HTML

Birka nép

A birka nép istenére esküszünk, esküszünk, hogy mindig birka nép leszünk! Küldjetek történeteket a birkanep@lajt.hu-ra!

Friss topikok

  • Foldes Gazda: @uni1002: Így igaz . Velem megtörtént ,hogy a munkaadóm ukázára orosz katonai járművel kellet utaz... (2014.04.24. 17:52) Hagymaszárat a birkának!
  • elkeseredett.polgar: Szerencse, hogy legalább blogok szintjén ismerjük egymást, így egyszerűbb volt ennek a kis "oktatá... (2013.05.08. 22:10) A birka házhoz száll
  • zellerlevél: Több, mint három év eltelt a poszt megjelenésétől, és semmi sem történt? (2013.03.24. 20:36) A koponyahiányos birka és az Optimális Családtervezési Modell
  • Gáb-orom: Jól esett volna egy kis forrás. Azt hiszem innen vannak, nem? puafesztival.hu/ (2012.08.31. 22:21) A birka párzik
  • Reactor: Ne is. Még a végén érvelned kellene. (2012.07.07. 16:20) Büdös birka

Linkblog

A teázóban

2010.07.31. 13:17 Strici

Mint tudjátok, időnként végignézem a vinyókat, selejtezgetek. Így találtam erre is. Valamikor 2007-ben keletkezett.

A teázóban

Sétálok az utcán. Meleg van. Én is melegen öltöztem, mert amikor reggel kinéztem az ablakon, felhős volt az ég, és kicsit vacogtak a fák.

Meleg van, nekem még inkább melegem van, melegít a pulóverem, nem tudom levenni, mert utálok a kezemben cipelni bármit is, ami nem szatyor.

Sétálok a melegben, megszomjazom. Szerencsére egy teázó elé érek a Vámház körúton. Néhány hónapja csupán, hogy megnyitották. Nagy a ricsaj arrafelé, épül a Metró. De mintha elülne a zaj, amikor merengeni kezdek a kirakatba helyezett szamovár láttán. Jó lenne közelebbről is megnézni a szamovárt.

A tea. A tea jut eszembe. Milyen jó is volna most meginni egy teát. A szomszédos élelmiszerüzletben persze vehettem volna egy flakon nem hideg jeges teát, vagy éppen véletlenül lehetett volna nálam, vagy…

A fenébe ezzel a meleggel! Leveszem a pulóvert magamról, de csak egyetlen pillanatra csökken a hőség. Azután mintha a föld összes hőforrása tüzelne, úgy árad bennem szét a forróság. Lázas vagyok, szédülök, száraz a torkom.

Benyitok a teázóba.

– Rosszul van, uram? – kérdezi riadtan a felszolgáló.
Nem, csak megszomjaztam egy teára.
Itt fogyasztja?
Még nem tudom – válaszolom, alig kapva levegőt. – Leülnék kicsit, hogy eldöntsem.
Ne hívjak orvost?
Nem, nincs semmi baj, csak tudja, ez a változékony időjárás…
Milyen teát hozhatok?
Milyen van? – kérdezem, hogy húzzam az időt.
Szereti a teát?
Igen, nagyon szeretem.
Milyen teát szeret? Van zöld teánk, fekete teánk, gyümölcsteánk, mindenféle teánk van.
Én egyetlen fajta teát szeretek.
Melyiket?
Nem tudom. Nem tudom, miből van. Nem emlékszem rá. Nagyon régen ittam olyat.
Az illatáról felismerné?
Hát persze! Nagyon jellegzetes illata van.
Akkor mutatok néhány fajtát, szagolgassa nyugodtan.

Sorra bontogatjuk a teákat. Kicsit megnyugszom, élvezem ezt a játékot. A felszolgáló viszont egyre csalódottabb.

– Biztosan felismeri az illatát?
Egészen biztosan. Tudja, az a furcsa, hogy mindegyiknek majdnem olyan az illata, mint amelyiket szeretem.
Most viccel?
Nem – tekintek magam elé – egyáltalán nem viccelek. Nagyon régóta vágyom arra a teára.
Milyen jellegű az íze? A színe? Valamit csak tud róla, ha ennyire szereti, nem?
Sokat tudtam róla. Egy időben kizárólag ilyen teát ittam, naponta többször is. Nem tudtam betelni vele soha.
De arra ugye emlékszik, hogy mi volt a neve?
A teának? A teának talán nincs is neve…
Jaj, dehogy a teának! – mosolyodik el a felszolgáló. – Neki. Aki főzte magának.
Honnan tudja, hogy… honnan tudja, hogy erről van szó?
Főzzek egy teát? Nem fogok tudni olyat főzni, de tudja mit? Legyen a vendégem egy teára! Én már tudom, hogy milyen kell magának! Az a fajta, ami simogatós. Érzéki. Kedves, gyengéd, mégis határozott. És sosem fogy el.
Itt van ilyen tea?
Minden tea ilyen, ha az főzi, akit szeret.
De én nem magát szeretem, bár kétségtelenül nagyon kedves…
Persze, hogy őt szereti, tudom, De majd rá fog gondolni ismét, és akkor ízleni fog a teám. Esetleg el is mesélheti nekem, milyen is ő.
Hát jó. De olyan teát főzzön, amilyet maga is szeret. Mert egyedül nem lehet teázni.
Szívesen teázom egyet magával. Maga olyan elvarázsolt fazon. Zűrös.
Ő is mindig azt mondta… Meg most azt is mondaná, hogy már megint potyázom.
Vigyázzon, forró. Nem akarom, hogy fájdalmasan gondoljon rá.
De hát fáj. Nagyon fáj. Azóta, hogy eszembe jutottak a teái, megint nagyon-nagyon fáj.
Aki egyedül jön be ide, annak mindnek fáj. De bízzon bennem! Az én teám csillapítja a fájdalmakat. Lehet, hogy nem csillapítja, de legalább teázunk egy jót.
Maga minden magányos pasassal teázik egyet?
Csak az elvarázsoltakkal. Hátha az egyik majd engem is elvarázsol. Meglehet, emiatt dolgozom itt. De nem maga az esetem. Magával csak jó barátkozni.
Én mindig csak őt akartam elvarázsolni. Amióta ismerem, csak őt.
Mégis ő varázsolta el magát. A teáival. Például a teáival.
Nem haragszik, ha mondok valamit? Egyáltalán nem olyan ízű. Teaíze van. Finom, de teaíz, és… és megint melegem lett.
Nem haragszom, dehogy. Ez egy teázó. De ha még egyszer az életben kap tőle teát, hozzon belőle nekem is.

Amikor kilépek a teázóból, köszönni is elfelejtek. Biztosan hülyének nézett a felszolgáló, mert amíg bent voltam, csak szótlanul ácsorogtam a szamovárt bambulva, és kitaláltam egy történetet. Hiába, na. Meleg van.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://birkanep.blog.hu/api/trackback/id/tr272189150

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

manson karcsi · goo.gl/FVvVX 2010.07.31. 21:52:16

az agyban dől el minden. jó is az néha, ha van tea, hogy végigsimítsa a barázdákat.

2010.08.01. 20:30:24

Ismerem azt a helyet, nem egy nagy szám. Javaslom az 1000 teát a Váci utcában, sokkal jobb cuccaik vannak szerintem, és hangulatosabb is a környezet.

Más: arról is szívesen látnék egy posztot esetleg, hogy miért van az, hogy valami underground stádiumában flottul működik, aztán amikor pont emiatt a sok birka rákap, és fősodratúvá válik, egy kommersz szar lesz belőle. Konkrétan arról jutott eszembe, hogy meguntam a Firefox lefagyásait és összeomlásait, és váltottam. A tűzróka meg megmarad youtube-os letöltőnek.

Strici · http://birkanep.blog.hu 2010.08.01. 20:57:51

@tff: Az első közös teát az 1000 teában ittuk. Akkor még nem tudtam az ő saját teáiról. Hogy te miket sejtesz meg... Vagy talán csak azért, mert az 1000 tea tényleg csodás.

Rabyn 2010.08.04. 14:47:14

tff: Mi a sirius nevű hellyel jártunk így. Szerettünk odajárni... Aztán annyira népszerű lett, hogy ma már előre kell helyet foglalni ha be akarsz ülni egy teára.

Én a kakaóval vagyok így. Csak az a finom amit Ő főz nekem. (Esetleg anyu, de az másképp finom)
süti beállítások módosítása