érdekelnek Titeket az előzmények:
http://birkanep.blog.hu/2009/09/23/tegnap_ota_en_is_roma_vagyok
Mivel nagyon piszkálta a csőrömet, hogy mennyire is felkészültek az illetékesek a dologra, először a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központot hívtam föl a múlt héten, ahol azt mondta egy kedves hölgy, hogy őket is váratlanul érte a bejelentés, senki nem tud semmit, de a kérdéseim jogosak.
Ezt követően a kérdéseimet a Kormányszóvivői Irodának telefonon tettem föl, majd írásban is megismételtem:
.....................................................................
Kedves kollégák!
Tegnap beszéltem az egyik munkatársnőjükkel, aki ígéretet tett arra, hogy a kérdéseimre gyors választ kapok.
Időközben meggyógyult a PC-m, ezért megismétlem - és eggyel ki is egészítem - a kérdéseket, de ha már dolgoznak a többi öt válaszon, ami úgy gondolom, nem különösebben komplikált, hiszen a közleményük előtt nyilván hónapokon keresztül végeztek hatástanulmányokat, akkor első lépésként megelégszem az öt kérdésre adható válasszal is.
Tehát:
1. Hogyan jött ki a 200-as keretszám? Miért nem pl. 191 vagy 210?
2. Hogyan rehabilitálják a közigazgatási költségek csökkentése ürügyén kirúgott köztisztviselőket, közalkalmazottakat?
3. Ki számít romának, milyen igazolásokat kell beszereznie annak, aki romaként akar álláshoz jutni?
4. Csak fiatal romák juthatnak-e álláshoz, mert a közlemény két bekezdése ebből a szempontból ellentmondásos, s ha igen, ki tekinthető fiatal romának?
5. Mi van akkor, ha a 200 helyre 15 ezer jelentkező vagy még annál is több lesz?
+1: Ha korábban elbocsátottak a közigazgatásból romát, őt visszaveszik? Ha őt igen, akkor a többieket miért nem? Ha az elbocsátottak között volt roma is, honnan tudják? Milyen egyéb nyilvántartás van Önöknél még az emberekről a nemzetiségi-etnikai hovatartozásukon kívül? (Pl. világnézet, hobbi, betegségek, stb.)?
.....................................................................
Kaptam is egy emilt Halmai Zsófiától, az iroda munkatársától, aki szerint az alábbiak a kérdésemre adott, a Kormányszóvivői Iroda álláspontját tükröző válaszok:
„A kormány a diplomával rendelkező roma munkavállalók előtt álló akadályok lebontása érdekében egy olyan komplex, szakmai és anyagi segítséget nyújtó programot dolgozott ki, amely segíti a diplomával rendelkező romákat a központi közigazgatásban és a regionális hivatalokban való elhelyezkedésben.
A programban résztvevők kiválasztására nyílt pályázatot ír ki a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ. A KSZK a szakmai kompetenciák, a rátermettség alapján fogja kiválasztani azokat a roma szakembereket, akik részt vehetnek a programban.
A pályázat minden diplomás roma szakember előtt nyitva áll, a programban való részvétel nincs korhatárhoz kötve. A pályázóknak természetesen ugyanazon kiválasztási procedúrát kell teljesíteniük, mint bárki másnak, aki állást kíván vállalni a közigazgatásban.
A pályázók versenyvizsgára való felkészítését és vizsgáztatását a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) végzi. A KSZK gondoskodik a konkrét munkakörökhöz kapcsolódó kiválasztási eljárásról is – a központi közigazgatási szervek és a regionális hivatalok által jelzett álláshelyekhez szükséges készségek és szakmai tudás felmérésével.
Az etnikai hovatartozásról nyilvántartás nem áll rendelkezésre. Romának az számít, aki annak vallja magát, így az elmúlt években – a romák számára meghirdetett pályázatok esetében – alkalmazott gyakorlatnak megfelelően a pályázók önkéntes nyilatkozatot csatolnak a pályázathoz etnikai hovatartozásukról.
A pályázók nem jelenleg alkalmazásban álló köztisztviselők helyére kerülnek be, hanem olyan, a szakmai tudásuknak, képzettségüknek megfelelő helyen fognak elhelyezkedni, ahol betölthető álláshelyek vannak és igény van szaktudásukra. A betölthető álláshelyekkel kapcsolatos igényfelmérés jelenleg is zajlik.
A pályázatban résztvevőkre azért nem vonatkozik a létszámstop, mert a program uniós finanszírozásban valósul meg, így a pályázók kiválasztása és első éves – támogatott – munkabérének kifizetése is uniós forrásból történik.
A kritériumok között nem szerepel feltételként a korábbi, államigazgatásban eltöltött idő.”
.....................................................................
Azonnal felhívtam Halmai Zsófiát, és közöltem vele, hogy ezek csak részben válaszok a kérdéseimre. Az első bekezdés például a korábbi rizsa ismétlése, és higgye el, tudok olvasni, felesleges volt beidézni ismét. Továbbá nem azt firtattam, hogy akik most dolgoznak a közigazgatásban, azokat kirúgják-e majd, hanem azt, hogy akiket már kirúgtak, és a helyükre másokat vesznek föl – csak azért, mert a mások romák –, hogyan fogják rehabilitálni. Halmai szerint azért volt a félreértés, mert a „kirúgott” szó nem egyértelmű.
Halmai nem tudta értelmezni a „hogyan jött ki” kifejezést sem, ezt is tisztáztuk egymással, vagyis, hogy miként az általános iskolában számtan órán, itt is egy levezetést kérek.
Írtam hát neki egy újabb emilt, mert megígérte, hogy néhány napon belül választ kapok a most már pontosított, egyértelművé tett kérdéseimre:
.....................................................................
Kedves Halmai Zsófia!
Köszönöm az eddigi válaszokat, és a biztonság kedvéért összefoglalom a vitatott kérdéseket:
1. Önnek az a véleménye, hogy egyetlen példa sem lesz arra, hogy korábban már mások által betöltött állásokat, olyan munkakörű állásokat, ahonnan létszámcsökkentés miatt rúgtak ki valakit, most be fognak tölteni. Azonban az igények felmérése még folyik.
2. Kérem annak a levezetését, hogy hogyan jött ki a 200 fő. A teljes, részletes matematikai levezetést kérem. Tehát milyen bemenő adatokkal dolgoztak (az adatok fajtái, mérőszámai és mértékegységei) és milyen algoritmust használtak (algoritmus neve, főbb paraméterei, beállítása, stb.), hogy a végeredmény hajszálpontosan 200 fő lett, se több, se kevesebb? Hogy ne legyen közöttünk félreértés, ha pl. valamilyen alapbérrel számoltak, akkor az adatfajta az alapbér, a mérőszám pl. 100 000, a mértékegység pl. Ft.
3. Mi történik akkor, ha a 200 helyre nagyon sok, 15 ezer vagy akár 150 000 jelentkező lesz? Milyen infrastruktúrával, milyen személyi állománnyal, milyen algoritmusokkal, milyen módszertannal rendelkezik a pályázatok sokaságának érdemi feldolgozásához a KSZK, hogy határidőre végezzen a 200 fő kiválasztásával, egyetlen percet sem késve, legyen akár ilyen sok is a pályázó?
.....................................................................
Vártam hát a választ, ami az ígért határidőre meg is érkezett:
„A program részleteinek kidolgozása jelenleg is folyamatban van. A program megvalósításnak folyamatáról a Kormányszóvivői Iroda tájékoztatni fogja a magyar sajtó képviselőit.”
.....................................................................
Hát basszus! Még ha el is fogadnám a választ (persze, nem), akkor is: nem ezt kérdeztem! A 200 fő meghatározása nem a megvalósítás folyamatának a része. Mégis azoknak lesz igazuk, akik szerint ez az egész csak a pályázat kidolgozóinak és a pályázati anyagok elbírálóinak lesz jó, mert az ő zsebük tömődik majd tele.
Már megint.