Emlékeztek még az egészségügy privatizációjáról szóló vitákra? Nos, e vita közben egyik barátom az alábbi emilt küldte az összes parlmenti képviselőnek, függetlenül attól, hogy a képviselő melyik párt színeiben tündökölt. Ugyanis – közpénzből – azért kapott az összes képviselő internet hozzáférést és drága laptopot, hogy azt a köz érdekében használja, és közvetlenebb kapcsolata lehessen az őt megválasztő néppel.
Tisztelt Képviselőm!
Amennyiben elfelejtette a megszólítás valódi tartalmát, emlékeztetném rá, hogy a demokrácia vagyis a népképviselet érdekében mi, a nép, olyan embereket küldtünk egy törvényhozó testületbe, mely emberek a választóik megbízásából, választóik akaratát képviselik.
A választópolgárok 2006 tavaszán elsöprő többséggel olyan pártokra adták voksukat, melyeknek a programjában éppen, hogy nem szerepelt az üzleti több-biztosítós rendszerre való áttérés.
Az eltelt másfél év szakmai vitái során világossá vált, hogy nincs egyetlen olyan érv sem, ami alapján a társadalom e tekintetben helyes választását felül kellene vizsgálnia.
A WHO megállaptása szerint "az egészségügyi alapok privatizációja negatívan befolyásolja a szolidaritást, csökkenti a hátrányos helyzetűek hozzáférését és rontja az egészségügyi rendszer teljesítőképességét".
Választópolgárként arra kérem Önt, hogy a fenti érveket megfontolva, különös tekintettel az Egészségügyi Világszervezet konszenzussal elfogadott egyértelmű állásfoglalására, ne támogassa szavazatával a társadalombiztosítás üzleti alapokra helyezését!
Megtisztelne, ha röviden tájékoztatna az Ön személyes álláspontjáról ebben a kérdésben.
Budapest, 2007. december 7.
(teljes név)
választópolgár
A barátom – miként az várható volt – annak idején mindössze két választ kapott, ebből az egyikben simán lehülyézték, állítván, hogy a nép gyermeke ilyen bonyolult kérdésekhez nem érthet.
De ami késik, nem múlik. Ma, vagyis 2010 január 4-én egy Fetser János nevű (tök mindegy, melyik párthoz tartozó senkiházi) képviselő címéről tértivevény érkezett, amely tehát igazolja, hogy a tekintélyes kegyúr gépén e napon megjelent a barátom 25 hónappal ezelőtt küldött levele. Ez nem azt jelenti, hogy el is olvasta ez a fazon az írást, hanem csupán azt, hogy bekapcsolván a laptopot, ezúttal véletlenül nem aknakeresőt játszott vele.
Hozzá kell tennem, hogy a címzettek többségétől még visszaigazolás se érkezett, egy részük esetében pedig 2007-ben a „postafiók megtelt” hibaüzenetet küldte a szerver.
