Versenyezni jó, vizsgázni meg rossz. Az állami kényszerből előírt, közigazgatási versenyvizsgáról viszont Sydney Pollack remekműve, „A lovakat lelövik, ugye?” című film jutott az eszembe.
A film arról szól, hogy a nagy gazdasági világválság idején táncversenyt rendeznek, amelynek nevezési díja is van, és a verseny során nemcsak táncolni kell, hanem megalázóbbnál megalázóbb próbáknak teszik ki a versenyzőket. Többnyire munkanélkülieket, akiknek az egyetlen esélyük ez a verseny; egyetlen esélyük, hogy ők táncolnak legtovább, még ha beledöglenek is. És aztán mindannyian beledöglenek, mert még a győztes páros sem kap semmit, hiszen a szervező levonja a költségeket a nyereményből.
Most is válság van, most is sok a munkanélküli, most is sokan vannak, akik utolsó fillérjeiket is beáldoznák, ha volna értelme.
A sajtóban megjelent közlemények – a Magyar Távirati Iroda alapján – nagyjából így mutatják be a közigazgatási versenyvizsgát:
„A vizsgázóknak alkotmány- és jogi ismereteikről, közigazgatás-tudományi felkészültségükről, társadalomismeretükről, gazdasági és pénzügyi tájékozottságukról, valamint emberi jogi, etikai és adatkezelési tudásukról kell számot adniuk. A vizsgán nemcsak a pályázók tárgyi tudását, jogszabályi ismereteit, hanem készségeit, képességeit is ellenőrzik. A vizsgát azért nevezik versenyvizsgának, mert a munkáltató, bár erre nem kötelezett, de az elért pontszám alapján dönthet arról, kit vesz fel egy adott pozícióra.
A vizsga első része egy teszt, amellyel a vizsgázó tárgyi tudását mérik fel; majd esszét kell írni, ezzel a helyesírás, a stiláris készség és az informatikai ismeretek ellenőrizhetők; végül a vizsga szóbeli részén a kommunikációs készségeket, az érvelési technikát, a lényeglátást és a problémakezelési képességet értékelik. A köztisztviselői pozíciók betöltéséhez korábban csupán általános követelményeknek kellett megfelelni, mint például a büntetlen előélet.
A vizsgára felkészítő tanfolyam is indul, hagyományos tantermi és online formában egyaránt. A versenyvizsga díja 2009-ben 19 325 forint, ám az a jelölt, akit később felvesznek valamelyik közigazgatási szervhez, visszakapja a vizsga díját – olvasható a vizsga hivatalos honlapján, a http://kiwi.kszk.gov.hu webcímen.”
Mielőtt még megnéznénk a honlapot, érdemes elgondolkodni azon, milyen verseny az, amelynek eredménye szart se ér. Ugyanis ha nem kell figyelembe venni, akkor ki versenyez kivel? És mi van, ha mindenki azonos pontszámot ér el? Akkor 2*15 perc hosszabbítás van, és nemcsak esszét kell írni (ami művészi publicisztikát jelent), hanem portrét is kell festeni a vizsgabizottság elnökéről?
Az is kérdés, hogy milyen módon kérik föl a vizsgáztatókat (ötszáz főt), ha köztisztviselői létszámstop van, és ennek értelmében semmilyen – hangsúlyozom, semmilyen – tevékenység nem szervezhető ki sem részben, sem egészében.
Noha a vizsgadíjból le lehet 50% kedvezményt könyörögni, sehol egy számítás, hogy hogyan jött ki a 19 325 forint? Munkanélküli ezen a jogcímen egyébként sem kérhet engedményt, s arról sincs szó, hogy mi van azzal a szegény sorsú emberrel, akinek nincs még feleennyi pénze se. Bár már látom lelki szemeim előtt a bankok hirdetéseit: Most vegyen föl hitelt versenyvizsga díjra, THM csak 9 500%!
A köztisztviselői versenyvizsga tehát vagyoni alapon történő diszkrimináció, amin az se enyhít, hogy akinek a létszámstop ellenére, tehát csalással sikerül elhelyezkednie a közigazgatásban, annak – mily megható – kegyeskednek visszafizetni a zsét.
Lehet persze nem komor drámába is foglalni a dolgot, ha éppen vicces kedvünk van. Talán ismeritek azt a történetet, amikor Kohn sorsolást rendez a lováért. A sorsjegy ára 1 000 forint, a lovat az nyeri meg, akinek a nevét Kohn kihúzza a kalapból. Rengetegen vesznek sorsjegyet, hiszen 1 000 forint egy paripáért a hülyének is megéri. A szerencsés nyertes pedig – hogy, hogy nem – Kohn legjobb barátja, a Grűn lett.
- Te Grűn – hívja félre Kohn a barátját – én visszaadom az ezresedet, neked bevallom, hogy a lovam már régen megdöglött.
- És mi lesz a többiek kártalanításával?
- Miért, a többiek nyertek valamit?
Szóval, nincs itt kitalálva semmi új, mégsem dobban együtt a szívem azokéval, akik kocsmakultúrák simlijeit emelik jogállami szintre.
És akkor most vessünk néhány pillantást az imént említett honlapra!
A címlap bal oldalán néhány – hangsúlyosan jelzem, kizárólag férfi – öltönyös futóbolond száguld felénk, akik közül az élen rohanónak sem sikerül áttépnie a célszalagot, ekkora hőségben bohócnak beöltöztetve ez nem is kívánható.
A szöveges intelmekből megtudjuk, hogy a lényeges dolgokat csak egy speciális regisztrációt követően tekinthetjük meg. Nem is lenne ezzel semmi baj, hozzászoktunk már, hogy nálunk a nyilvánosság a titkolózást jelenti.
Amikor azonban megnyitottam a regisztrációs űrlapot, köpni-nyelni nem tudtam. Nem elég, hogy minden személyes adatunkat meg kell adnunk, még az adószámunkra is kíváncsi az állam. Milyen adatbázist farigcsálnak uraságék már megint? Milyen jogon kér az állam valamit, ami már megvan neki?
Ha netán azt hinnénk, hogy nem fenyegetnek, betűhíven idézem a honlap jogi nyilatkozatának legaljasabb bekezdését (a KSZK a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ rövidítése):
„Minden megjegyzésen, észrevételen, visszajelzésen, ötleten és egyéb olyan javaslaton, amely a KSZK részére került kinyilvánításra, beterjesztésre vagy felajánlásra a KÖZIGAZGATÁSI VERSENYVIZSGA elektronikus információs rendszer használatával kapcsolatban (együttesen: az "észrevételek"), az észrevétel eljuttatása révén a KSZK korlátlan és kizárólagos felhasználási jogosultságot szerez. Bármilyen észrevétel kinyilvánítása, beterjesztése vagy felajánlása tehát azt jelenti, hogy az összes vagyoni típusú szerzői jogra és az észrevételekben lévő egyéb tulajdonjogokra vonatkozó, minden jogot, jogcímet és érdekeltséget a KSZK-ra ruháznak át. Így a KSZK minden ilyen - az észrevételekkel kapcsolatos - jog, jogcím és érdekeltség kizárólagos tulajdonosává válik, és azok használatában semmilyen módon nem korlátozható sem kereskedelmi, sem pedig egyéb értelemben. A KSZK - a forrás megjelölésével- korlátozás nélkül jogosult az Ön által bármilyen céllal beterjesztett észrevételek felhasználására, többszörözésére, közzétételére, átdolgozására, belőlük feldolgozások létrehozására, nyilvánosságra hozására, nyilvánossághoz közvetítésére és forgalmazására anélkül, hogy Ön részére ezért bármilyen módon ellenszolgáltatást kellene nyújtania.”
Eltekintve attól, hogy a fenti bekezdésben akkorát vándorol az alany, hogy a fogalmazója nemhogy versenyvizsgán, hanem érettségin is csak fizetett kegyből mehetne át, itt arról van szó, hogy a KSZK fenntartja a jogot a szellemi termék ellopására. Kufárkodhat vele, benevezheti zenésített feldolgozását a Győzike show-ba – mert úgy gondolja, hogy megteheti. Ez a nyilatkozat vastagon törvénysértő, jogilag semmisnek tekinthető.
Ám a kíváncsiság nagy úr: miután átestem a technikailag is "kiforratlan" regisztráción, megnéztem, van-e tantermi vizsgafelkészítőre jelentkezési lehetőség, mert olvashattuk, hogy ezt is ígérte a KSZK. Egy frászt van.
Van viszont ingyenes felkészítő anyag, amit értékes részei ellenére is inkább kukából kivett, összegányolt hablatynak tekinthetünk, s amelyhez – sajnos – komoly szerzők adták a nevüket, nyilván jó pénzért.
A felsőfokú vizsgára felkészítő kiadvány például tényként kezeli, hogy Magyarországon legalább félmillió cigány ember él, holott erre vonatkozóan máig nincs hiteles statisztikai, népszámlálási adat.
Egy másik részben a társadalmi osztályról azt állítják, hogy az elsősorban gazdasági, másodsorban politikai kategória, pedig ez pont fordítva igaz. De lehet, hogy a szerzők valami alapfokú brossúrára emlékeznek csupán, abból is csak minden tízedik sorra. Arról nem is beszélve, hogy éppen az elmúlt 30 évben miként változott, árnyalódott e fogalom tartalma.
Egyébként is a zagyva – esetenként bizonyíthatóan szándékosan hazug, társadalmi rendszereket összemosó – fogalomhasználat jellemző a tananyagra, s ami egy köztisztviselőknek szánt anyagban súlyos hiba: keveri a szervezetet a szervvel és a szerveződéssel.
Kiváló viszont például az EU-ról szóló fejezet, talán az egyetlen, amelyben kizárólag tények szerepelnek.
A honlapon arra is van lehetőség, hogy egyes vizsgakérdéseket megismerhessünk. S itt elszabadult bennem a pokol. Ostoba kérdések sokasága tárult elém, sok esetben hamis, félrevezető válaszokkal. Példaként csupán egyet idézek, mert sajnálom a helyet:
„Válassza ki a lehetséges válaszok közül az egyetlen helyes választ arra, hogy az emberi cselekvéseknek, magatartásoknak milyen lehetséges koordinálása van!
a) Politikai koordináció.
b) Érdekegyeztető koordináció.
c) Piaci koordináció.
d) Katonai koordináció.
e) Etnikai koordináció.”
Ismét tekintsünk el attól, hogy a feladvány alkotója agyihormon-fékező fogalmazásgátlót vett be, összpontosítsuk a figyelmünket a lényegre! Na, mit gondoltok, melyik az egyetlen helyes válasz? Ehhez persze tudnunk kell, mit tekintünk „emberi cselekvés”-nek. Mert innentől könnyű válaszolni, gondoljatok csak arra, hogy milyen cselekedettel kezditek a napot, és azt hogyan koordináljátok?
Na ugye, hogy egyből kijött! Mert mi mást is csinálnátok reggelente, mint kiugorván a puhapihe ágyikóból, máris rohantok a piacra a kofákhoz bekoordinálni egy kupica szatmári szilvát?
Igen, a „c” a helyes válasz, okosak vagytok, elvileg lehettek köztisztviselők, csak perkáljátok le a 19 325 forintot!
Mert a birkákat ugyan nem lövik le, de alaposan megkopasztják.
Utóirat: Telefonon felhívtam a KSZK-t, ahol éppen – véletlenül, persze, véletlenül – szabadságon vannak a nyilatkozásra jogosultak. Megígértem, hogy e blogon nyilvánosan teszem föl a kérdéseket, és majd ők válaszolnak. Kérlek hát Titeket, szóljatok hozzá, kérdezzetek Ti is – aztán ígérem, nyilvánosságra hozom az összes választ. Bár a legegyszerűbb az lenne, ha méltóságosék itt válaszolnának.