Sajtótájékoztatóra azért megy az ember,
mert meghívják,
mert találkozhat a kollégáival,
mert érdekli a téma,
mert adnak ingyér enni.
Minél több rossz hír kering a házigazdáról, annál valószínűbb, hogy a tájékoztató végén pazar táp vár, és különösen akkor van erre esély, ha állami vezető is méltatja az eseményt.
Az átkosban az úgy volt, hogy ha átadtak egy ABC áruházat, akkor a párttitkár a szalag átvágásakor a szocializmus építésének mérföldköveként jellemezte az új kereskedelmi egységet, amelyben a dolgozó nép egyre nagyobb választékban válogatva elégítheti ki a szükségleteit, újabb csapást mérve a Nyugat pazarló imperializmusára.
Napjainkban a fogyasztói igényekre hivatkozni nem elég. Fejlettebbek lettünk, kell még valami bónusz, például a környezetvédelem magasztos ügye.
A környezetvédelem az Európához tartozás alapkövetelménye, egyszersmind csalhatatlan mércéje is. Folyik is a verseny, hogy ki a környezetért legtöbbet tevő.
Itt vannak például a kompakt fénycsöveket gyártók. Ők olyan sokat tettek, hogy elérték: az EU fokozatosan megszünteti a hagyományos izzólámpák gyártásának és forgalmazásának engedélyezését. Persze most, hogy már megszületett a döntés, most, amikor már nem lehet mit tenni, egyre-másra jelennek meg értekezések arról, hogy a fénycsövek zúgnak, villognak, rövidebb az élettartamuk, mint amit állítottak róluk, és a fényük sem olyan barátságos, mint a hagyományos izzóké. Legalábbis az olcsóbbak ilyenek, a drágábbak viszont sosem térülnek meg. Ami még ennél is fontosabb: a hagyományos izzólámpa semmilyen környezetszennyező anyagot nem tartalmaz, viszont a kiégett kompakt fénycső veszélyes hulladék. Radioaktív sugárzó fénypor és higany van benne. Hangsúlyozom, csak az utóbbi időben beszélhetünk erről, korábban a birkákat senki nem tájékoztatta, nem tájékoztathatta.
Amikor tegnap délben a budapesti Hősök terén beültünk a sajtó munkatársait szállító mikrobuszba, már tudtuk, hogy egyrészt csodára számíthatunk majd, másrészt nem egy szem száraz pogit fogunk kapni, mert az esemény főszereplője a környezetvédelmi államtitkár lesz.
Az is bejött, hogy a Dunakesziig vezető úton jót cseveghettünk egymással a szakma állapotáról, felemlegethettünk régi nagy médiasztorikat is – amin főként az értendő, hogy ki mikor és hol mennyit volt képes piálni, szó szerint értelmezve a „korlátlan italfogyasztás”-t.
De aztán begördült a parkolóba a mikrobusz, és elénk tárult – idézem a sajtóanyagot – "a TESCO közép-európai legzöldebb áruháza". Viszonylag gyorsan elhangzottak a nyitóbeszédek (közben láttuk, hogy már terítenek), átestünk a szalag átvágásán is, majd üzemlátogatásra indultunk, hogy saját szemünkkel győződjünk meg arról, hogyan akarja csökkenteni a felére a TESCO a károsanyag-kibocsátást.
Hát mi tagadás, be van vetve itt minden. A tetőn napkollektorokat helyeztek el, ezek kb. úgy működnek, mint a hétvégi telkeken az esővíz-gyűjtő tartályok, amelyekben a nap melegíti a levet.
Ugyancsak a tetőkön, valamint a homlokzaton napelemek sorakoznak, amelyek napenergiából elektromos áramot termelnek. A napelemek megtérülése kb. tíz év, és ha még ezután is működnek, akkor valóban megérte alkalmazni őket. Attól persze tekintsünk el, hogy a gyártásukhoz felhasznált adalékok erősen rákkeltő hatásúak.
A dunakeszi áruházban használnak továbbá hőszivattyúkat is, amelyek a föld alsóbb rétegeinek melegével fűtik az épületet.
Az eladótérben a hűtőbútorokat (ládákat, szekrényeket) elhúzható ajtókkal szerelték föl, ezek következtében a hűtött ételek didergetéséhez 40%-kal kevesebb energia kell. Hozzáteszem, hogy a lakótelepünkön levő Spar (leánykori nevén Plus) áruházban már tíz évvel ezelőtt is ilyenek voltak a hűtőládák, s arra is jól emlékszem, hogy noha a mi családunk 1961-ben vásárolta az első Lehel hűtőszekrényt, már annak is volt ajtaja.
Az igazi újdonság azonban a világítás megoldása, s ezzel vívta ki a március 3-án átadott áruház az elsőbbséget. Azt mondanom se kell, hogy a mesterséges fényforrások nem izzólámpák, hanem fénycsövek vagy fényt kibocsátó félvezetők (ledek). Ám hogy igazán nagyot lehessen takarékoskodni, a TESCO – ellentétben a Bolondfalváról szóló népmesével, amelyben a buta paraszt teknővel viszi a világosságot a házba – tehát a TESCO, s itt most elérzékenyülök, mert valahogy föl kell készíteni titeket a csodára, vagyis a TESCO feltalálta az a b l a k ot.
Na? Hittétek volna?
Van tetőablak is, oldalablak is. Amikor a műszaki igazgatótól megkérdeztem, hogy ha az ablakokon is gyün be a fény, akkor miért világít az összes fénycső, az volt a válasz, hogy a fényszabályozó automatika rendszer még nem készült el a megnyitóra. Meg is jegyezték a kollégáim, hogy már megint minek szólaltam meg…
Ja, még. A fogadás valóban sok finomságot tartalmazott, nekem különösen a csokiöntetes süti ízlett. A legyek nem voltak ilyen válogatósak, mert belőlük is volt bőven.
