FRISSÍTVE 2010 március 5.
Ha emlékeztek rá, azzal kezdődött az egész, hogy tavaly szeptember végén a kormányfő váratlanul bejelentette: január 1-jétől kétszáz diplomás romát fognak főállásban foglalkoztatni a közigazgatásban – az első évi fizetésüket eu-s pénzből perkálva.
Akkor döntöttem úgy, hogy roma leszek, mert egyrészt már régóta fontolgattam ezt a döntést, másrészt mert nagyon érdekelt, mi lesz ebből a felelőtlen miniszterelnöki ígérgetésből. Egyébként én vagyok az egyetlen a pályázók közül, aki nem sunyított, nem élt vissza az identitásválasztás önkéntességét lehetővé tevő alkotmányos joggal, hanem az országos napilapokban és a Klubrádióban is nyilvánosságra hozta a döntését. Hozzáteszem még, hogy azt is vállaltam, ha versenyhelyzet alakulna ki egy konkrét állás esetében, én visszalépek.
Természetesen jól utána jártam, milyen feltételeket kell teljesíteni a leendő köztisztviselőknek, s kiderült, hogy köztisztviselői versenyvizsgát kell tenni – ami nem éppen könnyű vizsga, a jelentkezőknek több mint a fele meg is bukott. A beígért 200 álláshelyre emlékeim szerint 263-an adtak be megfelelő pályázatot. (A maximális 300 pontból én 273-at szereztem meg, ami az egyik legjobb eredmény volt, de az előzmények miatt nekem kötelező volt nagyon jól szerepelnem.)
Az előzményekről egyébként itt olvashattok:
http://birkanep.blog.hu/2009/08/11/kozigazgatasi_versenyvizsgara fel
http://birkanep.blog.hu/2009/09/23/tegnap_ota_en_is_roma_vagyok
http://birkanep.blog.hu/2009/09/29/mar_egy_hete_vagyok_roma
A képzést és a vizsgáztatást egy nagyon hosszú nevű intézmény – rövidítve a KSZK – bonyolította le, amelynek munkatársai mindent megtettek értünk: csak a lehető legnagyobb elismerés illetheti őket. Hozzáteszem, hogy eredetileg tantermi oktatás is szerepelt a tervben, de idő- és pénzhiány miatt végül csak egy elektronikus tanfolyamra futotta. A távoktatás megérne egy külön misét; itt csupán annyit, hogy pl. a tesztkérdések kb. 20%-a volt hibás, és ezeket a kérdéseket kaptuk az írásbeli vizsgán is.
A vizsgákra 2009 november végén-december elején került sor, az első 122 eredményes vizsgázóval december 16-án Bajnai Gordon miniszterelnök, Kiss Péter miniszter és Teleki László romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott fogott kezet a Parlament kupolatermében. Jellemző, hogy Teleki egy szót se szólt, csak állt, mint egy díszmadár. Pedig pl. igazán szóvá tehette volna, hogy ennél kisebb jelentőségű eseményeken is vendégül szokták látni a meghívottakat még akkor is, ha a vendégek nem zabálni jönnek. Igaz, a miniszterelnök azt is elmondta, hogy ez az akció az első lépés ahhoz, hogy a romák ne a származásuk alapján töltsenek be köztisztviselői pozíciókat. Teleki helyében kikértem volna magamnak...
Volt még egy derék mozzanat a biziátadón: A kormányszóvivő, aki a műsorvezető szerepét játszotta, jópofizott, hogy annak idején ő is elbukott a vizsgán. Tehát megtudhattuk, hogy Bajnai hülyét választott maga mellé.
Fontosabb, hogy ekkor már csupán reményét fejezte ki a miniszterelnök, hogy március 31-ig minden vizsgázó el fog helyezkedni. Érdekes, nem? A legfőbb döntéshozó reménykedik. Akkor miért ígérgetett? Nemcsak a biztos állást, hanem a vidéki pályázóknak azt is megígérték, hogy az összes vonatköltségüket megtérítik. ami esetenként akár 20 ezer forint is lehetett, ha valaki az írásbeli vizsgára, a szóbeli vizsgára és a parlamenti – ünnepségnek alig nevezhető, inkább megalázó – eseményre is eljött.
Január 1-jén tehát egyetlen pályázónak se volt még munkája. Nem is lehetett, ugyanis csak jóval később, valamikor január vége felé hirdette meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azt a pályázatot, amelyre azok a közigazgatási intézmények jelentkezhettek, amelyek hajlandók a romákat fogadni.
Tudom, hogy ez így zavaros, ezért másképpen is elmagyarázom: A 200 roma foglalkoztatásának két feltétele volt. Az egyik az az, és mi csak erről tudtunk, hogy a leendő állásokra pályázó emberek sikeres versenyvizsgát tegyenek. A másik, amit hónapokig szándékosan elhallgattak előttünk, hogy legyenek olyan közigazgatási intézmények – minisztériumok, önkormányzatok, stb. –, amelyek kegyeskednek fogadni a romákat. A közigazgatási intézményeknek tehát – egy szintén késve meghirdetett, előzetes igényfelmérést követően – jelentkezniük kellett egy pályázatra, amelyben meg kellett jelölniük, hogy milyen pozíciókba hány embert méltóztatnak majd foglalkoztatni. Ezt a pályázatot írta ki az NFÜ, a beérkezett pályázatok pedig visszakerültek a KSZK-hoz.
Hogy miért hirdette meg csak januárban a munkáltatóknak szóló pályázatot az NFÜ, annak is megvan a maga oka. Kiderült ugyanis, hogy az éppen hatályos EU-irányelvek és honi jogszabályok szerint a miniszterelnök által meghirdetett célra tilos eu-s közpénzt költeni – legalábbis az NFÜ szerint. Hogy ez miért a vizsgáztatást követően derült ki? Erről talán a miniszterelnököt és az ő végtelenül cinikus kampánytanácsadóit kéne megkérdezni. De úgyse válaszolnának. Végül aztán az EU kötélnek állt, és a hazai jogszabályt is módosították.
Mivel a vizsga után mindannyiunkkal készített a KSZK állásinterjút, amelyen nemcsak azt kérdezték meg, hogy mi volt eddigi pályafutásunk csúcsa, a KSZK összepárosította a munkáltató igényeket a munkavállalóiakkal. A megfelelő személyzeti anyagokat elküldte a munkáltatóknak, a munkavállalókat pedig értesítette erről. Hogy aztán egy-egy közigazgatási intézmény behívta-e a pályázót vagy sem, az már az ő dolga volt.
A kiválasztást azonban még egy dolog nehezítette. A köztisztviselők alkalmazásáról szóló jogszabály ugyanis elég pontosan meghatározza, hogy hol, milyen ember alkalmazható. Hiába van pl. valakinek töritanári diplomája, nem mehet el ügyintézőnek a Földhivatalba. De elmehetne pl. az Oktatási és Kulturális Minisztériumba – csakhogy a minisztérium, köszöni szépen, örül, hogy pár évvel korábban megszabadult a romáktól, nem akar újabbakat a nyakába venni. Mielőtt még csupán a közintézményeket hibáztatnám, nemcsak előítéletesség miatt lett kevés a pályázó. Hanem amiatt is, mert csak az első évi fizetés megy eu-s pénzből, a második évit már – kötelezően vállalva – a munkáltatónak kell kigazdálkodnia.
Mintegy két hónapig csend volt, ám február 25-én megkaptuk a KSZK első győzelmi jelentését, íme:
Kedves Program-résztvevő!
Kérem, engedje meg, hogy tájékoztassam Önt a „Romák foglalkoztatása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban” program eddigi személyügyi eredményeiről:
2010. január 25-től kezdődően a mai napig összesen 56 közigazgatási szerv küldte meg a KSZK részére a foglalkoztatásra vonatkozó végleges igényét. (A korábbi, előzetes igényfelméréskor 79 szerv jelezte érdeklődését a program iránt.)
2010. február 25-ig 105 pályázó anyaga került kiajánlásra a leendő foglalkoztatókhoz. 1 pályázó anyaga átlagosan 4 helyre került továbbításra, az összes kiajánlások száma 542.
A kiajánlásokat követően került sor a leendő foglalkoztatókkal a személyes találkozókra. Ezek alapján eddig 11 közigazgatási szerv 31 fővel kötött megállapodást:
Miniszterelnöki Hivatal: 11 fő
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala : 2 fő
Egészségbiztosítási Felügyelet: 5 fő
Külügyminisztérium: 1 fő
Szociális és Munkaügyi Minisztérium: 3 fő
Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ: 1 fő
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: 1 fő
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: 1 fő
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: 3 fő
Országos Atomenergia Hivatal: 1 fő
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség: 1 fő
Programon kívül helyezkedett el: 1 fő
Befejezésül fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a KSZK valamennyi, program-megvalósításért felelős vezetője és munkatársa arra törekszik, hogy a foglalkoztatói igények, és az egyéni preferenciák a lehető legnagyobb számban találjanak egymásra.
Természetesen az önálló költségvetési szervek saját hatáskörben döntenek a programban való részvétellel, illetve a betölteni kívánt munkakörre vonatkozó elvárásaikkal kapcsolatban. Ez utóbbinál sajnos ők sem mellőzhetik a képesítési kormányrendelet végzettségre vonatkozó előírásainak betartását.
Bízom benne, hogy a munkalehetőséghez jutó program-résztvevők aránya a közeljövőben is emelkedni fog.
Üdvözlettel:
dr. Barta Zsuzsanna személyügyi főigazgató-helyettes KSZK
Gondoltam, ez már nem hagyható szó nélkül, ezért írtam egy levelet, amit minden(?) pályázó megkapott:
Kedves Zsuzsanna (és a többiek)!
Azt gondolom, hogy - miközben sokadszorra fejezem ki az Önök munkájának őszinte elismerését és csodálatát - ez az eredmény sokkal gyengébb, mint amilyenre számítani lehetett, hiszen az ígéretekkel szemben 15%-nál tartunk, és a szintén eredetileg ígért január 1-je helyett már február vége van. Tényleg szomorú vagyok, hiszen ha a program eddigi költségeit nézzük, akkor ilyen sokba talán még egyetlen közigazgatási álláshely teremtése se került. Azt sem értem, hogy miért nem ajánlották ki az összes, eredményesen vizsgázót? Azt sem értem, miért történhetett meg olyan kiajánlás (esetemben pl. volt ilyen, csak lestem), amely nem felel meg a pályázó szakképesítésének, tehát nyilvánvalóan nem lett volna eredményes a szerv megkeresése. Azt sem értem, miért ilyen kevés a nem-budapesti álláshely? Azt sem értem, hogy ha 56 közig. szerv pályázott, akkor miért csak 11 kötött szerződést? Vajon mi a gond a pályázókkal? Vajon ki fogja felelősségre vonni a másik 45 szervet? Vajon ha olyan sokan dolgoznak a magyar közigazgatásban, mint amennyit tanultunk, hogyhogy nincs hely ilyen maroknyi és felkészült társaság számára?
De lehet, hogy értem.
Akkor sokkal nagyobb a baj.
Továbbra is az a véleményem, hogy mindazok, akik még mindig nem jutottak munkahelyhez, és a napi megélhetésük, hajlékuk függ attól, hogy el tudnak-e helyezkedni, becsapva és ismét és sokadszor elárulva érzik magukat. Vajon őket ki és milyen módon fogja kárpótolni? Már megint csak a megértő lesajnálást tehetik a végrehajtó asztalára?
Azokról, akik eredményesen vizsgáztak a feltételül szabott - meglehetősen nehéz - közigazgatási mestervizsgán, igazán nem lehet állítani, hogy munka nélkül szeretnének élni. Azt gondolom,hogy már paródiának is gyalázatos, amit velük művelnek.
Végül kérem, hogy a vizsgázottak és az elhelyezettek korosztályi bontásáról is kaphassunk tájékoztatást, legalább úgy, hogy hány személy közülük a 45 év alatti és 45 év feletti, mert - beszélgetve néhány pályázóval - fölmerül a korosztályi diszkrimináció gyanúja is. Nem lennék meglepődve.
Ez a levél másokat is megmozgatott, elindult a kérdés- és panaszáradat az állásra várók között. Mivel senkinek az esélyét nem kívánom rontani, ezért nem szó szerint idézek a levelekből, csupán összefoglalom a bennük szereplő tapasztalatokat, problémákat:
A parlamenti bizonyítvány-átadón Bajnai Gordon azt mondta, hogy tárt karokkal fogadják az intézmények a romákat, 400 álláshelyre várnak minket.
A résztvevők jelentős részét egyetlen állásinterjúra se hívták be, vagy ha igen, megalázó módon viselkedtek velük, és nem értesítették őket az interjú eredményéről.
Hónapok óta senki nem kapta meg az útiköltség-térítést.
Vannak olyan térségek, amelyekben semmi esély sincs az elhelyezkedésre.
Vidéken a közigazgatási szervek nincsenek megfelelően tájékoztatva erről a programról.
Vannak néhányan, akik több lehetőséget is kaptak, tehát válogathattak, mások viszont már bármilyen állást elfogadnának.
Néhány hozzászóló szerint az is valami, hogy a pályázók versenyvizsgát tehettek, mások szerint viszont csak amiatt vizsgáztak, mert a miniszterelnök ígéretet tett.
Az idősebbek nem kaptak állásajánlatot, ha bölcsészdiplomájuk van.
Aztán megérkeztek a KSZK válaszlevelei, ezeket némi rövidítéssel közzé. Az elsőt én kaptam:
Jelenleg 130 fő, a sikeres versenyvizsgát tettek száma, tehát az elhelyezkedési mutatónk szerencsére magasabb az Ön által jelzettnél: 23,8 %. Az elhelyezkedési dátum már a program kezdeti szakaszában pontosításra került: a „a 2010-es év eleje” szerepelt több nyilatkozatban, és a KSZK tájékoztatón is így hangzott el. A program költség-elemeihez kapcsolódóan jelzem, hogy a versenyvizsga költségei mindenféleképp hasznosulnak, hiszen 5 évig lehetőség nyílik a sikeres vizsga felhasználására. Az NFÜ támogatás pedig „nem vész kárba”, hiszen ezt a kiválasztott roma diplomással kötött végleges megállapodás után igényelhetik a foglalkoztatók.
A területi szervektől, az ország számos pontjáról érkeztek igények, az 56-ból 25 „vidékről” jött. Ezek túlnyomó többsége azonban olyan végzettségű jelölteket keresett, akik nem szerepeltek a programban: orvosokat, állatorvosokat, vagy speciális mezőgazdasági, élelmiszeripari végzettségűeket. A másik ok pedig, hogy a jelöltek földrajzi preferenciája nem egyezett a foglalkoztatók által megjelölt munkavégzési helyszínnel.
A kiválasztás szempontjait a foglalkoztatók maguk határozták meg, és saját hatáskörben ők döntöttek a felvételre kerülő személyekről. A programban résztvevő pályakezdő diplomások iránt a végzettségük mellett az EU-s nyelv-ismeret miatt is nagy érdeklődés mutatkozott, voltak ugyanakkor olyan szervek, amelyek a munkatapasztalatot „díjazták”. A kapcsolattartás során mi egyetlen esetben sem tapasztaltunk semminemű – így életkori diszkriminációt sem.
A 31 főből 45 év feletti sikeres pályázó: 5 fő, ebből pedig 2 fő 50 év feletti!
A másik levél a többi kérdésre vonatkozott:
A menetjegyek árának visszatérítéséhez kapcsolódóan számos kérdést kaptunk, ami a visszatérítések módjára, időpontjára vonatkozik. Szeretném jelezni, hogy a KSZK, mint a programot lebonyolító szervezet, nem saját költségvetése terhére vállalta a visszatérítési kötelezettségeket, hanem a foglalkoztatási projekt költségvetése, illetve a Miniszterelnöki Hivatal által biztosított támogatás terhére. Ez a forrás a napokban válik elérhetővé.
A mielőbbi kifizetések érdekében a KSZK munkatársai már a versenyvizsgáztatással, a pótló- és javító vizsgákkal párhuzamosan ellenőrizték az elszámolásra már beérkezett menetjegyeket, annak érdekében, hogy a forrás megérkezése után a kifizetések megkezdődhessenek. Mindazon esetekben, ahol a benyújtott dokumentumok, számlák hiánytalanok és hibátlanok, a kifizetés március közepétől megkezdődik.
Nem vitatott, hogy a program korábbi szakaszában többször elhangzottak a jelenleginél nagyobb számok, mind a közigazgatási szervek számát, mind pedig munkáltatók foglalkoztatói igényeit illetően. Az elhangzott számok az előzetes igényeket tükrözték: 79 intézmény 720 pozíció betöltéséhez keresett roma diplomást. A végleges igények benyújtásakor 56 intézmény 389 igényt jelzett. Példaként említem, hogy volt olyan szervezet, amely előzetesen 150-es igényt jelzett, a véglegesítéskor nem jelzett vissza, illetve egy másik szerv az előzetes 60 fő helyett 3 főt kért. A munkáltatók elbizonytalanodását okozhatta az, hogy a foglalkoztatás első 12 hónapos EU-s finanszírozása után nem látták biztosítottnak a második 12 hónap saját intézményi költségvetési forrásából fedezett részét.
Az NFÜ pályázat alapján az igényeket májusig jelezhetik a szervek. Bízunk benne, hogy ezen időszakon belül még bővülni fog az elhelyezkedni tudók köre.
Én is írtam egy újabb levelet, ha erre megérkezik a válasz, ti is olvashatjátok majd. Az én levelem szövegét a személyes vonatkozások nélkül idézem.
Kedves Zsuzsanna!
Nem értünk egyet egymással!
Annak érdekében, hogy ne elbeszéljünk egymás mellett, kérem, tájékoztasson arról, hogy hol tekinthetők meg az ajánlott "munkakörök". Az idézőjel azért indokolt, mert a törvény szerint a közigazgatásban nincsenek munkakörök, ebből is vizsgáztunk.
Az elhelyezkedési dátum a program kb. második hónapjában maszatolódott el, de akkor még mindig arról volt szó, sőt, a nevezetes parlamenti kézfogón is, hogy január 1-jétől kezdenek szerződést kötni a végzettekkel. A szerződéskötésnek pedig egyetlen - ismétlem, egyetlen - feltétele a sikeres versenyvizsga volt, semmi más. Az ígéret mindvégig arról szólt, hogy mindenkit, aki sikeres vizsgát tett, elhelyeznek a közigazgatásban. Az erről szóló nyilatkozatot kellett egyetértésünkkel tudomásul venni a jelentkezés során. Az Ön által megadott százalék egyébként kicsit kisebb, hiszen aki nem várta meg az állami kegyosztást, az a személy nem tekinthető a program sikerének. Ezzel szemben továbbra is felmerül a program eddigi kudarcának felelőse. Mivel a programban résztvevők a KSZK-hoz nyújtották be a pályázatukat, velük állnak pályázati jogviszonyban, ezért a KSZK felelős az összes pályázóért.
Mivel a pályázatban csupán azt kellett megjelölni, hogy elsősorban hol szeretne dolgozni a pályázó, a más földrajzi terület nem volt kizáró oka annak, hogy ne lehetett volna oda is ajánlani valakit.
Felhívom szíves figyelmét, hogy amióta a Magyar Köztársaság az EU teljes jogú tagja, eu-s nyelv a magyar nyelv is. Ezen az alapon tehát semmilyen helye nincs a diszkriminációnak.
Az Ön által megadott egyik adat alapján nem lehet eldönteni, hogy történt-e korosztályi diszkrimináció. Ezt csak akkor lehet eldönteni, ha tudjuk, hogy a sikeres vizsgázók közül hány volt 45 év fölötti. Ha ugyanúgy kb. 17%, mint az elhelyezkedettek között, akkor nem volt. Ha ennél lényegesen magasabb, akkor volt. Ismételten kérem tehát a sikeres vizsgát tettek korosztályi összetételét. Annál is inkább, mert előző levelem megírása óta mások is arról a tapasztalatról számoltak be, hogy életkoruk miatt nem hívták be őket interjúra sem.
FRISSÍTÉS
Március 1-jén az eddigi észrevételekre válaszolt a KSZK:
Kedves Program-résztvevők!
Életkor Résztvevők száma kinevezést kapottak száma
45 év alatt 111 28
45 év felett 19 5
Összesen 130 33
Ezt követően az egyik pályázó levélben fordult Bajnai Gordonhoz A levelet a személyes vonatkozások nélkül, némiképp rövidítve közlöm.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Nem teljesen ismeretlenül és semmiképpen sem különösebb ok nélkül fordulok Önhöz. Egyik résztvevője vagyok a „Romák foglalkoztatása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban” elnevezésű programnak, így volt szerencsém Öntől átvenni a múlt év decemberében azt a versenyvizsga bizonyítványt, melyet kizárólag a program által ígért álláslehetőség érdekében tettem le.
Volt okunk a bizakodásra, hiszen Ön többek között azt az ígéretet tette, hogy az idei év elején megkaphatjuk a köztisztviselői kinevezésünket. Ennek akadályairól nem sok szó esett az ünnepi eseményen -amit persze megértek-,de számolni úgy gondolom mégis lehetett volna ezekkel, mielőtt elhangoztak volna a már említett vállalások.
Vállalások, hiszen Ön a központi közigazgatás vezetőjeként joggal beszélhetett többes számban arról, hogy az államnak, illetve a közigazgatásnak mekkora szüksége van a roma értelmiségre és mennyire fontos ez a romák felzárkóztatásának ügyében.
Meg sem fordult a fejünkben, (az enyémben legalábbis nem) hogy a 200 állás ígéretből március 1-jével mindössze 33 teljesülhet és a magam részéről nem is bízom már ennek a számnak a jelentős emelkedésében.
Túl azon, hogy a személyes tapasztalatom mennyire negatív volt a létrejött 1 (!) azaz: egy állásinterjúval kapcsolatban, mely kimondottan megalázó helyzetbe hozott, a többiek „sikertelensége” jobban aggaszt. Úgy tűnik, hogy a közigazgatási intézmények, illetve azok vezetői előzetes igényeikhez képest még sem szívesen várják a roma munkavállalókat köreikbe.
Természetesen negatív tapasztalatainkat igyekeztük megosztani a KSZK munkatársaival, akik mindig nagyon udvariasan, de félreérthetetlenül mossák kezeiket a kialakult helyzetben.
A hét elején tájékoztató levelet kaptam meg másik kb. száz társammal együtt.
A levél kézhezvétele után pár konkrét kérdéssel fordultam a főigazgató-helyettes asszonyhoz, ám érdemi választ nem kaptam. Kaptam viszont egy „tanácsot” miszerint közvetlenül Önhöz is fordulhatok.
Ezért született meg ezen írásom, amelyre kérem munkatársain keresztül (hiszen egyetlen percig sem gondoltam, hogy valóban Ön kapja kézhez levelemet) válaszoljon a következő kérdéseimre (-inkre), melyekre a KSZK vezetői nem tudtak válaszolni.
1.Hogyan értelmezhető másként a Miniszterelnök Úr azon mondata : „Folyik az a program, amelynek keretében január 1 -jétől 200 roma diplomást veszünk fel a közigazgatásba.” mint hogy kötelezettséget is vállal a program végrehajtására?
2.A Miniszterelnök Úrnak, a központi közigazgatás vezetőjeként, van-e lehetősége a program sikerességéért érdemben is tenni?
3.A „várható átszervezési várakozás„ mit jelent? Azt, hogy közelednek a választások? Vagy valami mást? Ez a körülmény tavaly októberben még nem volt ismert a foglalkoztatók és az Önök számára?
4.A „költségvetéshez kapcsolódó finanszírozási bizonytalanság” mennyiben érint minket, ha uniós forrásból finanszírozzák az idei fizetésünket? A jövő évi költségvetéshez is kapcsolódik finanszírozási bizonytalanság? Önök már ismerik a 2011-es költségvetési számokat?
5.Önök szerint meg lehetne győzni az intézmények vezetőit, hogy mi romák is képesek vagyunk egy éves (az Unió által fizetett) gyakornoki idő lejártával gazdaságossági szempontból is eredményes munkát végezni, vagy reménytelen? Csak az ingyen munkánk volt csábító ajánlat? Lsd.: „finanszírozási bizonytalanság a továbbfoglalkoztatást illetően”
Tisztelt Bajnai Gordon Úr!
Édesapám, aki 40 éve kel hajnalban azért, hogy családjának megélhetést biztosítson, ott volt a Parlamenti átadón. Először életében. Elhitte, amiket Ön mondott, és azon se lepődnék meg, ha most Önt tartaná minden idők legszimpatikusabb államférfiának. Most persze olyan vagyok mint egy rossz (vagy jó?) politikus (demagóg, populista, stb..), hogy az emberi oldalát is megemlítem a dolognak, de amit leírtam igaz!
Az nem baj, hogy én csalódom Önökben. (...) Valahogy elboldogulok, ahogy eddig is, de Édesapámat sajnálom egy kicsit. Megint jól átverték!?
(Aláírás, dátum)
Bajnai ugyan még nem, de a KSZK erre is reagált:
Kedves .... és kedves program-résztvevők!
A korábbi tájékoztató leveleimben már részletezett körülményeket tudom Önöknek megerősíteni:
Intézményünk, a KSZK maximálisan törekszik arra, hogy lehetőségeink keretei között a programot előremozdítsuk, és a sikeresen elhelyezkedett roma diplomások számát növeljük.
A programban kiosztott szerepünk azonban kizárólag a versenyvizsgák lebonyolítására és kiválasztások támogatására irányul, oly módon, hogy a lehető legtöbb helyre kiajánlunk 1-1 jelöltet.
A döntés azonban nem nálunk van, a leendő foglalkoztatóé a lehetőség, hogy az interjúkra a kiajánlott személyeket behívja és a végső döntését a foglalkoztatásról meghozza. Természetesen folyamatosan figyelemmel kísérjük a leendő munkáltatók aktivitását, és Viktor konkrét kérése előtt is folyamatosan továbbítottuk az illetékeseknek mindazon információkat, amelyek befolyással lehetnek a program alakulására.
Azt ugyanakkor bizonyára megértik, hogy mi nem minősíthetjük egyik közigazgatási szervezet kiválasztási módszerét sem.
A Programról rendszeresen beszámolunk a Miniszterelnöki Hivatalnak, és a napokban kellett jelentést küldenünk a Kormányszóvivői Iroda számára is. Amennyiben bárki közvetlen információt kíván kérni a Program meghirdetőjétől, vagy környezetéből, azt természetesen közvetlenül is megteheti.
A KSZK messzemenőkig átérzi a jelenlegi helyzetből adódó nehézségeiket, és mindent megtesz ezek kiküszöbölésére. Ehhez kapcsolódóan tájékoztatom Önöket, hogy a mai napon megtörténtek az első útiköltség utalások. Az utalás folyamatos, és az ütemezés szerint mindenkinek mielőbb sor kerül a visszatérítésre.
Üdvözlettel:
dr. Barta Zsuzsanna
személyügyi főigazgató-helyettes
2010. március 4.
