Hazudott a hatalom? Hazudott. Szándékosan, de nem öncélúan.
A kormányszóvivő 2009. július 28-án tájékoztatta a közvéleményt, amiről az MTI az alábbi közleményt adta ki:
„Létszámstopot rendelt el az államigazgatásban a miniszterelnök – jelentette be a kormányszóvivő. Év elejétől amúgy bő 50 ezerrel hízott a költségvetési szektorban dolgozók létszáma.
Szollár Domokos kormányszóvivő tájékoztatása szerint a most elhatározott létszámstop azt jelenti, hogy a megüresedő állásokat sem lehet betölteni. Megbízási szerződéssel sem lehet feladatokat kiszervezni a minisztériumokból, illetve a háttérintézményekből – tette hozzá. A kabinet idén ötezer betöltetlen állással számol, amely havonta egymilliárd forintos megtakarítást jelent.
Szollár Domokos hangsúlyozta: a létszámstop nem vonatkozik a rendőrségnek az utcán, illetve a bűnüldözésben dolgozó erőire. Szintén a kivételek közé tartoznak a Magyarország 2011-es EU soros elnökségéhez kapcsolódó feladatokat végző szakemberek, valamint az uniós foglalkoztatási projektekben dolgozók.
A kormányszóvivő kiemelte, hogy a létszámstop nem jelent elbocsátásokat. A létszámstopot a gazdasági válsággal indokolta, amely a jövő évi költségvetést 1500 milliárd forinttal rövidíti meg. Emlékeztetett arra: a kormány megalakulása után azonnal magán kezdte a takarékoskodást, és felsorolta az erről szóló korábbi intézkedéséket. Szollár Domokos tájékoztatása szerint a minisztériumoknak minden hónap 15-ig be kell számolniuk létszámgazdálkodásuk alakulásáról a pénzügyi tárcának.”
Az Index és más közéleti sajtóforrások is így magyarázták a létszámstopot:
„A létszámstop előírásának értékelésekor nem árt felidézni, a rendelkezésre álló adatok szerint eddig idén bő ötvenezerrel hízott a költségvetési szektor létszáma: a KSH adatai szerint januárban még alig haladta meg a 700 ezret a szektorban foglalkoztatottak száma, májusban pedig már megközelítette a 760 ezret. Igaz, a növekedés egy részét a közfoglalkoztatottak (közmunkások) számának emelkedése magyarázza.
A költségvetési intézményeknél foglalkoztatottak bére, a közszféra egésze idén durván 3 000 milliárd forint kiadást jelent az államháztartás szempontjából. 2 000-2 100 milliárd forint a bruttó bér, 700-800 milliárd forint pedig a bér utáni járulékok.
Néhány napja még úgy volt, hogy csak a jövő évben rendeli el a kormány a létszámstopot a közszférában. Az idei évre vonatkozó szigorítás oka vélhetően az, hogy az idei büdzsében még mindig vannak feszültségek, a hiánycélt nem olyan egyszerű elérni, ezért szükséges megtakarítást elérni valahol. A 2010-es költségvetés tervezési körirata arról szól, hogy a költségvetési intézmények létszámának tervezésénél a szervezeti intézkedések eredményeként felszabaduló létszámot törölni kell, azaz a meglévő létszámot nem lehet növelni. Erre többek között azért van szükség, mert az IMF és az EU felé is vállalta a kormány, hogy jövőre a közszféra bruttó bértömegét az idei szinten befagyasztja. A létszámstop annak csak az egyik lába.”
Mind a szóvivői tájékoztató, mind a háttérmagyarázat egyértelműen a közszféráról szólt. A közszféráról, tehát a társadalomnak arról az intézményrendszeréről, amely teljes egészében vagy túlnyomó részt költségvetési forrásból működtetett, köztisztviselőket és közalkalmazottakat foglalkoztató szervezeteiből áll. Idetartozik a központi és a helyi közigazgatás egésze; pl. a minisztériumok és az önkormányzatok, de a közszféra részei az állami iskolák, középiskolák, egyetemek, rendelőintézetek, kórházak, óvodák, bölcsődék, a legkülönfélébb hatóságok az ÁNTSZ-től az Egyenlő Bánásmód Hatóságáig.
A különböző fórumokon, blogokon találgattuk is, hogy elmaradnak-e az órák, ha a biológia tanár szerződése lejárt, vagy saját lábon kell-e amputálásra mennie a betegnek, ha a betegszállító segédmunkás felmondott.
Amikor első ízben érdeklődtem a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Kommunikációs Központjánál, azzal ráztak le, hogy akkor kérdezzek, ha már megjelent a létszámstopról szóló rendelet.
A rendelet azonban sosem jelent meg.
Ezzel szemben Molly nevű kommentelőnk augusztus 12-én egy hirdetésre lett figyelmes:
„Budaörs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Okmányirodája munkatársat keres Okmányügyintéző munkakör betöltésére.”
Azonnal hívtam hát a budaörsi polgármesteri hivatalt, ahol egy barátságos (!) HR-essel beszéltem. Ő a jegyzőhöz irányított.
Amíg a jegyző visszahívását vártam, ismét felhívtam a Miniszterelnöki Hivatalt, érdeklődve, hogy van-e már valami nyelvemlék a létszámstopról. Tájékoztattak, hogy nem rendelet, hanem kormányhatározat jelent meg a 107. Magyar Közlönyben. Íme:
„A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
Közli: Magyar Közlöny
A Kormány
a Kormány vagy miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egyes költségvetési szervek létszámgazdálkodását érintő átmeneti intézkedésekről
1. A Kormány vagy miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó közhatalmi költségvetési szerveknél – beleértve a Magyar Honvédség szerveit is – és a miniszter irányítása alá tartozó közintézményeknél meglévő üres, valamint megüresedő álláshelyek az e határozatban meghatározott kivételekkel nem tölthetőek be, illetve az azokra jutó rendszeres és nem rendszeres személyi juttatás előirányzat a munkaadókat terhelő járulékokkal együtt az e határozatban meghatározott kivételekkel nem használható fel.
2. Az 1. pontban meghatározott intézkedés nem vonatkozik
a) a szerv meglévő állományából történő vezetői megbízásra,
b) az ösztöndíjas foglalkoztatottak kinevezettként történő továbbfoglalkoztatására,
c) a szerv meglévő állományába tartozó személy munkakörének megváltoztatására (szervezeten belüli áthelyezésekre),
d) az állami vezetők, a kormányhivatalok és központi hivatalok vezetői, a kinevezett magasabb vezetők, a rendvédelmi szerveknél és a honvédségnél az állományilletékes parancsnok, valamint az állami vezetők kivételével mindezek helyettesei kinevezésére,
e) vezetők kinevezésére abban az esetben, ha a személyi juttatás szükségletüket a munkáltató nyugdíjas foglalkoztatottak létszámcsökkentése terhére kigazdálkodja,
f) az európai uniós forrásból finanszírozott foglalkoztatásra,
g) a 2011-es EU-elnökségi feladatok ellátásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2155/2008. (XI. 5.) Korm. határozat alapján létesített álláshelyek betöltésére,
h) a tartós külszolgálatra kihelyezésre kerülő személyekre, illetve a tartós külszolgálatról hazatérő személyekre,
i) azon pályázat alapján betöltendő munkakörökre, amelyek esetében a pályázat kiírását az arra hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy 2009. július 15-ig kezdeményezte,
j) azokra az i) pont hatálya alá nem tartozó betöltetlen munkakörökre, ahol a felvétellel (áthelyezéssel) kapcsolatos munkaügyi eljárás a munkáltató szerv részéről 2009. július 15-e előtt bizonyíthatóan megkezdődött,
k) a megüresedő álláshelyekre jutó rendszeres és nem rendszeres, ténylegesen megtakarított személyi juttatás előirányzat 10%-áig terjedően teljesítményhez kötött, nem rendszeres személyi juttatásokra.
3. A 2. pontban nem említett, az 1. pont hatálya alá tartozó álláshelyek betöltésére, illetve a megüresedő álláshelyekre jutó rendszeres és nem rendszeres, ténylegesen megtakarított személyi juttatás előirányzat 10%-nál nagyobb mértékű felhasználására a feladatkörrel rendelkező miniszternek a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati személyügyi és közszolgálati szakállamtitkára útján előterjesztett kezdeményezésére a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter – a pénzügyminiszter elektronikus úton történő tájékoztatása mellett adott – engedélye alapján kerülhet sor.
4. A 2. pontban nem említett, az 1. pont hatálya alá tartozó álláshelyekkel érintett feladatok ellátására más formában, így különösen megbízási szerződés keretében vagy szellemi tevékenység végzésének ellenértékeként teljesített kifizetés útján sem kerülhet sor.
5. A Kormány felhívja a minisztereket, hogy vezetésük, irányításuk vagy felügyeletük alatt álló szervek vonatkozásában a meglévő és a keletkező üres álláshelyek számát, a 2. vagy 3. pont alapján betöltött álláshelyek számát, a 2. pont k) alpontja alapján teljesített kifizetések összegét, valamint a fel nem használható forrás összegét
a) a 2009. július 15-i állapot tekintetében e határozat közzétételét követően haladéktalanul,
b) minden naptári hónap utolsó napja szerinti állapot tekintetében a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig
szervenkénti bontásban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek és a pénzügyminiszternek elektronikus úton küldjék meg.
6. E határozat 1. pontja nem érinti a határozat hatálybalépése előtt megállapított helyettesítési díjakat.
7. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
Budapest, 2009. július 27.
Bajnai Gordon sk. miniszterelnök”
Több, mint érdekes, hogy ezek szerint a kormányhatározat szövege már készen volt, amikor a kormányszóvivő a teljes közszféráról tépte a száját.
Hogy teljesen felkészült legyek az ügyben, rácsörögtem az önkormányzatokat felügyelő minisztérium sajtósára is, akitől csak azt kérdeztem, vonatkozik-e a létszámstop az önkormányzatokra? A kollegina arra kért, küldjek nekik emilt. Mondtam, minek, hiszen egyetlen szónyi választ kérek. Ámde akkor következzék a teljes levelezés:
"1. levél 2009. augusztus 12. 10.30
Tárgy: A létszámstop vonatkozik-e az önkormányzatokra?
Lehetséges válaszok: igen nem.
A http://birkanep.blog.hu nevében: (Itt az igazi nevem volt) Strici
2. levél 2009. augusztus 12. 10.40
Tárgy: Re: A létszámstop vonatkozik-e az önkormányzatokra?
Tisztelt (Itt az igazi nevem volt)!
Amennyiben komolyan gondolja a kérdést, kérem komolyan tegye fel azt.
Üdvözlettel:
Horváth Judit
3. levél 2009. augusztus 12. 10.52
Tárgy: Re: A létszámstop vonatkozik-e az önkormányzatokra?
Kedves Judit!
Nem tudom, hogy Önnel beszéltem-e telefonon az imént, de Önnel vagy a kolléganőjével megbeszéltem, hogy mivel EGYSZAVAS választ várok, tehát eldöntendő kérdést teszek föl, ezért a lehetséges válaszokat is megadom. De ha nem lett volna világos, hogy mi az eldöntendő kérdés, akkor elmagyarázom:
A kifejtő választ igénylő kérdéssel ellentétben az eldöntendő kérdésre egyetlen szóval KELL válaszolni. Ez az egyetlen szó az "igen" vagy a "nem". Ha ily módon mégsem adható válasz, akkor szokták a "Nem olyan egyszerű" választ adni. Tekintettel azonban arra, hogy SÜRGŐS választ várok, ezért megkönnyítendő a válaszadó feladatát, írtam le ilyen formában a kérdést. Ha Ön azt gondolja, hogy így komolytalan, a szíve joga, de akkor így is fog megjelenni az Ön reakciója a blogban. Én meg úgy gondolom, komolyan kérdezem, aláírásként pedig azért adtam meg a Stricit is, mert ilyen néven fut a blog. Megtisztelne, ha pl. megnézné. Tehát megismétlem:
A létszámstop vonatkozik-e az önkormányzatokra?
Lehetséges válaszok: Igen Nem
A http://birkanep.blog.hu nevében: Strici
4. levél 2009. auguszutus 12. 11.00
Tárgy: Re: A létszámstop vonatkozik-e az önkormányzatokra?
1127/2009(07.29) Kormányhatározat tartalmazza az Ön kérdésére adható összes választ. Sőt, már az említett határozat címe is választ ad kérdésére, amit meglehetősen sajátos stílusban tett fel.
Horváth Judit
5. levél 2009. augusztus 12. 11.07
Tárgy: A létszámstop vonatkozik-e az önkormányzatokra?
Kedves Judit!
Ugye, nem gondolja, hogy nem olvastam el a kormányhatározatot, mielőtt érdeklődtem? Ha sértődős kedvemben lennék, úgy tenném föl a kérdést, hogy milyen alapon tételezi föl, hogy egy publikációmat megelőzően nem készülök föl az elvárhatónál is jobban? Milyen munkáim alapján meri ezt feltételezni? Hogy veszi magának a bátorságot?
De egyrészt nem ezért írtam emilt Önnek, másrészt a kérdést azért tettem föl, mert számomra a kormányhatározat nem eléggé világos, de nemcsak a számomra nem. Tehát konkrét kérdésre konkrét választ várok:
A létszámstop vonatkozik-.e az önkormányzatokra?
Lehetséges válaszok: Igen Nem
Reménykedve, hogy TÉNYLEG kapok választ, üdvözlettel:
a http://birkanep.blog.hu nevében: Strici"
Még nem tudtam megnézni a választ, amikor csörgött a telefon: Dr. Bocsi István, Budaörs jegyzője volt a vonal végén. Ilyen segítőkész, türelmes pasival rég volt már dolgom. Tőle tudtam meg, hogy a kormányhatározat nem jogszabály, és csak nagyon szűk területre – a közvetlenül a kormány felügyelete alá tartozó szervezetekre, lényegében a minisztériumokra – vonatkozik. Én úgy értelmeztem, hogy afféle belső utasítás. Mivel az önkormányzatok ugyan a közszférához tartoznak, de a kormány nem utasíthatja egy határozattal az önkormányzatokat, ezért a létszámstop nemhogy a közszférán, de még a közigazgatáson belül sem vonatkozik rájuk. A határozat címében levő felügyelet tehát nem a szó köznapi értelmében vett felügyelet, nem jelent utasítási jogkört, csak ellenőrzésit, ha jól értettem. Arra a kérdésre, hogy akkor az ötvenezres létszámbővülés miből jött ki, azt válaszolta, hogy elképzelni nem tudja, esetleg arról lehet szó, hogy mivel január 1-jétől változtak a nyugdíjra vonatkozó szabályok, sokan december 31-én nyugdíjba mentek, így tehát a felmondási idejüket töltve még dolgozónak számítanak, de a helyükre már vettek föl mást. Aztán töprengett egy kicsit, és helyesbített: még így sem tudja elképzelni, hogy a közigazgatáson belül ötvenezerrel többen lennének, mert akkor mindenhová még legalább tíz embert föl kellett volna venni; ideértve a legkisebb falusi önkormányzatot is.
A beszélgetésünket követően megnéztem az időközben megérkezett újabb levelet is:
"6. levél 2009. augusztus 12. 11.21
Tárgy: RE: A létszámstop vonatkozik-e az önkormányzatokra?
Üdvözlettel:
Horváth Judit
7. levél 2009-08-12. 11.31
Tárgy: RE: A létszámstop vonatkozik-e az önkormányzatokra?
Köszönöm, kedves Judit!
Időközben másokkal is konzultáltam, amiből kiderült, hogy a "létszámstop a közszférában" elnevezésű első közlemény hangulatkeltő és félrevezető volt, hiszen arra hivatkozott, hogy 50 ezerrel nőtt a közszférában dolgozók száma az év eleje óta. Ezek után a tényleges létszámstop nem a teljes közszférára (pl. iskolákra, kórházakra. stb.) vonatkozik, még csak nem is a szűkebb értelemben vett közigazgatásra, hanem csupán néhány "hivatal"-ra.
Köszönöm továbbá, hogy hiányos jogi ismereteimet sikerült teljesebbé tennie. Már megérte ma élnem, holnap a levelezésünk meg fog jelenni.
Köszönettel: Strici"
Most tehát minden világos, kristálytiszta. Hazudott a hatalom? Hazudott. Szándékosan, de nem öncélúan.
Hazudott azzal a céllal, hogy erősítse mindannyiunkban a közszférában dolgozókkal szembeni gyűlöletet. Hiszen kell a társadalmi jóváhagyás a közszolgáltatások – a nyugdíjrendszer, a közegészségügy, a köz- és szakoktatás, a tömegközlekedés, a helyi szervezetek, a társadalmi szolidaritás felszámolásához.
A szinte senkit és semmit nem érintő „létszámstop” erről és csak erről szólt.
