HTML

Birka nép

A birka nép istenére esküszünk, esküszünk, hogy mindig birka nép leszünk! Küldjetek történeteket a birkanep@lajt.hu-ra!

Friss topikok

  • Foldes Gazda: @uni1002: Így igaz . Velem megtörtént ,hogy a munkaadóm ukázára orosz katonai járművel kellet utaz... (2014.04.24. 17:52) Hagymaszárat a birkának!
  • elkeseredett.polgar: Szerencse, hogy legalább blogok szintjén ismerjük egymást, így egyszerűbb volt ennek a kis "oktatá... (2013.05.08. 22:10) A birka házhoz száll
  • zellerlevél: Több, mint három év eltelt a poszt megjelenésétől, és semmi sem történt? (2013.03.24. 20:36) A koponyahiányos birka és az Optimális Családtervezési Modell
  • Gáb-orom: Jól esett volna egy kis forrás. Azt hiszem innen vannak, nem? puafesztival.hu/ (2012.08.31. 22:21) A birka párzik
  • Reactor: Ne is. Még a végén érvelned kellene. (2012.07.07. 16:20) Büdös birka

Linkblog

Kínai birka-e vagy?

2009.08.25. 07:48 Strici

Azok közé tartozom, akik – hála a semmilyense magyar tájékoztatási politikának és gyakorlatnaknak – különösen érdeklődnének a Kínában végbe menő gazdasági és társadalmi folyamatok iránt. Így bukkantam egy hírre:

Észak-Kínában, Tonghua városában történt: híre ment a városban, hogy a még állami tulajdonban lévő Tonghua Acélműveket a vezetőség privatizálni akarja. Ez Kínában (is) általában azt jelenti: a dolgozókat kirúgják, az értékesebb vagyontárgyakat szétlopják (az egykori vezetőség és újdonsült tulajdonosok által), majd (esetleg) új munkaerőt „szívnak föl", de az állami szektorban korábban garantált garanciák (egészségügyi ellátás, lakástámogatás, üzemi óvoda stb.) nélkül és általában persze alacsonyabb és bizonytalanabb bérért.

Hogy mindez milyen ütemben zajlik Kínában, arról talán elég lesz egy adat: a kínai kormány saját statisztikái szerint 1998 és 2004 között az állami cégek 30 millió embert bocsátottak el, közülük 22 millióan élnek állami segélyen azóta is, ami kb. havi 19 dollárnak felel meg. Az utóbbi 13 évben létrejött 82 millió új városi munkahelyből 80 millió „vendég" munkahely (szinte mind magáncégeknél), ezáltal most már a „vendég" foglalkoztatottak alkotják a legnagyobb foglalkoztatottsági kategóriát a városokban - csakúgy, mint Afrikában vagy Latin-Amerikában, de ott ezt a gazdasági pangásra szokták ráfogni. A létbizonytalanság lehetséges a „virágzó" tőkefelhalmozás körülményei közepette is.

Mindezt – tehát hogy a privatizáció nem sok jót tartogat a dolgozók számára – különösen jól tudhatják Észak-Kínában, ugyanis itt található a nagyrészt még állami tulajdonban lévő nehézipar jó része, ahol különösen gyakoriak (és masszívak) a leépítések.

Tehát amikor a privatizáció híre eljutott a néphez, több ezer munkás tette le a szerszámot, és kezdett sztrájkba - korántsem irracionális módon. A tartományi állam kivezényelte a rendőrséget és katonákat is, összecsapások is voltak. Valamikor ekkor támadt a gyárat felvásárló, már privatizált cég (Jianlong Steel) vezérigazgatójának, Chen Guojunnak (aki nyilván a privatizáció fő haszonélvezője lett volna) az az ötlete, hogy „beszél az emberekkel": megfenyegette a munkásokat, hogy ha nem hagyják abba a sztrájkot, mindannyian ki lesznek rúgva.

A több mint 30 000 tüntető ezek után még nagyobb erővel csapott össze a rendőrökkel, majd a vezetőséget is megtalálta, a főprivatizátort, Chen Guojunt pedig meglincselték.

Ez mindenesetre hatott: a fölvásárlásra bejelentkezett cég, a Jianlong Group, bejelentette, hogy kiszáll a buliból.

 

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://birkanep.blog.hu/api/trackback/id/tr791336508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

igaziatommaki 2009.08.25. 07:52:53

Mi nem tüntetünk, nem lincselünk, birkák vagyunk, beeeeeeeeee...

a_tom 2009.08.25. 08:36:17

A tüntetés semmit sem ér. Olyan esetekben van némi haszna ha a döntéshozóknak vagy a közvéleménynek fogalma sincs arról hogy létezik egy probléma, vagy nem akar szembesülni vele, el akarja titkolni. De a légkondis irodában ülve nem szokták megváltoztatni a döntésüket pár utcán bóklászó, hangoskodó embertől.

Ami hat, az a sztrájk. Kellenek hozzá erős szakszervezetek, és munkások, akik hajlandók kisebb-nagyobb áldozatokra is. A konzervmunkatáboros példa esetén ha azt mondja a szakszervezet; hogy ha nem biztosíják a balesetvédelmi előírásokat, nem adnak normális szerszámokat, a felügyelők nem beszélnek emberhez méltó hangnemben, nem fizetnek legalább minimálbért, nem jelentik be a dogozókat, akkor kezdetnek x napos sztrájk lesz! Persze erre a munkáltató kirúgja az összes munkavállalót, és felvesz egy új adagot. (Itt jöhet egy kis lincselés ízlés szerint) De ha az újak is belépnek a szakszervezetbe és azok is sztrájkba lépnek, és így tovább akkor végül megtörik és enged.
De e helyett a munkások nem ezt teszik, hanem örülnek ha megkapják más helyét, megalázkodnak a segélynél párezerrel többet fizető "táborban", és arról álmodnak hogy egyszer majd ők irányítanak egy saját tábort...

miriamele · http://epreskert.blog.hu 2009.08.25. 09:19:32

@a_tom: Anno, amikor mindenki kilépett a szakszervezetből, mert sajnálta azt az 1%-ot fizetni a munkabéréből, azt gondoltam, meglesz még ennek a böjtje. Most lenne a legnagyobb szükség erős szakszervezetre, és nem erős nincs, hanem semmilyen.

teddybear01 2009.08.25. 11:07:53

@miriamele: A kilépések inkább azért történtek, mert az akkori szakszervezetek csak a párt kihelyezett kádermentő helyeiként működtek.
Az emberek meg látták ezt, és nem bíztak ezekben.

a_tom 2009.08.25. 11:56:26

@miriamele: @teddybear01:
Maradjunk annyiban hogy mindkettő, és még azért léptek ki sokan, mert ha nincsenek súlyos jogsértések, visszaélések akkor látszólag felesleges ezek ellen "harcolni". Mint ahogy békében hadsereget fenntartani.
Én például még régebben egy munkahelyemen mikor felvettek, elmondták miket kell elintézni, papírmunka, orvosi vizsgálat, stb.. mellesleg megemlítették hogy van szakszervezet és beléphetek ha akarok. Akkor még eléggé tájékozatlan voltam ilyen téren, úgyhogy megkérdeztem: Az mi és miért jó nekem?
Azt válaszolták hogy: X összeget be kell fizetni tagdíjra, és képviselik az érdekeimet.
Visszakérdeztem: Milyen érdekeimet, konkrétan mit csinálnak, mit értek el eddig?
Válasz: Nem tudja, szerinte semmit.
Ennyiben maradtunk... Amúgy különösebb gond nem volt annál a cégnél, néha elromlott a légkondi és szartak megcsinálni meg ilyesmik, semmi komoly. Meg az az apróság hogy a multimilliárdos tulaj sajnálta tőlünk a pénzt, de mivel kultúrált környezetben, betanított munkáért így is az átlagos kereset körül vagy a felett kerestünk csak halkan panaszkodtunk :)

Persze olyan helyeken ahol szétszivatják a munkásokat, szomorú hogy nem fognak össze :(

uni1002 2009.08.25. 16:43:21

Sztrájk? Milyen szakszervezet az, ahol a legfőbb szakszervezeti vezető a vezérigazgatói csoport tagja. Nem titok, a személyzeti táblát az intranetre felrakták, minden dolgozó olvashatja. Asszem nagyon sok cégnél van ez így. Elképzelem, hogy a vezér milyen tárgyalásokat folytathatott a saját közvetlen beosztotjával...

miriamele · http://epreskert.blog.hu 2009.08.25. 16:53:21

@a_tom: sokkal később történt, hogy szerettünk volna pár kollégámmal együtt belépni az ágazati szakszervezetbe, de nem sikerült, mert annál a magáncégnél, ahol mi dolgoztunk nem volt semmilyen szakszervezet, az ágazatiba csak az állami dolgozók léphettek be, ugyanannak a másik politikai oldalhoz tartozó részével mi nem értettünk egyet. A szakszervezeti vezetők tanácsa az volt, hogy hozzunk létre alapszervezetet, és úgy lépjünk be hozzájuk. Ezt mi hárman-négyen kissé macerásnak tartottuk, és nem csináltuk meg. Ki is rúgtak bennünket az első adandó alkalommal.
süti beállítások módosítása