http://birkanep.blog.hu/2009/08/21/gyanusitott_lett_a_fagylaltnyalo_birka
http://birkanep.blog.hu/2009/09/28/penzhamisitoknak_falaz_a_rendorseg
Röviden a lényegről: Augusztus 20-án egyik barátomat, Kalmár Gabriella újságírót fogdába zárták a IX. kerületi kapitányságon, mert hamis tízezressel fizetett a Boráros téri McDonaldsban. A bankót a BKV alvállalkozójától kapta, amikor bérletet vásárolt. Az újságíró elmondása szerint megalázó módon bántak vele. A BRFK Sajtóosztálya többször is megpróbált kibújni az érdemi válaszadás törvényi kötelezettsége alól, míg végül többszörös nyomás hatására átadták a kérdéseket egy hivatalnak.
Ezek a következők voltak:
- miért akartak előre aláírattatni nyilatkozatot az ügyben szereplő hölggyel, hogy veszik maguknak ehhez a bátorságot;
- miért vették el a szemüvegét;
- miért közölték vele, hogy gyanúsított;
- miért nem adták vissza a szemüvegét az esetleges aláíráshoz;
- miért nem takarítják a cellát;
- miért zárták őt össze egy prostituálttal;
- miért nem értesíthette a hozzátartozóit;
- miért nem tájékoztatták őt a jogairól.
- Ha nincs semmilyen nyomozás a BKV által "forgalmazott" hamis tízezresek ügyében, akkor Magyarországon minden következmény nélkül lehet hamis pénzt forgalomba hoznia bárkinek, és ezzel másokat megkárosítani, tehát a BRFK támogatja/tűri a pénzhamisítást?
Most megérkezett a vizsgálat eredményéről szóló levél, amely egy összetákolt, gyakorta mellébeszélő szófosás, ami abból is kitűnik, hogy hol egyes számban, hol többes számban fogalmaz(nak) a levél ismeretlen írója (írói). Ezért ezt a levelet nem tekinthetem másnak, mint névtelen levélnek, amelynek gyáva, önmagát (önmagukat) nem vállaló szerzője (szerzői) vannak. Gyalázat, hogy ilyen a BRFK Kommunikációs Osztályának színvonala, ezért a BRFK vezetőjétől, dr. Tóth Gábor r. vezérőrnagytól vizsgálatot fogok kérni a „A Rendőri Hivatás Etikai Kódexe” megsértése miatt. A levélben hivatkozott hivatal a barátomat meg se kérdezte, nem volt tehát szembesítés sem. A barátom továbbra is fenntartja az állításait.
Különösen feltűnő, hogy a pénzhamisításra vonatkozó kérdést meg se említi a válaszlevél, és bár a cella tisztaságának hiányáról például sincs egy árva szó sem, mégis érdemes elolvasnotok, mert legalább néhány jogszabály pontosabb ismeretével fogtok gazdagodni.
……………………………………………………………………..
Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy a BRFK Hivatala megvizsgálta a barátjával szemben foganatosított rendőri intézkedést és a következőket állapította meg:
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 13. § (1) bekezdése alapján a rendőr köteles intézkedni, vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan tényt vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel.
Az Rtv. 19. § (1) bekezdése alapján a rendőri intézkedésnek mindenki köteles magát alávetni és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.
Szintén az Rtv. mondja ki a 33. § (2) bekezdés b) pontjában, hogy a rendőrség a közbiztonság érdekében a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt, aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható.
A gyanú bizonyos fokú valószínűséget feltételez, az intézkedő rendőrnek azt az értékelését, hogy az intézkedés alá vont személy valamilyen jogellenes cselekménnyel kapcsolatba hozható. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok az Ön barátja esetében egyértelműen megalapozták a rendőrök azon értékelését, hogy a hölgy a bűncselekménnyel érintett lehet, így előállítása jogszerű és szakszerű volt. A hölgyet előállítását követően tanúként hallgatták ki, ez a körülmény azonban a gyanú fennállását nem kérdőjelezi meg, mivel a rendőrnek a helyszínen elegendő a gyanú fennállását észlelnie, a megalapozott gyanú fennállásának megállapítása a későbbi büntetőeljárás keretében a nyomozó hatóság feladata.
Az Rtv. 33. § (2) bekezdés b) pontja - bűncselekmény gyanúja - miatt történő előállítás alkotmányosságát az Alkotmánybíróság is vizsgálta. Az 1994. évi XXXIV. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatáról szóló 9/2004. (III. 30.) AB határozat ezzel kapcsolatban az alábbiakat állapította meg.
Az Alkotmánybíróság a 46/1991. (IX. 10.) AB határozatában azt is megállapította, hogy ellentétes az emberi méltósághoz való alapvető joggal, ha valakivel szemben kellő alap nélkül alkalmaznak hatósági kényszert, és ezáltal az állam indok nélkül avatkozik a magánszféra körébe tartozó viszonyokba. (ABH 1991, 211, 215.)
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Rtv. 33. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmazott előállítás, valamint az Rtv. 38. § (1) és (2) bekezdése rendelkezései szerinti közbiztonsági őrizetbe vétel kellő alappal alkalmazott hatósági intézkedések. Ezeket a törvényben meghatározott intézkedéseket a közrend és a közbiztonság védelméhez fűződő közérdek indokolja, és az teszi szükségessé, hogy az érintett személyek a hatósággal való együttműködésre készséget nem mutatnak. E kellő indokok alapján alkalmazott hatósági intézkedések sem az Rtv. 33. § (2) bekezdés b) pontja alapján előállított személyek, sem pedig az Rtv. 38. §-a alapján közbiztonsági őrizetbe vett személyek emberi méltóságához való jogának érvényesülését az elérni kívánt célhoz képest nem korlátozza aránytalan mértékben. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kifogásolt törvényi rendelkezések keretei között alkalmazott kényszerintézkedések nem idézik elő az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglaltak sérelmét.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Rtv. 33. § (2) bekezdés b) pontja, valamint az Rtv. 38. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés „vagy elrejtőzésétől tartani lehet” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.
Az Rtv. 33. § (4) bekezdése szerint, az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell.
Az előállítási jelentés szerint, a rendőrök közölték a hölggyel, hogy bűncselekmény gyanúja miatt állítják elő, melyet ő - a rendőri jelentés szerint - tudomásul vett.
Megállapítható, hogy az előállítás időtartama nem haladta meg - az Rtv. 33. § (3) bekezdésében foglalt - 8 órás időtartamot, az eljárás alá vont személy csak a legszükségesebb, legrövidebb ideig volt személyi szabadságában korlátozva.
A vizsgálat az Ön által feltett kérdések tekintetében a következőket állapította meg:
1.) A hölggyel senki nem akart semmit előre aláíratni. Az előállított személyek nyilatkozatait egy jegyzőkönyv tartalmazza, melyek közül az 1-7., majd a 8.), 9.) és 10. pontig tartalmazott kérdésekről az előállított személy ( külön-külön aláírással ellátva ) előre nyilatkozik, míg az utolsó - 11. - pont tartalmazza azt, hogy nevezett sérülés mentesen távozott, erről az előállított a szabadon bocsátásakor az igen-nem szavak aláhúzásával nyilatkozik. Az iratokból megállapítható, hogy ő az 1-7. pontokban feltett kérdésekről nyilatkozott, illetve a 11. pontot aláírásával ellátta, de az igen-nem szavak kiválasztásával erről a pontról nem nyilatkozott.
2.) A fogvatartottak birtokában tartható tárgyakat jelenleg a 2009. október 9-én kiadott, a BRFK Központi Fogda működési rendjéről szóló 52/2009. (X. 9.) BRFK Intézkedés (továbbiakban: BRFK Intézkedés) 2. számú melléklete tartalmazza. E szerint, az előállított személy szemüvegét a fogdában magánál tarthatja.
A sérelmezett intézkedéskor - a fenti belső norma kiadását megelőzően – az előállító helyiségbe bevihető tárgyakkal kapcsolatban csupán a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII.23.) IRM rendelet (továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 51. § (3) bekezdése fogalmazott meg előírást, mely szerint, az előállító helyiségben történő elhelyezéskor, az előállított, elővezetett, visszatartott személyt fel kell világosítani az intézkedés várható időtartamáról. Ruházatát át kell vizsgálni, és tőle el kell venni azokat a tárgyakat, amelyeket fogva tartáskor sem tarthat magánál. Nyilatkoztatni kell sérüléséről, esetleges panaszáról, szükség esetén orvosi ellátásban kell részesíteni.
A fogvatartottakra az alábbi jogszabályok vonatkoznak:
A rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet (továbbiakban: BM rendelet) 2.§ (6) bekezdése szerint, a rendőrségi fogdában ideiglenesen elhelyezett elítélt jogaira és kötelességeire a Bv. tvr. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elítélt jogainak gyakorlása nem veszélyeztetheti a rendőrségi fogdában való ideiglenes elhelyezés alapjául szolgáló eljárást.
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. Tvr.) 127. §-ának (1) bekezdése alapján kiadott, a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 21. § (1) bekezdése szerint, az elítélt az intézetben a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt tárgyakat tarthatja magánál. Ezen melléklet a szemüveget nem tartalmazza, így az a befogadáskor elvehető volt.
A szemüveg elvételét biztonsági okok indokolták, hiszen pl. az üvegből, kemény műanyagból készült tárgy őrzésbiztonsági szempontból veszélyes lehet.
A fenti eltérő jogalkalmazások a BRFK Intézkedés kiadásával megszűntek, a befogadáskor bevihető tárgyak körét a BRFK Intézkedés egységesen és jól átláthatóan szabályozza.
3./ A hölggyel az intézkedő rendőrök nem azt közölték, hogy „gyanúsított”, hanem, hogy „bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható”. Ez az intézkedő rendőrök részéről jogszerű és szakszerű volt.
4./ A rendelkezésre álló iratok alapján nem nyert megállapítást, hogy az előállított személy szemüvegét a rendőrök kérésére sem adták volna vissza, mivel ezen kérés (és az arra adott válasz) nem került dokumentálásra, így ezt az ő állításán kívül más nem bizonyítja. A szemüveg elvétele az akkor hatályos normák szerint nem volt jogszerűtlen, azt biztonsági okok indokolták.
5./ A hölgy azért került elhelyezésre egy helyiségbe egy prostituálttal, mivel a kerületi rendőrkapitányságon 3 db előállító helyiség használható, és az augusztus 20-án történt nagy számú előállítások miatt máshol történő elhelyezésére nem volt mód.
A Szolgálati Szabályzat 51. § (1) bekezdése szerint, az előállított személyt előállító vagy biztonságos őrzését szolgáló más helyiségben kell elhelyezni. Az azonos ügyben előállítottakat el kell különíteni. Az elővezetett vagy a 48. § (1) bekezdése vagy az 50. § (3) bekezdése alapján visszatartott személyt, ha az intézkedés sikeresen csak így hajtható végre, a Rendőrségen történő visszatartás idejére előállító helyiségben lehet elhelyezni. Ha az előállító helyiségben előállított, elővezetett vagy visszatartott személy van, gondoskodni kell az állandó őrzéséről.
Tekintettel a leírtakra, az előállító helyiségben elhelyezett másik személy és a hölgy elhelyezésére vonatkozó tilalom nem állt fenn, őt elkülönítetten nem lehetett elhelyezni, így az erre vonatkozó sérelem nem megalapozott.
6./ Az előállított személyek mobiltelefont - sem az intézkedéskor hatályos jogszabályok, sem az azóta kiadásra került BRFK Intézkedés alapján - nem tarthatnak maguknál.
A telefonon történő kapcsolattartást a BM rendelet az alábbiakban szabályozza:
3.§ (10) A (4) és az (5) bekezdésben meghatározott kapcsolattartásra hivatali munkaidőben kerülhet sor, kivéve, ha a védővel való megbeszélés olyan eljárási cselekmény megtétele érdekében szükséges, amelynek elmulasztásához jogkövetkezmény fűződik. A távbeszélőn történő érintkezésre csak a fogvatartást végrehajtó szerv által biztosított készüléken, a fogvatartott költségén kerülhet sor úgy, hogy a hívást a fogvatartást végrehajtó szerv képviselője kezdeményezi. (Ellenőrzés nélküli kapcsolattartás )
6/B. § (1) A fogvatartott távbeszélő használatára a fogvatartást végrehajtó szerv lehetőségei szerint jogosult. A távbeszélő ellenőrzés mellett használható, az ellenőrzés tényéről a fogvatartottat tájékoztatni kell.
(2) A fogvatartott a távbeszélőt a védőjével, a hazája Magyarországon akkreditált diplomáciai, konzuli képviselőjével - ennek hiányában olyan állam képviselőjével, amely érdekei képviseletét ellátja - és a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselője által meghatározott személyekkel történő kapcsolattartásra veheti igénybe. A beszélgetés csak a fogvatartást végrehajtó szerv által biztosított, a beszélgetés ellenőrzését technikailag lehetővé tévő készüléken, a fogvatartott költségén és - a 3. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a fogvatartást végrehajtó szerv hivatali idejében, a fogda napirendjében meghatározott időben, ellenőrzés mellett történhet.
(3) A távbeszélő használatának ellenőrzésére a 6/A. § (6) és (7) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a beszélgetés biztonsági okból megszakítható.
Az előállított személy kérheti hozzátartozójának kiértesítését is, mely jogával a hölgy nem élt, kiértesítendő hozzátartozót nem nevezett meg (ezt aláírásával a nyilatkozaton hitelesítette).
7./ A hölgyet mind a befogadáskor, mind tanúkihallgatásakor tájékoztatta a hatóság jogairól és kötelezettségeiről, ezt ő a nyilatkozatán aláírásával igazolta.
A leírtak alapján megállapítható, hogy az Ön barátjának előállítása jogszerű és szakszerű volt, a befogadással kapcsolatban mindössze szemüvegének elvétele lehetne kétséges, bár a hatályos normák akkor ezt lehetővé tették.
Megjegyezni kívánom, hogy a hölgy az előállításával kapcsolatban panasszal nem élt, bár erre a lehetősége megvolt.
Reméljük kérdéseire ezúttal megnyugtató választ kapott, és kérjük válaszunk szíves tudomásulvételét.
Budapest, 2009. november 3.
Tisztelettel:
BRFK KOMMUNIKÁCIÓS OSZTÁLY