Sokan hiszik azt, hogy a segélyeket a rászorultaknak csak úgy osztogatják, direkt azért, hogy a dolgozó népet nyomorgassák. Nézzük tehát, hogy egy önkormányzati segélykérelemhez a segélykérő űrlap kitöltésén kívül milyen igazolások és kimutatások szükségesek:

 I. A háztartás jövedelmi viszonyait tanúsító igazolások:

 1.) a háztartásban élő, rendszeres jövedelemmel rendelkező személyeknek a kérelem jellegétől függően a kérelem benyújtását megelőző három hónap vagy egy hónap nettó jövedelméről igazolás (táppénz ,GYES ,GYED is),

2.) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző adóbevallással lezárt időszakról illetékes állami adóhatóság által kiállított hivatalos igazolás. Az adóbevallással még le nem zárt időszakról a könyvelő, ennek hiányában a vállalkozó büntetőjogi nyilatkozata az időszak alatt szerzett nettó bevételről.

3.) nyugdíjasok esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tárgyév januárjában kiküldött értesítése, melyben szerepel a január elsejétől megállapított ellátás összege és típusa, valamint a legutolsó nyugdíjszelvény, vagy bankszámlakivonat (Az értesítőt évente csak egy alkalommal kell becsatolni). Ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása esetén az erről szóló határozat másolatát,

4.) álláskeresők esetében az álláskereső juttatást megállapító határozat fénymásolata, és az utolsó csekkszelvény. Álláskereső juttatás megszűnése esetén a megszüntető határozat másolata,

5.) álláskereső juttatásban nem részesülők esetében a Munkaügyi Központ igazolása a
nyilvántartásba vételéről, valamint arról, hogy foglalkoztatást elősegítő támogatásban, illetve álláskeresési támogatásban nem részesül.

6.) alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak esetében az alkalmi munkavállalói könyv kérelem benyújtását megelőző 12 hónapról szóló oldalainak másolata,

7.) rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban részesülőknél, - amennyiben azt nem Hivatalunk folyósítja, - az utolsó postai csekkszelvény, vagy bankszámlakivonat,

8.) ha a háztartásban kiskorú gyermek van, igazolás a családi pótlék összegéről, esetlegesen igazolás az árvaellátásról,

9.) 16 éven felült gyermek(ek) esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról, egyetemi, főiskolai hallgatónál az ösztöndíj összegéről, illetve szakképzésben résztvevők esetében a szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatásokról is,

10.) amennyiben a 16-20 év közötti gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel sem rendelkezik* szükséges mellékelni a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy foglalkoztatást elősegítő támogatásban, illetve álláskeresők támogatásban részesül-e,

11.) ha a kérelmező elvált, a válásról, gyermek elhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló bírósági végzés fénymásolata, illetőleg igazolás a bírósági eljárás megindításáról, illetve a végrehajtásról szóló jegyzőkönyv fénymásolata. Igazolás a tartásdíj összegéről (postai szelvény fénymásolata, vagy nyilatkozat két tanú aláírásával),

12.) A 2.), 4.), 5.) és 10.) pontokban foglalt esetekben a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapról szóló büntetőjogi nyilatkozat, az alkalmi munkából szerzett jövedelemről,

13.) A GYES-ben vagy GYET-ben részesülők esetében büntetőjogi nyilatkozat, hogy munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezik-e.

 II.   Vagyonnyilatkozat

 III.   Energiafogyasztási támogatásához szükséges iratok:

1.) A beadást megelőző 1 téli (januári-, vagy februári) és 1 nyári (júliusi-, vagy augusztusi) elszámolási időszakról szóló részletes villanyszámla, átalánydíjat fizetők esetén a beadást megelőző havi számla.

2.) részletes Főtáv számla az 1.) pontban hivatkozott elszámolási időszakokról

A kimutatások, igazolások, dokumentumok az egyes szervezeteknél számítógépben vannak. A számítógéphez nyomtató csatlakozik, a dokumentumokat szépen ki is nyomtatják.

 Ha több jogcímen igényelhető segély (ne ám nagy pénzekre gondoljatok, csak havi 4-5 ezer forintra), akkor annyi példányban nyomtatják ki, ahány jogcímen kér segélyt a rászorult. Az így előidézett papírokon szereplő adatokat az önkormányzatban szépen bepötyögik (nem szkennelik és szövegfelismerik) a számítógépbe, méghozzá annyiszor, ahány jogcímen kér a rászoruló segélyt.

 Aztán elbírálják, és kiküldik az értesítést. A benyújtástól az értesítésig több hónap is eltelhet.

 A papírgyűjtési verseny – különösen nyáron, amikor az iskolák zárva vannak – hetekig is eltarthat. Ráadásul a dokumentumok egy része állami/közigazgatási szervnél van, ahonnan az önkormányzat emilben is átkérhetné azokat.

 Az egyik ilyen állami szervnél jártam az ünnepek előtt, a családi pótlékról igazolást kérni. A Magyar Államkincstárról van szó, a budapesti Árpád-hídnál.

 Az előtérben sorszámot osztogattak. Negyvenkét ember volt előttem, volt hát időm nézelődni, kik is várnak papírra. A várakozók többsége nő volt, tehát édesanya, akik közül sokan magukkal hozták a kicsiket is, mert nincs kire hagyni őket napközben. Az államkincstár részben fel is készült erre, mert van pelenkázó helyiség is.

 Az apróságok többsége babakocsiban szundikált, köztük egy egészen pöttömnyi baba is, akit mindenki csodált, mert éppen kéthetes volt. Csöndesen szunyókált a nagy melegben mindaddig, amíg el nem jött a táplálkozás ideje. Ekkor anyuka megkért minket, hogy egy kicsit forduljunk el, mert szoptatni szeretne.

 Szóval. Miért is nem lehetne, hogy a szükséges igazolásokat – az állampolgár felhatalmazása esetén – az igazoló szervek elektronikusan küldjék el az önkormányzatoknak?

 Miért kell szenvedtetni, megalázni az újszülötteket is már, és miért kell hülye helyzetbe hozni, feleslegesen terhelni a fontosabb munkára is alkalmas állami alkalmazottakat?  

 Aki még mindig azt hiszi, hogy segélyt kérni - és különösen, segélyből élni - öröm, gondolkodjon már el egy kicsit, ha kérhetem.